Mit nézzünk ma a tévében?

Mr. Szexisen Őszülő Halántékkal, azaz Nespresso Man-nel kezdjük a napot, egy meglepő filmben: Anton Corbijn, aki művészek és rockzenészek zseniális portréfotográfusaként vált világhírűvé, Az amerikai című filmjében (Digi Film, 20.00) George Clooney-t (a képen) álmodta meg toscanai környezetben, afféle bérgyilkos-manökenként. (Bővebben)

Az utána következő Bábel című mű (Digi Film, 21.55) az eddigi huszonegyedik század egyik legfontosabb filmje. A mexikói Alejandro González Inárritu díjakkal méltán agyonhalmozott költői és katartikus kaleidoszkópja az emberek közötti kapcsolatokról, illetve annak hiányáról szól. Négy országban, négy nyelven zajlik a filmbéli, bábeli zűrzavar, vagyis az ÉLET. Komoly, nehéz, felkavaró alkotás, mellyel van viszont egy kis bibi. A koncepció része a többnyelvűség (vö: bábeli torony), azonban nem tudom, hogy teljes szinkronnal kerül-e adásba a film, vagy csak részlegesen, feliratokkal… Az mindenesetre biztos, hogy csakis az egyik nyelvet szabad szinkronizálni, a többit muszáj feliratozni, hiszen milyen Bábel az, ahol mindenki angolulspanyoluljapánulmagyarul beszél?

Alternatívának mindenesetre van egy angol dráma, főszerepben azzal a Peter Mullannel, akit a szombat esti (s a Cinemaxon 22.15-től ma újra ismételt) Tirannoszauruszban már láthattunk: Egy szép napon a Mullan által alakított hajógyári munkást elbocsájtják, stb. – Gondolom, sokunk számára igen tanulságos történet lesz, az angol drámák ritkán lacafacáznak ilyen témákban. Kezdés: 21.00, Duna.

Vagy megnézhetjük Johnny Deppet egy számára testhezálló szerepben, drogdílerként: Betépve (Viasat3, 21.25). Természetesen, ha szar film lenne, nem ajánlanám ily’ szűkszavúan. Utána Stephen Frears remek háborús szatíráját, a Bombabiztost nézhetjük (Viasat3, 23.55), mely azt a szerencsére csak elképzelt közelmúltbéli, hidegháborús pillanatot dolgozza fel, amikor az USA főharcálláspontján meghibásodik egy komputer, és Moszkva bombázására ad parancsot az USA légierejének. A film egyben technikai trüváj is, mivel vágások nélkül, gyakorlatilag egy slukkra játszották fel ezt az elképzelt feszült és drámai szituációt a fekete-fehér filmnyersanyagra olyan sztárok, mint George Clooney (na már megint), Richard Dreyfuss vagy Harvey Keitel.

Peter Greenaway Shakespeare-variációját, a Vihar alapján készült Prospero könyveit (Cinemax, 23.45) viszont csak éber kékharisnyáknak, a romkocsmák homályából viszonylag korán hazatérő értelmiségieknek, hivatástudatos irodalomtanároknak, valamint filmínyenceknek ajánlom.

A ma esti program az Ondine című ír drámával (HBO2, 20.20), Neil Jordan filmjével indul, mely misztikus lényekről, a nimfákról szól. Syracuse (Colin Farrell) egyszerű halász, aki egy napon hálójában egy fiatal nőt talál. Ondine, a nő (Alicia Bachleda-Curus) először halottnak tűnik, de feléled és szerelmesek lesznek a halásszal. A régi legenda szerint élnek a vízben olyan lények – nimfák – akik énekükkel megbabonázzák a halandókat, gyermeket szülnek neki, miáltal megszabadulnak “nimfaságuktól”… Neil Jordan. Kérdőjel.

Az Amikor a farok csóválja (Viasat3, 21.25) viszont felkiáltójel. A filmről két dolgot kell megemlíteni: az egyik az, hogy véletlenül épp’ abban az évben mutatták be, amikor Clinton elnök slicce Monika keze ügyében volt – a film szintén véletlenül, épp’ egy hasonló akcióval foglalkozik. A másik pedig az, hogy Robert De Niro (lásd a képen) mellett Dustin Hoffman (illetve Anne Heche, Denis Leary, William H. Macy vagy Woody Harrelson) játszik benne, és egy igen izmos, valamint közérthető politikai szatíra.

A Kutyaszorítóban (AXN, 22.00) Quentin Tarantino legjobb filmje, ami nem kis teljesítmény. Látni kell! (Bővebben)

Alternatívakánt A Ravasz, az Agy és a két füstölgő puskacső című erősen gájricsis Guy Ritchie-filmet tudom ajánlani ma estére (Digi Film, 22.00), ami sokban hasonlít a szimultán futó Tarantino-filmhez. Itt négy lúzer azt a hülye ötletet találja ki, hogy az egyik bűnszövetkezet felé megadandó tartozásukat kiegyenlítendő, kirabolják a másik, még nagyobb bűnszövetkezetet. Az óriási kavarodásban a Ritchie-filmektől megszokott vizuális poénok mellett pergő, meghökkentően trágár, de mégis szellemes dialógok, állandó szerepcserék, eltévesztett leszámolások után minden a helyére kerül – és minden marad a régiben.

Hát, az a helyzet, hogy mivel marad a nyákos idő, napközben lehet gondolni a karácsonyi ajándékokra (pestieknek mondom, hogy nyitva a jégpálya!). Este aztán nagy halál, fogalmam sincs, mit kéne nézni főműsoridőben… Talán állatos-utazós okos-csatornákat, vagy Philippe Jarousskyt, az elképesztő hangú és elbűvölő személyiségű kontratenort a mezzón… Azt ne várja senki tőlem, hogy azt a filmet fogom ajánlgatni, aminek a címét sem írom le soha, pfuejj! Ez a kvázi szabadprogram megy nagyjából egészen este tízig, amikor viszont hasadhatunk háromfelé.

Nekem könnyű a dolgom, mert a Brooklyn mélyén című filmet (m1, 22.25) nem láttam még, így azt nézem. Az öregedő Richard Gere-t (a képen) már el tudom viselni, megemberesedett végre így hatvanon körül, állítólag igen jól is játszik ebben a filmben. És amúgy is bírom az efféle mocskos zsarus, kőkeményen realista bűnfilmeket. 140 perces löket, tehát nem lesz összecsapva, az már biztos.

Hasonló hosszban gondolkodik Martin Scorsese is James Conway életéről a Nagymenők című maffia-elméleti alapvetésben (Duna, 22.00). Ezerszer láttam már, és még ezerszer fogom látni benne Robert De Niro egyik emblematikus alakítása mellett a kitűnő Joe Pescit és Ray Liottát, így most én kihagyom. Aki viszont nem látta volna még, az ne tartson velem!

A finomabb lelkűeknek ajánlom az elbűvölő Miss Daisy sofőrje című filmet (Story4, 22.10), melyben Morgan Freeman, az öntudatos fekete férfi sofőrje lesz Jessica Tandynak, a zsémbes, örökké morcos nyugdíjas tanítónőnek. Folyamatosan osztják egymást, sok-sok szellemmel és okossággal, mígnem barátokká válnak. Méltó a díjeső, melyben fürdik ez a kedves film.

Jó kis taknyos szombat este ez, tehát teázunk-tévézünk, és nagyokat komolykodunk. Vagy ábrándozunk, vajon milyen lehet egy langyos nyári estén, mondjuk pontban Éjfélkor, Párizsban (HBO Comedy, 20.25), Woody Allen egyik Oscar-díja. (Bővebben)

Nem sokkal később, ha momentán utáljuk Párizst és/vagy Woodyt, komoly dilemma elé kerülünk, ugyanis kilenc óra magasságában három jó film is kezdődik, szerencsére, három különféle műfajban. A Screamers – Az elhagyott bolygó (Film Mánia, 21.00) kapásból kizár szinte mindenkit a sci-fi rajongóin kívül (ui. tapasztalataim szerint valaki vagy sci-fi rajongó, vagy gyűlöli azt). Az előbbieknek mondom (de az utóbbiaknak szól), hogy Philip K. Dick regényének filmváltozata ez a remek kis mozi, Peter Wellerrel a főszerepben. A film első fele szerintem kifejezetten izgalmas, egy teljesen egyedi, markáns, apokaliptikus-üldözéses hangulatot teremt. Jellegzetes motívuma a sivatag és a homok. A második fele sem rossz, bár itt azért már picit belecsúszunk a B-kategóriás, átlag akció sci-fik kliséhalmazába.

Marie, a kurtizán (Viasat3, 21.00) viszont egy komoly WTF. Osztrák-német kosztümös dráma, a cím alapján egy kétes életű hölgyről – amúgy passz. Viszont az, hogy Árpa Attila, mint színész tűnik fel e 2010-es műben, azért rajzol néhány árkot homlokomra. A mérleg másik serpenyőjében pedig az van, hogy szombat este, tök főműsoridőben, azért a Viasat3 csak nem kockáztat meg valami ultragagyit…

A bűn állomásai (Universal Channel, 21.00), az impozáns szereplőgárda ellenére, egyáltalán nem egy tipikus hollywoodi tucatfilm. Leginkább talán arról szól, hogy ha valaki egy alapvetően bűnöző életmódba szocializálódott családba születik, akkor onnan mennyire nehéz az ún. tisztességes, törvénytisztelő életet választani. Tovább gazdagítja James Gray annak idején Cannes-ban Arany Pálmára is jelölt filmjét az, hogy a tárgyául szolgáló család “bűnös életvitele” nem csak egyfajta sztereotipikus stigmaként jelenik meg, hanem alapos(nak tűnő), szinte szociografikus igényű háttértanulmányként jelenik meg. Emellett azonban a film meg tud maradni izgalmas, sőt néha érzelmes kriminek is.

Az elkövetkezendő két film aztán végképp nem tartozik a habkönnyű szórakozás műfajába, viszont tényleg nagy hatású, komoly, erős filmek. A Tirannoszaurusz (Cinemax, 21.25) című sziklakemény angol drámában egy széthullott életű középkorú férfi története (Peter Mullan a képen), aki a legváratlanabb helyről, egy jótékonysági butikot üzemeltető, mélyen vallásos nőnél talál menedéket (ha van olyan a számára egyáltalán…) (Bővebben)

Ez a fiúk sorsa (RTL Klub, 0.05) pedig egy fiú (Leonardo Di Caprio) vérre menő küzdelmét mutatja be mostohaapjával (Robert De Niro), valahol az Államok eldugott közép-nyugati vidékén, egy kisvárosban. (Bővebben – itt egy picit talán azért alápontoztam   )

Újra péntek, vége a hétnek és kezdődik a hétvége. Szandálfilmekkel kezdünk, nagy divatja van ezeknek mostanában… A Trója (film+, 20.05) vs. A sas (Digi Film, 20.00). Az előbbiről írok itt, tehát nem ragoznám, az utóbbiról pedig nem tudok sokat, mivel nem láttam. Adjuk viszont meg neki az esélyt, mert magyar származású a rendezője (Kevin Macdonald) és nagy részben nálunk is forgatták, magyar színészekkel is, magyar stábbal is – állítólag nem is ezért rossz. Meg lehet, hogy nem is rossz, de ezt csak az tudja, aki megnézi. Bizonyos Marcus Aquila (Channing Tatum) 20 évvel azután, hogy Britanniában eltűnt már egy római légió, az esős szigetre érkezve próbál rendet rakni a renitenskedő brit törzsek között/felett, vagy ilyesmi…

A Hairt (Film Mánia, 20.40) nézzük úgyis. Akárhányszor, azért, ami a képen is látható.

Valamiért egymás kínálatából kapkodják ki a csatornák a Kegyetlen játékok című thrillert (AXN, 21.00), melyben unatkozó milliomoscsemeték szívatják halálra egymást és környezetüket. Szó se róla, nem rossz film, de azért Martin Scorsese általában agyonszapult, ám ennek ellenére végre be-Oscarozódott A Tégla című filmje (Viasat3, 21.25) azért csak jobb. Már csak Jack Nicholson, Leó Di Caprio és a többiek miatt is…

Az Egy becsületbeli ügy (Digi Film, 22.00) ismét Jack Nicholsonnal telik, aki itt most egy elég köcsög nagymenő tábornok. De itt van Demi Moore és Tom Cruise, akik letörik az arcát. Az amerikai tengerészgyalogosok között játszódó izgalmas, és komoly gondolatokat is felvető bírósági drámát Aaron Sorkin írta (én is csak most vettem észre), nyilván ezért is remek mozi.

Már nagyon az éjszakában kezdődik AZ Értelem és érzelem (Digi Film, 0.20), Emma Thompsonnal, Kate Winslettel, Alan Rickmannel és Hugh Granttal, Ang Lee rendezésében.

Nincs baj, Az élet szép (Digi Film, 20.00).  Roberto Benigni szerint legalábbis, aki ezt sziszifuszi munkával el is hiteti velünk, annyira, hogy a film gyakorlatilag végigtarolta annak idején a világ filmfesztiváljait, inkluzíve 3 db. Oscar-díjjal. A film Guidóról (Benigni Oscar-díjas alakítása – a képen jobbról), a chaplini értelemben vett kisemberről szól, akit a második világháború alatt származása miatt kisfiával együtt lágerbe zárnak. Hogy kisfiának könnyebb legyen a koncentrációs tábor szörnyűségét elviselni, Guido azt a “játékot” találja ki, hogy ők, a rabok egy nagy játékban játékosok, az őrök pedig a játékvezetők. Torokszorító film, 100%-os optimizmus-, és életörömtöltet.

Ház a sziklák alatt (Duna, 21.00), Makk Károly filmtörténeti érvényű klasszikusa, Görbe Jánossal, Psota Irénnel és Bara Margittal. Akinek fontos a magyar kultúra…

Akinek most nem annyira, annak itt a Számkivetett (FEM3, 21.00), afféle modern Robinson Crusoe, csak lájtosban, Tom Hanks nyilvános fogyókúrája.

Sosem tudunk elég jól angolul, ezért az Amerikai história X-et (TCM, 21.00) adom fel mára ismétlésnek. Remek film, remek színészek, aktuális tartalom.

Imádom a régimódi krimiket, a hangulatukat, a zenéjüket, hogy még volt idő mindenre… A ma esti Get Carter (Viasat3, 21.25) pedig aztán nagyon ilyen. Figyelem, nem a Stallonés verzió lesz, amit viszonylag rendszeresen leadnak itt-ott, hanem az eredeti ’71-es, Michael Caine-nel a főszerepben!

Késő estére, sőt inkább már éjszakára, újra: az 54 című filmdráma (Digi Film, 23.55) egy remekbe szabott ballada a híres/hírhedt klasszikus New York-i diszkóról, a Studio 54-ről. Shane, a szegény külvárosi srác (Ryan Phillippe) kitörni vágyik a kilátástalanságból és összeszedve minden bátorságát, alámerül a Studio 54-be, a kokain dekadens delíriumába, a veszélyes vágyak világába, a szexuális szabadosságok szédületébe, a hírnév hazug hiúságába, a csalóka csillogás csapdáiba…

A népnemzeti összefogás labdarúgó meccse helyett, mondjuk, nézzük A mezítlábas szerelmet (m2, 20.45), ha még nem láttuk – én mindig szoktam ajánlgatni, mert kedves film. (Bővebben)

Bridget Jones naplója (Story4, 21.00). Na ne. Lásd, mint fent.

Bevallom, nem tudtam még megnézni Oliver Stone nagyszabású, szandálos eposzát Nagy Sándorról, a Hódítóról (Duna, 21.00), mert annak idején annyi minden marhaságot összeírtak róla a kritikusok, hogy elvették a kedvem, aztán meg nem, mert ha annak idején nem, akkor most miért? A minap aztán véletlenül belekapcsoltam valamelyik természetfilmes okoscsatornán egy remek kis filmbe, mely az egyik utolsó thai elefánthajcsárról szólt, aki elmesélte, hogy élete legjobb élménye volt, amikor elefántjaival részt vett a Nagy Sándor forgatásán… Kis dolgok hozzák meg a nagy ötleteket, minek köszönhetően valószínűleg ma fogom meglátni, mit művelt végül is Oliver az én Nagy-nevű druszámmal. (A képen Angelina Jolie bűvöli a kissé feminin Colin Farrellt.)

Ha valami furcsaságra vágyunk, megnézhetjük azt is, vajon szigorúan fikciós alapon, mit kezdenek egymással egy filmben a Cowboyok és az űrlények (HBO, 21.30). Nekem anno, mérsékelten tetszett.

Vagy nézzük a Rayt (Cinemax, 21.50), egy remek életrajzi filmet Ray Charlesről – Sokszor ajánlottam már ezt is, mert jó mozi, értelemszerűen, jó zenékkel, és az is biztatóan hathat, hogy Jamie Foxx -igen megérdemelten- Oscar-díjat kapott a világhírű, vak soul-jazz énekes-zongorista megformálásáért.

Késő este viszont őrület kezdődik. David Lynch Mulholland Drive-ját (Story4, 23.00) minimum tízszer kezdtem el már nézni, az elején dühösen abbahagytam, mígnem egyszer sikerült végignéznem, aztán még egyszer (és tán még egyszer). Viszont hogy miért, arról még mindig nincs fogalmam… A Woodstock a kertemben (Digi Film, 23.35) sem kis őrület, azonban az elébbinél lényegesen könnyebben érthető. Viszont NEM zenés vígjáték, legalábbis biztosan nem úgy, mint ahogyan ezt használni szoktuk. (Bővebben) Aztán még van a Jackie Brown (RTL Klub, 23.35), Tarantino kitűnő blaxploitation-ommázsa.

Bár bíborban indul az est, azért alapvetően szürke lesz a vége.

Spielberg Bíborszíne (MGM, 20.00) szép, nagy, ívesen domborodó dráma, mely Alice Walker Kedves Jóisten című világhírű regénye alapján készült. Megható, megdöbbentő, felháborító, de azért reményteljes fekete dráma a feketékről, az Államok déli fertályáról. Azt azért nem gondoltam volna ’85 táján, amikor bemutatták, hogy pár év múlva fekete elnöke lesz az USÁ-nak, de hát this is a wonderful country, indeed. A film is wonderful. (A képen a főszereplő Whoopi Goldberg)

Az ifjúság édes madara (Duna, 21.00). Na ez az, mi már elszállt, Paul Newmannel együtt. De jön még kutyára dér (bár ez nem biztos, hogy passzol ide…) A film nagy hollywoodi klasszikus, Tennessee Williams drámája alapján.

Fogalmam sincs, milyen az Egy gyilkos ügy című svéd-dán-norvég krimisorozat (AXN, 22.00), amelyik ma indul az első résszel, de nagy baj nem szokott lenni ezekkel. A skandináv krimi a kortárs irodalom igen nívós szegmensét képezik, a filmek dettó – ezt meg meglátjuk. Azt biztos, hogy nem lesz vicces, viszont a sajátos, borzongató északi hangulat garantált.

A tegnapi sanyarú kínálat után egy egész izmos hétfő következik, választani azonban nem lesz könnyű. De legalább ma egyáltalán lehet…

A Himalája – Az élet sója (Filmbox, 20.00) például egy igen szép, csodásan fényképezett elképesztő tájakon (lásd a címet) játszódó dokumentumdráma, melynek sztoriját Eric Valli rendező azalatt szedte össze, míg éveket élt a filmben is játszó tibetiek között.

A tán két hete indult filmadó, a Digi Film, igen örvendetesen, nem a tömegigények alábújva igyekszik nézőket szerezni magának. A mai este programja is igen igényesnek, emellett színesnek is tűnik. A Kedves Frankie (20.00-tól) egy angol dráma, melyben egy kisfiát egyedül nevelő anya megható küzdelmét ismerjük meg, aki miután rendszeresen megválaszolta kisfiának apjához intézett leveleit, egy idegent bérel fel, hogy eljátssza az apa szerepét. Antal Nimród hollywoodi pályafutásának második darabja az ezután (21.45-től) következő A szállítmány című film, ami egy könnyed szajréfilm-variáció pl. Jean Renóval, Laurence Fishburne-nel, vagy Matt Dillonnal. (Bővebben) Késő estére pedig egy igen komoly témájú mély film marad. Alejandro González Iñárritu ismét a halál problematikáját feszegeti Biutiful című filmjében (23.20-tól). (A képen Javier Bardem, a film emblematikus arca látható) A filmről bővebben itt írok.

Érdekesség lehet A belgrádi Fantom című, megtörtént eseményeket feldolgozó szerb-magyar akciófilm (Duna World, 20.00), mely Tito elvtárs idejébe viszi vissza a vállalkozó kedvű nézőt. A hetvenes évek végén egy hófehér Porsche száguldozott nyaktörő mutatványok közepette a jugoszláv főváros utcáin estéről estére, a rendfenntartó erők tétova figyelmétől kísérve – kis Zastaváikkal esélyük sem nyílt beleszólni a “Fantom” játékaiba. Kis idő múltán már belgrádiak tömege vonult esténként az utcára, hogy a műsort csodálja, azonban a rendszer számára az összegyűlő tömeg már politikailag is veszélyesnek találtatott, így a fehér Porschés “Fantom” a szabadság jelképévé vált az akkor még rendesen szocialista (bár számunkra kvázi nyugatinak tartott) Jugoszláviában. A filmet a magyar Nagy András fényképezte.

A Biutifulhoz hasonló témájú a török-olasz Ferzan Ozpetek A Szaturnusz gyűrűje című mozi is (Filmbox HD, 21.00), egy meleg hangú és meleg közösségben is játszódó, mélabús dráma egy szeretett barát és szerető elvesztésének feldolgozásáról. Ez is erősen ajánlott film, bővebben itt.

Darren Aronofsky A forrás című filmjét (FEM3, 21.00) rengetegen szeretik, én nem. Szerintem egy bombasztikus és fellengzős, émelyítően ragacsos giccs, mások szerint viszont a zsenialitás határán egyensúlyozó, cselekményében ezer évet átölelő, filozofikus himnusz (a szeretetről)… Aki kíváncsi, (számára) mi az igazság, ma tesztelheti.

Kommersz, de nézhető alternatíva mára Mel Gibsonnal a Visszavágó (Viasat3, 21.25), amiben Mr. Jósegg egy pitiáner betörőt alakít, akit elsodornak az események. Igazi mainstream szórakoztató akciókrimi-vígjáték, amit vállal, azt viszont hozza is.

Operarajongók ma, gondolom, a Bohéméletet nézik/hallgatják a mezzon, 20.30-től. A ’88-as San Francisco-i előadás felvétele, Mirella Frenivel és Luciano Pavarottival!

Kisebb technikai jellegű fennakadás után, így megkésve sincsenek jó híreim. Nem nagyon találtam értelmes filmet mára, mindössze kettőt, melyek természetesen párhuzamosan mennek, viszonylag későn.

Tom Tykwer, a kitűnő német rendező volt olyan bátor, hogy filmre álmodja Patrick Süskind kultikus regényét, a Parfümöt. A film, a Parfüm: Egy gyilkos története (Duna, 22.00) aztán látványos, gazdagon díszített, ízléses és pikkpakk műnek sikeredett, azonban számomra valahogyan mégsem tűnik az igazinak. Talán ha szagos is lenne? Persze, ettől még simán nézhető, Dustin Hoffman (a képen) remek benne, csak ne hasonlítsuk a filmet a regényhez…

A harcos (m1, 22.15) azonban sokkal jobb film ennél, mondhatom, hogy kötelező. Komoly, nagy dráma, elképesztően pontos színészi alakításokkal (pl. Christian Bale). (Bővebben)

Aztán ennyi is, mert megint szakadozik a net…