Vasárnap, február 26.

2017 február 25. | Szerző:

Ma este/éjszaka szerintem szurkoljunk a magyar film negyedik Oscar-díjának, hogy megszülessen, ezúttal a kisjátékfilmek kategóriájában. Ennek részeként ezúttal meg is nézhetjük a versenyben lévő kis alkotást, Deák Kristóf mindössze 25 perces Mindenki (Duna, 21.05) című filmjét, ha eddig még nem láttuk volna. (A képen jelenet a filmből.)

 

A Nők (TV2, 20.55) című vígjátékot viszont én nem láttam még (vagy csak nem emlékszem rá). Ahogy nézem, nők nevetnek benne saját magukon, hiszen írója-rendezője (Diane English és Claire Booth Lice, illetve Diane English), valamint főszereplői (Meg Ryan, Annette Bening, Eva Mendes, Candice Bergen, Carrie Fisher, Bette Midler, és még sokan mások) mindannyian nők – és a film forgalmazója sem állít mást.

A Mona Lisa mosolya (Filmcafe, 21.00) tulajdonképpen a Holt költők társaságának leányiskolai megfelelője. Robin Williams renitens irodalomtanára helyett azonban itt Julia Roberts renitens művészettörténet-tanára áll a középpontban. Feladata azonban mindössze annyi lenne, hogy a hallgatókat felkészítse a tökéletes feleség szerepére. 1953 Amerikájában ez a megfelelő sminkelésen, divattanácsokon, és a szokásos háztartás-vezetési ismereteken nemigen terjedt túl, egy feleség ne gondolkodjon és főleg ne érdekeljék olyan bűnös dolgok, mint a művészi szabadság, önkifejezés, stb., ami viszont épp a Julia által alakított tanár szívügye. Szerethető film.

Sokszor láthattuk már a Halálsoront (Viasat3, 21.00), viszont talán nem elégszer. Ez a remekmű egy komoly, nagy lélegzetű kaland, az ehhez méltó tekintélyes hosszal: 188 perc a film játékideje. Frank Darabont túlzás nélkül katartikus erejű filmet rendezett Stephen King regényéből, mely megtisztító, méregtelenítő kúra lehet ma estére, amellett, hogy közérthető, populáris transzcendencia, valamint egy mélyen emberi üdvtörténet.

A Barátság extrákkal (AXN, 21.00) című, romantikus komédia műfajú “alkotásban” viszont (ezúttal ismét) Mila Kunis és Justin Timberlake próbálják ki, vajon létezik-e egy barátságban csak szex, és más semmi. Legutóbb tavaly október végén láttuk.

Peter Berg valóságban megtörtént eseményeket feldolgozó A túlélő (RTL+, 21.00) című filmjének címében is ott van, hogy a végén valaki biztosan túléli a filmbéli córeszt -hiszen valakinek el kell mesélnie ezt a sztorit- s mivel Mark Wahlberg a legnagyobb név a stáblistán, nyilván az általa alakított szereplő lesz az. A forgatókönyvíró-rendező Berget nyilvánvalóan nem is érdekelte, hogy filmje megfeleljen bármiféle háborús, harcolós, katonás zsáner kötelmeinek, azon kívül, hogy az akciójelenetek bizony igen látványosak, vagy ha nem, akkor viszont hitelesek, mint egy lesben álló merénylő Kalasnyikovjából kilőtt, csontot forgácsoló 7.65-ös lövedék. A film inkább az Afganisztánban végrehajtott, hírhedt Red Wings-hadműveletet túlélő Marcus Lutrell (na, őt alakítja Wahlberg, in blood, sweat & tears) hitelesnek tekinthető jelentése alapján kísérli meg reprodukálni a véres kudarcba fulladt akciót, melynek célja egy tálib vezér meggyilkolása lett volna. (Bővebben)

Martin Scorsese gyerekfilmjének, A leleményes Hugónak (Paramount Channel, 21.00) címszereplőjét órásmester édesapja már kisgyerek korában megtanította a szakma összes rejtelmére. Mikor Hugo megárvul, részeges bácsikája veszi magához, aki az egyik pályaudvar mindenese. Bezárja Hugót a pályaudvar óriási óraszekrényébe, hogy ő tartsa karban az órákat, amíg ő nyugodtan piál. Egy nap a pályaudvar egyik játékbutikjának morózus, öreg tulaja fülön csípi, mivel azt hiszi, Hugo elcsent tőle valamit. Hugo hiába bizonygatja ennek ellenkezőjét, az öreg elveszi zsebeinek összes tartalmát, csipeszeket, műszerész-csavarhúzókat, nagyszámú rugót és fogaskereket, valamint azt a noteszt, amit apja hagyott rá, tele műszaki rajzaival és működési ábráival egy csodálatos szerkezetnek… (Bővebben)

Az Isteni játék (m5, 21.00) című megacuki bhutáni komédiából megtudhatjuk, hogy nemcsak a nyugati kultúrákban dívik ez a foci nevű őrület, hanem példának okáért, a Himalája völgyében megbúvó buddhista kolostorban is. Ezúttal csak arról lesz szó, hogy két, ifjúkorú bonc, mestereik szigorú tiltása ellenére, mégis nézni akarja a focivébé közvetítését. Bár tudva tudván, hogy ezért büntetés jár, egy engedékenyebb szerzetes segítségével minden eszközt bevetve megpróbálnak szerezni egy tévét és egy parabolaantennát. (Holnap ismétlés: m5, 22.55)

Okos, vidáman szomorkás családi történetnek ígérkezik a Minden nap (m2, 21.05), amiben egy kiégett tévés szerkesztő (Liev Schreiber) a munkájával elégedetlen, míg felesége (Helen Hunt) vele. Egyik gyerek meleg, a másik retteg mindentől. Ráadásul, a beteg após (Brian Dennehy) is hozzájuk költözik. Passz amúgy, nem láttam.

Picit rátérve a mai este nagy eseményére, a 2014-es Oscar-ceremónia nagy-nagy lufija volt David O. Russell Amerikai botrány (SuperTV2, 21.50) című mozija. Ma szembesülhet vele az, aki eddig még nem tette meg… Nagy sztárok, remekül megidézett hetvenes évek-fíling egy teljesen átlagos átveréses filmben (vagy filmes átverésben). (Bővebben)

A Mephisto (Duna, 22.30) a magyar film második Oscar-díjjal jutalmazott alkotása. Megkerülhetetlen, máig érvényes erejű alapvetés a művész, a művészi szabadság és a politikai diktatúra viszonyának vizsgálatában. Szabó István ezt a filmet nagyon odatette, de Klaus-Maria Brandauer sem akármit játszik itt…

A Saul fia (RTL Klub, 23.25) pedig a harmadik. Alig másfél éve mutatták be, de döbbenetes erejű képei rögtön beleégtek a világ emlékezetébe. Gyötrelmes, súlyos mondanivalót, sőt, kimondanivalót hordozó film. (Bővebben)

Na, de hol az első???? Itt, íme:

Címkék:

Szombat, február 25.

2017 február 24. | Szerző:

Az ’56-os tematikájú Mansfeld (Duna, 19.30) című film Mansfeld Péter 17 éves Széna téri mártír története, Szilágyi Andor által szolid visszafogottsággal, ízléssel elmesélve. Komoly darab, így kora estére.

 

A Kutyahideg (Cool, 20.45) viszont pont a helyén van, ugyanis ez egy izgalmas családi kalandfilm, sok hóval, jéggel és cuki kutyákkal. A való világban tragikus sorsú Paul Walker alakít a történetben egy tudóst, aki egy vihar miatt kitelepítendő antarktiszi bázison teljesít szolgálatot, aki inkább az ebek harmincadjára magukra hagyott szénhúzó kutyákat választja a biztonságos meleg menedék helyett.

Nézhetjük aztán Az árulót (Filmcafe, 21.00) is, ami egy amolyan “Jack Bauer-i“, terroristás thriller (tehát nem biztos, hogy másfél óráig elengeded a fotel karfáját…), mely az FBI köreiben megbúvó, címbeli tulajdonságokkal bíró figuráról, valamint Amerikában buszokat robbantani készülő arab terroristákról szól. Főszerepben Guy Pearce, Don Cheadle és Jeff Daniels.

Talán picit több egy tucat romkomnál A boldogító talán (Prime, 21.00), melynek fő kérdése, hogy létezik-e férfi és nő között barátság? A vége azonban minden bizonnyal házasság, ásó, kapa és nagyharang lesz, mert az endingnek happynek kell lennie. A húzónevek itt Michelle Monaghan és Patrick Dempsey.

A minapi Budacash-, Quaestor-, és ki tudja még milyen pénzügyi balhé érintettjei már jól tudják, hogy nálunk is mindennaposak a nagy haszonnal kecsegtető, valójában azonban csak óriási pénzeket elsikkasztó befektetési ajánlatok, melyekről rendszerint gyorsan (vagy kevésbé gyorsan) kiderül, hogy nagy haszont igazából csak az kaszál, aki a piramis csúcsán ül. Viszont, éppen ezért ajánlandó mindenkinek A Wall Street farkasa (Mozi+, 21.00). Martin Scorsese filmje pont efféle gátlástalan machinátorokról szól, konkrétan Jordan Belfortról (Leonardo diCaprio valóban Oscart érő alakításában), aki azonban csak szerény vizesnyolcas a mi “tarsolycsabáinkhoz” képest… (Számoljunk utána, ha nem hisszük.) Legyünk tehát nagyon, de nagyon dühösek, mert csakis mi tehetünk arról, hogy ezek a “belfortok” és “tarsolyok” gondtalanul garázdálkodhatnak… (Bővebben)

A Schindler listája (Paramount Channel, 21.00) című dráma főhőse, egyben címszereplője Oskar Schindler, egy német (mondjuk úgy) vállalkozó (Liam Neeson), aki kezdetben önös érdekéből, később, felismerve a nácik zsidókkal kapcsolatos őrült tervét, már egyre elhivatottabban, a végén pedig már szinte mániákus elszántsággal alkalmazott zsidókat hadianyaggyártó üzemeiben, így mentve meg több mint ezer zsidót a biztos haláltól. Schindler kalandos történetét Thomas Keneally írta meg nagysikerű regényben, amiből Steven Spielberg készítette ezt a 7 Oscar-díjjal jutalmazott, méltóságteljes, ám ízig-vérig hollywoodi tablót.

Érdekes darab azonban a Szikrázó lányok (m3, 21.20) is, Bacsó Péter “termelési filmje” 1974-ből. A történetben egy konzervgyár csinos, fiatal munkásnői (Bánsági Ildikó, Bodnár Erika és még sokan mások – a képen) folytatnak ádáz küzdelmet az üzemi bölcsőde megnyitásáért, miközben a férfiakból álló vezetőség (Avar István, Madaras József) az erre való pénzből inkább stadiont horgásztanyát akarnak építeni. 🙂

Annak idején sokan csodát láttak abban, ahogyan Christopher Nolan (illetve Leonardo diCaprio) teret hajtogatott, álmokat és valóságot rakosgatott egymásra az Eredet (TV2, 21.25) című fantasysztikus moziban. Én ma már azonban csak egy szimpla lövöldözős akciófilmet látok, kissé zavaros cselekménnyel. HD-ben talán. Pro: bővebben és kontra: bővebben.

A következő ajánlat viszont egy remekmű, amit én legalább tízszer láttam már… A cannes-i nagydíjas, örökbecsű szerelmesfilm, a Szerelem (Duna World, 21.30Déry Tibor fájdalmasan igaz története (színpadi változata is megy a Rózsavölgyi Szalonban, Molnár Piroskával), melyet Makk Károly remek rendezése mellett Tóth János operatőrzseni, Törőcsik Mari, valamint Darvas Lili és Darvas Iván ihletett alkotómunkája teszi megismételhetetlenné. (Bővebben)

A cég (Duna, 21.35), Sidney Pollack nagystílű (és sokszor látott) bírósági drámája John Grisham regénye alapján készült. A sztoriban Tom Cruise alakítja a feltörekvő, fiatal, még kellően idealista ügyvédet, aki csúnya dolgokra lesz figyelmes annak a nagynevű, tekintélyes ügyvédi irodának – a “Cégnek” – működésében, amelyik felvette őt közvetlenül az egyetem után. Igen komoly szereposztás (pl. Gene Hackman, Ed Harris) biztosítja a film látványosságát…

Akár hiánypótló mű is lehetne az eddig inkább színészként ismert Joseph Gordon-Lewitt all-round szerzői bemutatkozása, a Don Jon (Cool, 23.00). Nem sok filmes megjelenése van ugyanis a társadalom elég széles (elsősorban hímnemű) szegmensét sújtó szenvedélybetegségnek, a szex-, illetve pornófüggésnek. (Bővebben)

Az élet egy más jellegű rögös oldala nyílik meg a Kényszerleszállás (Prime, 23.05) című filmben, amiből igen sokszor csak az alkoholizmus kínál egyfajta kiutat. Sajnos, legtöbbször csak akkor vesszük észre, hogy ez a kiút valójában zsákutca, amikor már szétcsaptuk a fejünket a tűzfalon. Majdnem kiváló film ez, melyben Denzel Washington adja zseniálisan azt az alkoholgondokkal küzdő pilótát, aki… – lásd a film címét. (Bővebben)

Címkék:

Péntek, február 24.

2017 február 23. | Szerző:

Én alapvetően bírom Sophie Coppola filmjeit, bár ezt a ma esti Marie Antoinette-et (Filmcafe, 18.45) mégsem szerettem igazán. Számomra olyan eMTíVí-kompatibilis, rizsporos, viháncolós, popos baromságnak tűnt anno, ami viszont kicsit már túl van az én ízlésemen. Totális barokk + popzene? Nem jön be. Kiválóan mutatja amúgy a film fő erényeit, hogy a Legjobb jelmez kategóriában nyert Oscart, és egyéb jelölései is túlnyomó részben smink-, frizura- és más efféle pucckategóriákban történtek. Mindenesetre, biztosan “csajos” film ez, a címszerepben Kirsten Dunsttal.

 

A következő ajánlat, A vadon szava (Film Mánia, 19.00) nagy klasszikus, minden természetszerető, természetjáró, valamint kutyabarát ember egyik alapfilmje, meghatározó élménye. majdnem olyan, mint a Derszu Uzala. Ken Annakin (aki amúgy Annakin Skywalker névadója, csak úgy mondom…) 1972-es, veretes rendezésében Charlton Heston alakítja azt a férfit, aki a vadonban él magányosan, pontosabban hű kutyájával, Buckkal. Minden egyes napjuk küzdelem az életben maradásért, cserébe viszont a végtelen szabadság és a természet lélegzetelállító szépsége a fizetség.

Lucio Fulci ugyanebben az évben készítette el Ne zaklasd a kiskacsát! (Cinemax, 20.00) című horrorját, melyben már ott vannak a gótikus olasz horrorokra jellemző bizarr, extrém és szinte szürreális jegyek, de azért még nem pornográfia. Tombol a fantázia ebben az inkább horrorisztikus hatásokkal operáló társadalmi szatírában. Mélyvíz, csak úszóknak!

Bár lassan itt a tavasz, de ha esetleg még hiányunk lenne a mindent betakaró hótengerből, akkor megnézhetjük a Miért éppen Minnesota? (AMC, 20.15) című romantikus komédiát, mert abban lesz éppen elég ebből. Minnesota amúgy egy állam az Egyesült Államokban, fent északon, középen, az amerikai közvélekedés szerint nagyjából ugyanaz, mint nálunk, mondjuk Nyírség. Messze van, hideg van, és olyan egyszerű, de jólelkű emberek élnek ott (már elnézést a nyírségiektől). Hogy miért éppen ide küldik a Renée Zellweger alakította szuperdögös csúcsmenedzsert, az kiderül a történetből, minek műfaja: lásd fent. Mindegy. Én egyszer akarok enni tápiókapudingot. A film tinglitangli, de mivel öregszem, ezért szerettem…

A Sok hűhó semmiért (Filmcafe, 21.00) viszont Kenneth Branagh remekbe szabott Shakespeare-adaptációja, melyben eljátssza, hogyan esett szerelembe Emma Thompsonnal, Denzel Washington, Keanu Reeves és Robert Sean Leonard és még sokan mások szeme láttára. Báj, kecs, kellem, szellem és légies könnyedség Itália aranyló napsugarában.

Lesz megint Az angol beteg (Paramount Channel, 21.00) is, amelyik viszont a második világháborúban játszódik, mégis hallható benne Sebestyén Márta. De hát ezt tudjuk már jól… Ez 9 darab Oscar-díjt érő alkotás, de nem ez a baj vele.

Az a helyzet, ha a Holtodiglan (Prime, 21.00) lenne David Fincher első filmje, akkor egyáltalán nem vagyok biztos abban, hogy olyan felfokozott várakozással várná a következőt a filmrajongók tömege világszerte, mint ahogyan ezt a filmet is várta tavalyelőtt. Persze, nem rossz film ez, nincs erről szó: sőt, igen ügyes, szórakoztató regényadaptáció (Gillian Flynn hasonló című bestsellerét több mint 6 millióan olvasták csak Amerikában…), nagyvonalúan, lezseren kezelt, ám pontosan megtervezett formában, csak hát a tartalom nem sok újdonságot tartalmaz az olyan épeszű, értelmes nézők számára, akik töltöttek már hosszabb időt párkapcsolatban. (Bővebben)

Anyunak való, főzőcskézős romantikus komédia az Ízlések és pofonok (Cool, 21.00), ugye, kinek a pap, kinek a papné, kinek Catherine Zeta-Jones. A Bella Martha című német film hollywoodi verziója ez, ha esetleg ismerősnek tűnne valakinek a sztori, melyben egy munkamániás séfnő (Kati) megörökli cserfes unokahúgát, akivel nem tud mit kezdeni, de aztán jön a sármos új szakács (Aaron Eckhart), és izzani kezdenek a szenvedélyek. Mondom, ízlések és pofonok…

A Kingsman: A titkos szolgálat (TV2, 21.00) című kémfilm/kémfilmparódia egy igen friss (humorú), lendületes, olykor kifejezetten, és pimasz módon szórakoztató alkotás, Matthew Vaughn munkája. Nyilván, “ez a műsor sem jöhetett volna létre” a James Bond-legendárium nélkül, amire nagyban támaszkodik, más részeiben pedig reflektál a mű, úgy, hogy közben a néző mindvégig zavarban is van amiatt, hogy nem tudja, amit lát az paródia-e vagy “igazi” (Colin Firth a címszerepben – és a képen). Néha szemérmetlenül gagyi megoldásokat látunk, melyek azonban igen profi hommage-ai a korai Bond-filmek primitív trükkjeinek, vagy akár azok didaktikus cselekményszervezésének. A frenetikus head-exploding finálé (Edward Elgar Pomp and Circumstance indulójának dicsőséges dallamaira) viszont egy teljesen új dimenziót nyit a szuperhősös/szuperkémes klisék horizontján. A főhős fiatalember történetének keserű, savanyú sörszagú, mocskosszájú angol társadalmi drámáit és Guy Ritchie hasonló körben játszósó krimikomédiáit egyszerre idéző környezetábrázolása is üdítő erővel hat, a Mátrix, illetve a modern, távol-keleti kungfufilmek akciókoreográfiáira hajazó verekedési jelenetekkel együtt. Jókat röhögtem, na.

Sopsits Árpád első nagy sikere, az 1990-es Céllövölde (m5, 21.45) az ún. “kamasz-trilógia” első része (aminek a Torzók a második, A hetedik kör a harmadik része), melyben egy tizenéves fiú (Lengyel Zoltán) ad meglehetősen brutális választ a külvilág kihívásaira, a nemzedéki ellentétekre és egyáltalán az élet alapvető kérdéseire. A valóságban megtörtént bűnesetet fekete-fehérben, remekül alkalmazott flashbackes dramaturgiával, meglepő szereposztásban meséli el ez az igen erős film.

Címkék:

Csütörtök, február 23.

2017 február 22. | Szerző:

Szerintem érdekes lehet ma estére az egyik Steve Jobs-életrajz is, a Jobs – Gondolkozz másképp (AMC, 19.50), ami nem keverendő össze a nagyjából ugyanekkor, ugyanebben a témában készült Fincher-Sorkin-féle másik, “eredeti és hiteles” verzióval. Az almalogós kütyük rajongói és/vagy megveszekedett ellendrukkerein kívül a nagyformátumú emberek életrajza iránt érdeklődő nézők is megnézhetik ezt a filmet, melyben Ashton Kutcher próbálja megjeleníteni a híres-hírhedt számtech-guru legendás karakterét.

 

Mike Nichols rendezte Közelebb (Filmcafe, 21.00) című szerelmi négyszög egy tipikus bulvárdarab (játszották nálunk is színpadon), a szó jó, egyszersmind rossz értelmében; egyben óriási ziccer a látványos jutalomjátékra olyan színészeknek, mint Julia Roberts, Natalie Portman, Jude Law vagy Clive Owen, akik élnek is az adódó lehetőséggel. (Bővebben)

Két dolog vitán felül elsőrangú a Vérző olaj (Paramount Channel, 21.00) című filmben: Daniel Day-Lewis és a zene (Jonny Greenwood). Elég jól dolgozik az operatőr is (Robert Elswit), jó a forgatókönyv (Upton Sinclair alapján Paul Thomas Anderson). Járható útnak tartom azt is egy nagyregény filmadaptációja esetében, hogy csupán egyetlen szálat emelünk ki a rengetegből, és azt boncolgatjuk, vajon mi is van benne, vajon hová vezet, nem pedig elveszünk a részletgazdag, betűhű megfilmesítésben. Kicsit azonban nyúlik a film így is, mint -stílszerűen szólva- az olajos takony (158 perc!), de a kísérlet szimpatikus. Paul Thomas Anderson kitűnő rendező, és ahogy e filmmel a korai kapitalizmus részletgazdag természetrajzát, s benne egy igazi, vérnősző vadkapitalista portréját festi meg, az előtt mindenképpen le a kalappal! Aranypolgár 2.

Mivel mától moziba került a John Wick: 2. felvonás, éppen itt az idő, hogy megnézzük az első részt, melynek címe trükkösen John Wick (Film+, 21.00). Ez egy lövöldözős bosszútörténet Keanu Reeves-szel. Túl komolyan veszi magát, hogy paródia legyen, paródiának viszont túl komoly – akciófilmnek átlag feletti, de azért nem kell tőle rögtön hanyatt fekve szaladgálni… Kiskutyák, orosz gengszterek, képregény-dramaturgia. Tehát úgy néz ki, a 2. felvonás várhat sorára, és majd megnézzük itt, a tévében. Vagy nem.

Lasse Hallström 1985-ös svéd drámájában, a Kutyasorsban (m5, 21.55) a 12 éves Ingemar (lásd a képen) sanyarú sorsával ismerkedünk meg, aki lelki társát Lajka kutyában, a világűrt meghódító kutyában látja megtestesülni. Nem láttam, de biztosan jó lesz. (Az ilyen filmeket miért nem esti mese-időben vetítik?)

Sylvester Stallone már Túl a csúcson (Duna, 21.55) kamionsofőr, aki a megállókban szkanderbajnokságokon gyűjti a trófeákat, viszont a fiával nem jó a kapcsolata. Tuti megvan valahol a padláson/pincében VHS-en.

A Telitalálat (Duna, 23.35) főhőse viszont Hackspacher Béla, targoncás (Gáspár Sándor). Szabó Illés és Kardos Sándor filmje, bár hihetetlen, de valóságos tényeken alapszik: Béla valóban nyert annyi pénzt, amiből egész családjával simán eléldegélhetett volna életük végégig és amit valóban 1956 október 23-án kellett átvennie. A történet kulcsa az iménti dátum, így tán nem csoda, hogy Bélánk pénze groteszk, sőt szürreális fordulatokon keresztül kerül felhasználásra. (Ezt sem láttam még, de szerintem más se nagyon…)

Címkék:

Szerda, február 22.

2017 február 21. | Szerző:

Szerintem A Kulcsfigura (Filmcafe, 19.10) című krimi alkotói túl sokat vállaltak magukra. Bőven elég lett volna egy remek drámára az alapötlet, melyben a hajdani, főiskolás hokibálvány (Joseph Gordon-Lewitt), egy baleset következtében elfelejt emlékezni, és élete további részét kétbites munkakörben, a társadalom perifériáján kénytelen leélni. Egyetlen segítsége a lakótársa, egy vak férfi (Jeff Daniels). Ebben a szituációban bőven van annyi lehetőség, amennyi egy jó filmhez kell – de hogy miért kellett ezt egy kissé közepes bankrablós történetté variálni? Vagy miért éppen így? Nem értem.

 

Viszont igazán ritkán látható, ám annál inkább figyelemre méltó alkotás Roman Polanski 2002-ben bemutatott, és egy év múlva 3 db. Oscar-díjjal (Legjobb rendező, Legjobb adaptált forgatókönyv, és a Legjobb férfi színész) jutalmazott alkotása, A zongorista (Paramount Channel, 21.00). 1939, Varsó. Wladyslaw Szpilman zongoraművész (Adrien Brody – a képen) egy lemezstúdióban dolgozik, amikor bombázni kezdik a várost. A felvétel félbeszakad, Wladyslaw hazatér. Otthon zsidó szülei és testvérei azon vitatkoznak, hogy mit vigyenek magukkal, ha a növekvő náci fenyegetés miatt menekülniük kell Varsóból. Wladyslaw azonban nem akarja elhagyni a várost, mert imádja azt, legalább annyira, mint Dorotát (Emilia Fox), a fiatal csellistát… A mély, valóságban megtörtént dráma egyszerre szól a szerelemről, a hazaszeretetről, a felelősségvállalásról és a művészet hatalmáról.

Talán kis meglepetésre, a Szex telefonhívásra (Viasat3, 21.00) leginkább talán dráma. Az itt egy szürke kisembert alakító Ewan McGregor tesz látogatást -egy váratlan, de visszautasíthatatlannak tetsző meghívásra- a gazdagok fényűző, bűnös élvezetekben dúskáló világába, ahol azonban nem érzi otthon magát… Sőt, kifejezetten kényelmetlen szituációk sora vár rá.

A Rumnapló (Filmcafe, 21.00) viszont egy életrajz, mely a Hunter S. Thompson nevű politoxikomán és gyakorló pszichopata újságíró-legenda ifjúkoráról szól, amikor még nem találta fel az ún. gonzót, és későbbi mániái sem hatalmasodtak még el rajta. Még csak alkoholista. Thompsont a nagyszerű Félelem és reszketés… után újra Johnny Depp alakítja, bár ezúttal ez sem menti igazán a fimet… (Bővebben)

Werner Herzog soron következő darabjában, a Cobra Verdében (m5, 22.05) ismét Klaus Kinski Herzog médiuma, aki ezúttal egy rettegett banditát alakít, akit száműzöttként valahol messze, Afrikában tengeti napjait gyarmati alkirályként, ültetvényesként, helyi érdekű ördögként, liliomtipróként, rabszolga- és fegyverkereskedőként. Cobra Verde figurájában Herzog saját mániájaként újra csak a furcsasága, konformizmusa, öntörvényűsége, vagy éppen törvényen kívülisége miatt kitaszított, kitagadott (anti)hős magányosságát és szeretetre vágyását meséli el – gyönyörű képekben, de talán a sorozat korábbi alkotásainál kissé erőtlenebb filmben.

A vér és a méz földjén (Duna, 22.35) az a film, amit Angelina Jolie túlnyomó részben Magyarországon forgatott (és állítólag vett is egy lakást a Rózsák terén), én még mindig nem mertem megnézni. A Rómeó és Júlia-szerű történet a boszniai háború idején játszódik.

Címkék:

Kedd, február 21.

2017 február 20. | Szerző:

Korántsem olyan rossz a Legenda (HBO2, 19.30), mint azt a legtöbb kritika sejtetni engedi, bár tényleg nem lett kultuszfilm, ahogyan azt alkotói (valamint a valódi Kray-mítosz ápolói) minden bizonnyal szerették volna. Akad benne néhány igazán jól sikerült jelenet, aztán az egész film képes megidézni egyfajta fílinget, ami akár lehetett a hatvanas évekbeli London alvilágának fílingje is (hogy ez mennyire hiteles, arról csak azok tudnának nyilatkozni, akik benne voltak). De amit Tom Hardy művel a film kettős főszerepében (lásd a képen), az valami parádés. (Bővebben)

 

Ismét láthatjuk aztán Denzel WashingtonIdőzavarban (AMC, 20.00), aki ezúttal még mindig egy floridai kisváros seriffje. Ez a film is ugyanaz a film, ami egy időben majd minden héten lement, amit viszont lehet, hogy éppen ezért nem néztük meg sohasem… Viszont a mai talán pont alkalmas időpont erre a tisztességes, becsületes, középszerű, de azért még bőven nézhető krimire. Egy brutális kettős gyilkosság felderítése közben felfejtett szálak igen messzire vezetnek, de -némi meglepetésre- a seriff közvetlen közelében erednek.

Ugyanekkor Denzel lesz A tűzben edzett férfi (SuperTV2, 21.00) is, mégpedig egy kiégett (bocsánat!), hajdani CIA-ügynök, aki ma -nyugdíj-kiegészítésként- gazdag mexikóiak gyermekét védi a Mexikóvárosban tevékenykedő, vaskos váltságdíjra hajtó emberrablóktól. Tony Scott filmje egyszerre remek akcióthriller és valós problémákról beszélő, gondolatébresztő dráma. (Bővebben)

A specialista (film+, 21.00) viszont ma már leginkább arról híres, hogy itt volt megSylvester Stallonenak Sharon Stone (méghozzá a filmtörténelem egyik leghiteltelenebb, legviccesebb, hús a húson-típusú szexjelenetében). Amúgy egy teljesen nézhető, régimódi, robbantós akciókrimi ez a film – de hát láttuk már.

A háborús filmek kedvelői megnézhetik újra A sólyom végveszélybent (Paramount Channel, 21.00), a ma már második filmjével szereplő Ridley Scott maratoni háborús drámáját (kb. 144 perc), mely egy valóságban megtörtént szomáliai kommandós rajtaütés drámai pillanatokban bővelkedő, érzékletes filmes feldolgozása, értelemszerűen súlyos hollywoodi hangsúlyokkal (2 Oscar+2 Oscar-jelölés).

Foxcatcherben remekelő Steve Carrellt is láthatjuk a 40 éves szűz (Viasat3, 21.00) alakjában. Judd Apatow független (tehát “furcsa”) komédiájában egy műszaki áruház gyermeklelkű raktárosáról derül ki, hogy “élemedett” kora ellenére még nem volt sohasem nővel, s ezt a lehetetlen helyzetet elhárítandó viszik bele őt felelőtlen munkatársai a tutiba – természetesen, nem minden bonyodalom nélkül.

Habkönnyű romantikus mese az Újrakezdők (TV2, 21.35), melyben egy már nem éppen friss, de még bőven ropogós anyuka (Catherine Zeta-Jones) kisfia szülinapi videóját nézegetve döbben rá, hogy férje megcsalja. A hölgy fogja a gyereket és azonnal elköltözik New Yorkba, ahol az akkor még divatos szinglilét várja. A szexet a fia mellé felfogadott fiatal bébiszitter-fiú fogja szállítani…

Akár a Lisbeth Salander ikonikus alakjának vezérletével hengerlő, skandináv típusú feminista hullám egyik újabb fegyverhordozójaként is ünnepelhetjük a Menekülés (Filmcafe, 21.45) című norvég filmet, hiszen tulajdonképpen ebben is egy erős, fiatal lány harcolja ki a maga igazát, a családját elpusztító és őt is halálosan fenyegető, többségében durva férfiakból álló világban. A bibi csupán annyi, hogy ezt a fenyegető mikrovilágot egy másik nő vezeti… (Bővebben)

A John Patrick Shanley által írt és rendezett és méltán sok Oscar-díjra jelölt Kételyben (Cinemax, 22.10) egy furcsa pap-tanár (Philip Seymour Hoffman) érkezik a mélyen vallásos intézetbe, aki gyorsan az iskola tanulóinak kedvencévé válik felvilágosult, humánus pedagógiai módszereinek köszönhetően. Az intézet vaskalapos főnővére (Meryl Streep) azonban magát, a patás ördögöt látja a férfiban és boszorkányüldözésbe kezd. Erősen ajánlott e bölcs, okos, ráadásul izgalmas film megtekintése, főleg a manapság. (Bővebben)

Sára Sándor egy meglehetősen közismert, ám jellegénél fogva mégis -hivatalosan- agyonhallgatott történelmi ténnyel foglalkozik A vád (m5, 22.30) című 1996-os filmjében. ’44 decemberében egy tanyasi család készült a karácsonyra, akikre először a katonaszökevény fiukat kereső tábori csendőrök törik rá az ajtót, majd rövidesen jönnek a felszabadító oroszok, akik visznek mindent, mi mozdítható és megerőszakolnak mindenkit, ki nőnemű. Na ja, mikor nézzük ezt a filmet, ha nem akkor, amikor az “oroszok már a spájzban vannak”.

Címkék:

Hétfő, február 20.

2017 február 19. | Szerző:

A filmezés csimborasszója, amit művel Paolo Sorrentino Európa-díjas Ifjúság (HBO2, 19.30) című mozijában. Olyan könnyed, de egyáltalán nem felszínes, olyan költői, humoros, ám mégis drámai, olyan fantáziadús, szabad, sőt, még mer szabados is lenni, miközben sohasem válik öncélúvá, és mégis minden pillanatában egyedi, karakteres, utánozhatatlan, elképesztő, gondolatébresztő, szórakoztató és megható. Mércéje a mindenség, de legfeljebb a legnagyobb halandók. (Bővebben)

 

Ehhez semmilyen viszonylatban nem mérhető a picit később kezdő Evolúció (SuperTV2, 21.00), Ivan Reitman amúgy helyenként kifejezetten vicces sci-fije, komoly, de főleg komolyan veendő, ökológiai természetű tanulságokkal, David Duchovny-val, aki most tűzoltó, nem pedig Mulder, valamint Julianne Moore-ral, aki még véletlenül sem Scully.

Pierce Brosnan hajdan még James Bond is volt, Emma Thompson pedig remek színésznő. Mondjuk még mindig az, és ez látszik is rajta, ahogyan a kor is. Viszont jól viseli, az tény, mint ahogy Brosnan sem csinál -látszólag- nagy ügyet az öv fölül kibuggyanó hurkácskából és az egyre gyarapodó területű és egyre ritkuló őszülő halántékból. Ilyenkor már azt mondjuk, hogy addig jó, míg érzem, hogy fáj, hiszen akkor még élek… Az angol Joel Hopkins francia produkcióban készítette el Százkarátos szerelem (Prime, 21.00) című romantikus akció-komédiáját, mely már másodszor szembesíti Emma Thompson imponáló részvételén keresztül a középkorú korosztályt testi és lelki nyavalyáival. A Szerelem második látásra című filmben Dustin Hoffmann volt a partnere, most Brosnan (a képen Emma Thompson társaságában), azonban mindkét történet apropója nagyon is hasonló: a munkahely elvesztése, amely sokkalta fenyegetőbb rémség egy olyan, már karrierjét felépített, tulajdonképpen sikeres középkorú ember életében, mint egy pályakezdőében, hiszen neki már van mit elveszteni, míg annak, aki csak most kezdi, nincsen semmije azonkívül, amit magával hozott. (Bővebben)

Ennél kicsit viccesebb alpáribb humorú, ám az előbbihez hasonló műfajú darab a Keresd a nőt! (Cool, 21.00), amiről talán elég annyit elmondani, hogy Ben Stiller éppen bálozni vinné kiszemeltjét (Cameron Diaz), amikor becsípi a nadrágja cipzárjába a fütyijét. Ezek után talán nem meglepő, hogy a történet 13 év múlva folytatódik…

Tom Cruise ma este is Született július 4-én (Paramount Channel, 21.00), bár szerintem itt Tomi oly annyira fullba’ nyomja a kretént, hogy nem is gyütt az az Oscar bácsi… No, azért nem rossz, csak éppen a kulcsjelenetekben sok. Oliver Stone azonban igen pontosan megragadta azt az érzelmi, lelki és gondolati pálfordulást, ami a történetben ábrázolt vietnami (és más háborús) veteránokra jellemző. A poszt-traumatikus stressz (a fizikai sérülések okozta megrázkódtatásokon túl) talán itt jelenik meg a legkomplexebben, legrészletesebben filmen. (Remélem, a csatorna ezúttal képes lesz leadni az egész filmet…)

Philip K. Dick híres novellájának, Az emlékmásnak (TV2, 21.35) én csak a régebbi, Schwarzeneggeres verzióját ismerem, ám van egy újabb is, amiben Colin Farrell a főszereplő. Nem láttam, nem tudom. Jessica Biel és Kate Beckinsale ül a női szakaszban, míg Bryan Cranston (Breaking Bad, ugyebár) a férfiben.

Örkény Macskajátékának ezúttal (m3, 21.55) egy klasszikus színházi előadását nézhetjük meg 1977-ből, Székely Gábor rendezésében és Sulyok Mária, valamint Bulla Elma főszereplésével.

Ma este ismétlik a tegnap már ajánlott Egyre távolabb (m5, 22.55) című romantikus drámát is.

Címkék:

Vasárnap, február 19.

2017 február 18. | Szerző:

Ma este ismét lesz minden, tán még olyan is, amit még nem láttunk. Mindenesetre, a romantikus komédiák mezőnyében a Szerelem és más drogok (RTL II, 20.00) mindenképpen a tartalmasabbak közé sorolandó. A tisztes hollywoodi mesterembernek megismert Edward Zwick -mi tagadás- kissé ijesztően zajosan kezdődő dolgozata később főleg igéző szemei és tökéletesnél is tökéletesebb fogai villogtatásán túl igen pikáns jeleneteket is bevállaló Anne Hathaway és Jake Gyllenhaal közti civódásról szól, némi diszkrét gyógyszeripar-fikázáson és a Parkinson-kórral való együttélés nehézségeinek közérdekű középpontba helyezésén kívül.

 

A Parkinson nevű gonosz vénember helyett egy Alzheimer “hódít” az Egyre távolabb (m5, 20.20/holnap ismétlés: m5, 22.55) című másik romantikus történetben, ami viszont nem lesz komédia… Az időskori szerelem végtelenül megkapó drámájában az egyre súlyosbodó Alzheimer-kór okozza majd a drámai effekteket, ám a parttalanul áradó szeretet a végén mindent legyőz. Igen remek a filmben Julie Christie, a kórban érintett szerepében.

Maya, a tíz éves kislány, egy kissé lényegre törő iskolai szexuális felvilágosító óra hatására, meredek kérdést szegez éppen válófélben lévő apjának: “Papa! Akkor te is beledöfted merev péniszedet az anyuba, és így lettem én?!” Egy ilyen kérdésre rendes esetben piruló hebegés-habogás lenne a válasz, mivel azonban a Mindenképpen, talán (TV2, 21.00) címet viselő romantikus filmvígjátékban vagyunk (valamint 2008-ban), és a papa amúgy egy reklámcég szövegírója, a válasz hosszabb lesz: maga a film. Will Hayes (Ryan Reynolds) is pirul kicsit, de utána rögtön zseniálisan kivágja magát a meglehetősen kényelmetlen helyzetből. Megegyezik kíváncsi lánykájával, hogy elmeséli élete történetét, az összes kacskaringóval, de úgy, hogy a neveket megváltoztatja, és a kislánynak magának kell rájönnie, ki lesz az ő mamája végül is. (Bővebben)

Violet és Daisy (AXN, 21.00) két ibolyaszín-szemű, cserfes és bájos tinilány (Saoirse Ronan és Alexis Bledel), akik ugróiskolázva, nyalókát szopogatva, lépten-nyomon tapsjátékot játszva lődözik halomra a megbízásban foglalt személyeket, hiszen bérgyilkosok. A túlsúlyos amerikai gimnazistalányok nehéz életét feldolgozó Precious – A boldogság ára című dráma forgatókönyvéért Oscar-díjat nyert Geoffrey Fletcher első rendezésénél is maradt ennél a korosztálynál, a műfaj azonban merőben más. A Violet és Daisy ugyanis mintha Quentin Tarantino műhelyéből került volna elő, hiszen egy frivol, őrült, de mégis érzelmes, olykor kissé fegyver- máskor éppen lábfetisizmusban is lubickoló thriller-komédia. Sajnos, az Oscarral bemutatkozó forgatókönyvíró rendező ezúttal alaposan melléfogott, hiszen főleg a sztorin csúszik meg a film, nem pedig a kissé mesterkélt karaktereken. (Bővebben)

A régi környék (FOX, 21.00) viszont egy igen különleges, mélabús kis film, melynek hangulatáról talán elég lenne annyi is, hogy kísérőzenéje részben Nick Drake dalaiból áll… (Oké, ki volt Nick Drake?) A Zach Braff által írt, rendezett és főszerepelt megkapóan szép és egyszerű film középszerű színészként dolgozó főszereplője az állandó depresszióban szenvedő Andrew, aki hosszú idő után, édesanyja halálhírére tér vissza a szürke és unalmas kisvárosba, “a régi környékre”, amit pszichiáter apja tudálékos dominanciája, valamint a kilátástalan unalom miatt hagyott ott. Az idők azonban változnak…

New York bandái (RTL+, 21.00) című, olykor igen erőszakos jeleneteket is tartalmazó filmeposz a címbeli város -a Nagy Alma- hősies őskoráról mesél, két színész-gigaikon főszereplésével. Leonardo Di Caprio és Daniel Day Lewis vetélkedik egymással a filmben, bokszban, véres utcai harcokban és kőkemény farkasszem-nézésben, bő két és félórában, Martin Scorsese rendezésében. (Bővebben)

Az Orvlövész (Mozi+, 21.00) című, kissé sablonos sztorira (leszerelt hajdani specialista csalódottságában és kiábrándultságában a világ végén farigcsál fogpálcikákat, aztán egyszer megjelenik valami titokzatos fazon, aki azért csak behúzza még egy utolsó akcióba) épülő filmben ugyanekkor Mark Wahlberg alakít egy hightech mesterlövészt, akinek tevékenysége (és annak ábrázolása) azért közel sem sablonos. Rejtekben megbújva, hosszú, méla lesben, kimatekozva a lövedék megfelelő pályáját, miközben csakis egyetlen lövésre van esély – kellő izgalomkeltésre alkalmat adó szituációk ezek, mint azokban a robbantós filmekben, amikben órákig el lehet játszani a “piros drótot vagy a kéket vágjam” faék-egyszerűségű, de igen hatásos dramaturgiájával…

A Kapj el, ha tudsz! (m2, 21.05) viszont Steven Spielberg perfekt szélhámos-filmje, az ezerarcú és mindenkit átverő Leonardo Di Caprióval. Persze, hogy látta már mindenki, de annyira szórakoztató és igazán jól megcsinált film ez, hogy bármennyiszer meg lehet nézni…

Abban viszont biztos vagyok, hogy villanyszerelős katasztrófafilmet még nem látott senki. A Feszültség (RTL Klub, 21.35) márpedig ilyen lesz, egyik főszerepben a szakállas John Travoltával. Én sem láttam, a port.hu-n is mindössze egyetlen ember, aki viszont 10 pontra értékelte ezt a filmet (nyilván ő a forgalmazó…) – én azonban ennek, sőt, mindennek ellenére, nem fűzök hozzá nagy reményeket. Szerintem ótvar gagyi lesz, de remélhetőleg, legalább ebbéli minőségében szórakoztató…

Valkűr (SuperTV2, 21.50) című háborús drámában viszont a másik szcientológus plakátember, Tom Cruise alakítja igen hitelesen és megrázó erővel a Hitler elleni tizenöt (!) sikertelen merénylet körül a legsikeresebbet végrehajtó Stauffenberg gróf figuráját, Tom Wilkinson vagy például Kenneth Branagh kiváló asszisztenciájától övezve. (Bővebben)

Érdekel ma még valakit a kilencvenes évek közepének egyik nyomasztó közkérdése, miszerint, ki a franc is az a Keyzer Söze (es-sel!), akire még annak idején House doktor is hivatkozott valamelyik részében? Ha igen, az megtudhatja a Közönséges bűnözőkből (Duna, 22.05). Óriási szereposztást láthatunk ebben az éppen húszéves kultuszfilmben: Kevin Spacey, Gabriel Byrne, Benicio del Toro, Stephen Baldwin, Chazz Palminteri, Pete Postlethwaite és még sokan mások. (A képen a címszereplők)

Címkék:

Szombat, február 18.

2017 február 17. | Szerző:

Talán csábító lehet Darren Aronofsky full-extrás, csilivili Noé (SuperTV2, 19.00) című bibliai története, sajnos azonban ez egész egyszerűen nem jó film. Én szóltam. (Bővebben)

 

Kora esti mesefilmnek akkor már érdekesebbnek tűnik az amúgy misztikus horrorokról és scifikről ismert Sam Raimi 2013-as mozija, az Óz, a hatalmas (Cool, 20.30). A sztori nem teljesen fedi a klasszikus eredetit, ugyanis itt egy pitiáner vándorbűvész (James Franco) a főszereplő, aki a csodás Óz birodalmába kerülve saját magát adja ki a nagy varázslónak, Óznak. Az útközben, a sárga köves úton elébe kerülő három csinos kis boszorka (Michelle Williams, Mila Kunis és Rachel Weisz) azonban nem hiszi a mesét… Nem láttam a filmet, állítólag nem is jó, azonban a színészek jók, Raimi pedig mindig képes néhány valóban meglepő húzásra.

Éles vágással a honi magyar történelem egy sötét fejezetébe nyerhetünk betekintést Simó Sándor 1977-ben bemutatott filmjében. Az Apám néhány boldog éve (m3, 20.35) 1945 után játszódik. A kiváló, erdélyi színész-pedagógus Lohinszky Lóránd által alakított vegyészprofesszor egy vegyi üzemhez jut a háború utáni osztozkodásban, melyben végre nekiállhat kikísérletezni régi álmát, egy új gyógyszert. A gyorsan szárba szökkenő új kommunista diktatúra azonban nem tűri a magántulajdont és főleg nem tűri az egyéni kezdeményezéseket. Simó meleg, humánus hangja, valamint Lohinszky sallangmentes színészi játéka egy szép, emberi, valós történetet mesélnek el.

Hajlamos vagyunk az olcsó altesti poénokkal operáló, ultragagyi amerikai baromságokat Adam Sandlerrel azonosítani, ám nem először bizonyosodik be előttem (is), hogy ez azért kissé durva általánosítás. A ma esti Távkapcs (Film+, 20.55) című mozi, bizarr témája ellenére sem mondható agyatlan időtöltésnek. Sandler e történetben egy “mindenható” távkapcsolónak jut birtokába, mellyel a saját kényére-kedvére irányíthatja saját, illetve környezete életét. A mindenhatóság azonban igen komoly felelősségekkel is jár, amire igen pontosan rá is mutat e film.

James Cameron obligát Titanic (Prime, 21.00) című sok-sok Oscar-díjas meséje lesz ma a legromantikusabb történet, Céline Dion mézédesen szárnyaló dallamaival, a magyar vonósnégyessel, akik még akkor is játszottak, amikor a címszereplőnek megreccsent a gerince, valamint Kate Winslet és Leonardo diCaprio kitárt karú szárnyalásával a hajóorrban – amit azóta minden szerelmespár eljátszik, ha nyaralás közben egy hajóra téved és azon a hajón ki lehet menni a hajóorrba…

A Durr, durr és csók (Paramount Channel, 21.00) című nagyon laza akciókrimi-vígjáték viszont már egy lényegesen viccesebb darab. Egy piti bűnöző (Robert Downey Jr.) egy balhé utáni menekülés közben véletlenül egy filmforgatásba csöppen, ahol rögtön felfigyelnek rá és egy rendőr szerepét kell eljátszania. A vicc kedvéért, trénere egy igazi, megvesztegethetetlen, szabálytisztelő rendőr (Val Kilmer), aki viszont utálja az egész hercehurcát.

A Pánikszoba (SuperTV2, 21.55) viszont David Fincher mesteri thrillerje, melynek “címszereplője” a gazdagok villáiban kiépített legbelső, hermetikusan elzárt biztonsági része. Jodie Foster (a gazdag anyuka) zárja be magát ide klausztrofóbiás és cukorbeteg gyermekével együtt, miközben a csúnya, gonosz Forest Whitaker (mint betörő) odakintről paráztatja őket, méghozzá izomból. (Bővebben)

Sergio Leone monumentális western-tablóját, a Volt egyszer egy Vadnyugatot (Duna, 22.15) én még moziban láttam, asszem annyiszor, ahányszor vetítették. Utolérhetetlen, emblematikus remekmű, állandó hivatkozási alap ikonikus zenével, ma már klasszikus karakterekkel, poénokkal (pl. a csizma!)… Esküszöm, hogy többször eljátszottam már a nyitójelenetet, amikor Harmonika (Charles Bronson – a képen) megérkezik – sajnos/szerencsére, rám nem várt soha, senki.

Az Édentől keletre (ATV, 22.35) ma már elsősorban James Deanről híres, pedig mint film is a klasszikus nagy alkotások közé sorolandó. Elia Kazan John Steinbeck hasonló című nagyregényének utolsó fejezetét dolgozta fel e filmben, melyben egy ikertestvérpár küzd meg egymássl – Káinként és Ábelként- apjuk kegyeiért és szeretetéért.

Valamilyen okból a magyar nyelvű filmforgalomban Az utolsó mágnás (Viasat3, 23.15) címen szerepel a hongkongi Wong Jing The Last Tycoon című filmje, holott a címszereplő valójában egy nagyhatalmú gengszter, ‘keresztapa’, nagyúr, ilyesmi – de hogy iparmágnás nem, az egészen biztos. Az irdatlan filmes tapasztalattal rendelkező rendező filmje akár kaphatta volna a Volt egyszer egy Shanghai címet is, hiszen szinte hibátlanul épül bele a nagy, szélesvásznú, hollywoodi gengsztertablók szinte teljes eszköz-, illetve, talán ideillőbben mondva, fegyvertára egy minden szempontból, minden ízében és másodpercében kínai triádfilmbe, ezzel együtt viszont azonnal ki is nőve az ismert hongkongi zsáner kliséi közül. (Bővebben)

Címkék:

Péntek, február 17.

2017 február 16. | Szerző:

Van egyrészről a csajos verzió ma estére, melyben Három nő háborúban és szerelemben (Film Mánia, 21.00) köt életre szóló kapcsolatot egymással. A címbeli Stella (Catherine McCormack), Ag (Rachel Weisz) és Prue (Anna Friel) egy dél-angliai farmon vészeli át a második világháborút, s miközben a fronton harcoló hősök mögött hátországként próbálják megtermelni azok ellátást, közben barátkoznak, szerelmesednek, satöbbi. Kedves, kicsit humoros, kicsit szomorkás történet lesz. (A képen a három főszereplő látható.)

 

A férfiszakaszban is három figurát (Mark Wahlberg, Dwayne “The Rock” Johnson és Anthony Mackie) ismerünk meg. A nem túl szerencsés életű, de az edzőtermekben világában kifejezetten éles eszűnek tűnő bodybuilderek egy nap mernek nagyot álmodni és begyűjteni mindent, amit szemük, szájuk és bankszámlájuk kíván és igényel. Bár a rendező Michael Bay neve mára egybeforrt a kifejezetten ostoba, ám rendkívül látványos nyári kasszasikerekkel, melyekben rendszerint kétdimenziós, durván faragott hősök lengetik magasan a csillagsávos lobogót, miután előtte azért jól kiszámíthatóan megmentették a világát (ergo Amerikát), mégis meglepetésPain & Gain (Prime, 21.00) című filmje, mely helyenként ugyan Guy Ritchie stílusát idéző, de Bay-től tényleg meglepően szórakoztató krimikomédia, ami ráadásul a valóságban is megtörtént eseményeket mesél el.

Mivel fizikailag nem mi éljük át, érdekes, tanulságos lehet a Cserbenhagyás (Story4, 21.00) című filmdráma is, melyben Terry George rendező egy tragikus végű, de teljesen banális cserbenhagyásos balesetet dolgoz fel a létező összes szemszögből, kitűnő színészek (Joaquin Phoenix, Mark Ruffalo, stb.) segítségével.

Ma már témájában megkésett egy picit a Valentin-nap (Cool, 21.00) című, összegző jellegű dolgozat, melyben alaposan felboncolódik a “címszereplő” pro és kontra, Hollywood éppen ráérő színe-java szeme láttára, illetve aktív részvételével.

A Magic Mike (SuperTV2, 21.00) a filmezéssel azóta már felhagyott Steven Soderbergh egyik utolsó munkája, megint egy “pasis” darab, bár lehet, hogy inkább a csajokhoz szól. A címszereplő (Channing Tatum) egy igazi all-round-man, nappal tetőfedő vállalkozó, autókereskedő és bútortervező, éjszaka viszont a helyi bár (melynek pénzéhes tulajdonosát Matthew McConaughey alakítja) egyik fő attrakciójaként ad elő férfisztriptízt a kéjesen sikoltozó hölgyközönség legteljesebb örömére. Még arra is van ereje, energiája, hogy ezen a téren is segítse a tehetséges fiatalokat – egyikük azonban kezd a fejére nőni…

Az Ellenség a kapuknál (Paramount Channel, 21.00) című full-hollywoodi háborús dráma a véres sztálingrádi ütközetbe repíti el a nézőt: a történet a magának való, ám halálosan pontos orosz mesterlövész (Jude Law) és a hasonló kvalitású, német Koenig őrnagy (Ed Harris) “nemes” párharcáról szól, melyben nagy szerepet játszik egy nő (Rachel Weisz), valamint egy nagy hatalmú orosz politikai tiszt (Joseph Fiennes) is. Láttuk már.

A szerelem és a konyhaművészet mindig is kéz a kézben járnak. Az élet ízei (Duna, 21.00) című romantikus történet megkapó, idillikus dél-francia környezetet, Helen Mirrent is villant, a történet középpontjában azonban nem annyira a szerelem, mint a különböző nemzetiségű, értékrendű kulináriák közti versengés áll. A Mirren által alakított finom hölgy egy klasszikusan franciás éttermet vezet a kisvárosban, akivel szemben egy nap egy hangos, színes indiai család nyit kifőzdét. Egymásnak feszül a bazsalikom, az olíva, a rozmaring, a kakukkfű és a kurkuma, a chili és a garam masala. (Konyhakés)pengeváltásra talán sor nem kerül, de a háború hevesen zajlik, mígnem a francia étterem bájos segédszakácsa és az indiai kifőzde ifjú Adonisza egymásba nem szeret.

Hajdu Szabolcs tornász testvéréről (Hajdu Zoltán Miklósról) készítette értelemszerűen valóságos alapokon nyugvó sportfilmjét, a Fehér tenyér (m5, 21.55) címűt, aminek csak egy baja van: mint film, nincs befejezve. Odáig azonban szép és tehetséges munka, érdemes megnézni.

Címkék:
CafeblogVIP Tag

Mi ez?

Több mint 100 magyar nyelven sugárzó tévécsatornát tudunk nézni a legkülönfélébb módokon: antennával, kábelen, műholdról és még az internetről is. Esténként nem egyszerű rendet vágni ebben a káoszban, és megtalálni a pillanatnyi hangulatunknak megfelelő műsort. Ebben szeretne segítséget nyújtani ez a blog, elsősorban igényes filmek ajánlatával, sajátos, szubjektív szempontok alapján. Figyelem! Nem tévéműsor, csakis ajánló!

asanisimasa



Legutóbbi hozzászólások

Blogkövetés

Iratkozz fel a heti hírlevélre és többé nem maradsz le a friss tartalomról.

Az adatkezelés további részleteiről itt olvashatsz: Felhasználási feltételek és Egyedi adatkezelési tájékoztató

Üzenj a blogger(ek)nek!

Üzenj a kazánháznak!

Blog RSS

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább a NLCafé oldalra!