Mit nézzünk ma a tévében?

A minap olvastam valahol, hogy a felmérések szerint a magyarok otthon szeretnek szilveszterezni. No, nyilván nem tévézéssel, hanem szolid, s olykor kevésbé szolid házibulizással, hogy aztán éjfél után ki a szabadba, és boldog-boldogtalan nyakába olcsó pezsgőt locsoljunk, minden szembejövőt összenyálazzunk és a végén, valamikor hajnalban a sarkon egyedül hányjunk, mint az a bizonyos mondabeli lakodalmas kutya. A kisebbség természetesen wellness-szállókban, netán külföldön tölti ezt a jeles napot, esetleg nyilvános helyen – érdemben tévézni ma alig fog valaki ebben az országban. Pedig Áder János éjféli beszéde biztosan vicces lesz…

Akik mégis tévéznének, azok vagy tudják már, hogy a Balázs Péter-, vagy a Sas-kabarét nézik, vagy valamelyik nagyon szórakoztató vígjátékot a sok közül, esetleg a horrorra szavaznak (sajnos igazán jót nem talál ma a tévében…). Tökéletes alternatíva ilyenkor (is) az okoscsatornákon, vagy a sportadókon való szörfölés, idejekorán és igen bölcsen letorrentezett kedvenc sorozatok darálása, és hasonlók. Az operakedvelőknek remek program a mezzon (20.30-tól) a Hoffmann meséi, Anna Netrebkóval, a MET-ből.

Aki még mindig bújik, annak íme az ajánlatom: Rob Marshall, akinek korábban csak tévéfilmes és színházi tapasztalatai voltak, 42 évesen rendezte meg első mozifilmjét, a Chicago-t (Story4, 19.00), s vele váratlanul 13 Oscar jelölést (a legtöbbet 2002-ben) és három Golden Globe-ot aratott. Maga az alapmű régi nagy Broadway-i toposz, majd minden évtizedben készül egy újabb verzió: e film pl. a híres Bob Fosse rendezésén alapul. Gengsztertörténet és bírósági dráma egy remek musical keretében, kitűnő színészekkel (pl. Zellweger és Gere a képen), színészi Oscart azonban csak Catherine Zeta-Jones kapott.

Az Ízek, imák, szerelmek (Digi Film, 21.35) című drámát nem láttam, de a “hírek” szerint Julia Roberts, mint híres írónő keresi önmagát benne 140 percen keresztül a New York-Róma-India-Bali útvonalon. Azt is mondják a “hírek”, hogy nagyon csajos film. Meglátjuk. (Majd az ismétlést…)

Ha fapofa Jánosunkra nem vagyunk kíváncsiak (amúgy, miért is lennénk…), akkor az éjfél okos áthidalására mi sem nyújt szebb alkalmat, mint Tarantino mester klasszikus Kutyaszorítóban című dolgozata (AXN, 22.45). (Bővebben)

BUKÉ! (és bónuszként egy örökké aktuális klasszikus:)

https://www.youtube.com/watch?v=NfnUtDsyKZY

Igen bátor vállalás 2012 utolsó vasárnap estéjén, ráadásul pacekba’ a főműsoridőben bemutatni Nemes Gyula üde, friss és lendületes, de azért nem egészen a szélesebb nézőközönség vizuális befogadóképességére hangolt Egyetleneim című filmjét bemutatni (film+2, 21.00). A kétezres évek elejének budapesti szubkulturális, zenei és nemzedéki fílingjét igen pontosan megragadó film gyakorlatilag egy fiatal pár (Tóth Orsi és Kovács Krisztián) szerelmének története, vibráló képekben, vad ritmusban és adekvát zenei környezetben: DJ Palotai+Amb, Beatman, Ludmilla, Colorstar, Ez a divat, Kispál és a borz, Másfél, Membran, Modul, Neo, Quimby és Toy Division. A kérdés már csak az, hogy melyik szolgáltató melyik csomagjában van film+2? 🙂

Nem mintha Quentin Tarantino Kill Billje (film+, 21.00-től orrvérzésig) könnyedebb film lenne, sőt! Sokkal durvább, sokkal megosztóbb (milyen divatos szó lett ez a “megosztó” manapság…), sokkal másabb, mint az előbbi film. A legzseniálisabb videotékás egyszerre ommázsolja a japán kaszabolós szamurájfilmeket a mangákkal és a westernnel egy himnikus ívű bosszúfilmmé. Ma este egyben nézhetjük meg a két részt, ha eddig ezt nem tettük volna még meg. (Bővebben)

Ismeri a szandi-mandit? (Duna, 21.15) Na, az egy világszám. Főszerepben Schütz Ila (a képen). Az egyik legviccesebb magyar filmszatíra a békés, boldog kádárizmusból.

Robert Altman Gosford Park (m1, 22.25) című filmje a világ egyik legjobb filmje szerintem, még akkor is, ha tulajdonképpen nem történik benne semmi. Vagyis nem. Minden másodpercében történik valami, ami az első pillantásra tökéletesen banálisnak, lényegtelennek tűnik, és csak azután áll össze bennünk a teljes, részletgazdag, raszteres kép, miután már a hosszú végefőcím-stáblista is lefutott. Ez a kép az 1932-ik év novemberében érvényes angol társadalom modellje, a “pincétől a padlásig”, és vissza. Ha akarom, persze, lehet ez a film egy krimi is, mintha Agatha Christie állt volna elő egy furcsa, abszurd Csehov-adaptációval. De a filmbéli gyilkosság tényleg csak apropó, hogy Altman az egyik legátgondoltabb és legvirtuózabban megszerkesztett, frivolos társadalomrajzát megalkothassa – rengeteg kitűnő színésszel. Az biztos, hogy csak úgy “néha odapillantunk”-módra nem működik ez a film, folyamatos figyelmet kíván, de úgy gondolom, ezt aztán meg is hálálja, mert egy különleges, semmihez sem hasonlítható élménnyel leszünk gazdagabbak általa.

Tökéletes éjszakai film baglyoknak Fred Zinnemann 140 perces, ám mégis megkerülhetetlen klasszikusa, A Sakál napja (Film Mánia, 23.00). (Bővebben)

Értelemmel és érzelemmel nyitjuk az Úr 2012-ik évének utolsó szombat esti tévézését (Viasat3, 18.25). Ezt a mai, 1995-ös Ang Lee-féle változatot láthattuk már jó néhányszor, akár az elmúlt hetekben is itt-ott, azonban ez kifejezetten egy olyan film, amiben bármikor, akárhányszor érdemes elmerülni, mint egy kád langymeleg vízben. Emma Thompson forgatókönyve Oscart ért, főszereplése majdnem, de láthatjuk a filmben Alan Rickmant, Kate Winsletet, Hugh Grantet, sőt még Dr. House-t is.

Christopher Nolan Batman-trilógiájának nyitódarabja a Batman: Kezdődik (RTL Klub, 19.20), amely egy igen sikeres próbálkozás az egyik legismertebb képregényhős kvázi “felnőtté avatásának”. A végeredmény természetesen ettől még persze mesefilm, de abból abszolút nézhető. (Bővebben)

Ben Afflecket a “nép” inkább színésznek, afféle tejfelesszájú bájgúnárnak ismeri, pedig az ábra azt mutatja, hogy amellett, hogy valójában jó színész is (a képen), s ha lehet, még annál is jobb rendező. A Tolvajok városa (Cinemax, 20.00) ismét egy remekbe szabott, kőkemény filmdráma New YorkBoston “nyóckeréről”, s benne a sok-sok szomorú, számítását csak a bűnben megtaláló emberről. (Bővebben)

Ha netalán túl jól sikerült eddig az esténk, akkor viszont biztosan elcseszhetjük azt Lars Von Trier bombasztikus Antikrisztusával (HBO2, 22.00), melyről nem vagyok hajlandó most többet írni (mivel itt már megtettem korábban).

Az agyonszapult, ennek ellenére és éppen ezért is sok sebből vérző magyar filmgyártásnak egyik legutóbbi nagy felfedezése volt Gigor Attila, valamint A nyomozó (RTL Klub, 23.45). Abszurd krimi és jó film (sajnos, nem találom az írásom róla… :S )

Az este kezdetén Wim Wenders véget vet a világnak és benne idoljának, példaképének és vágyai céljának, Hollywoodnak Az erőszak vége című filmjében (Cinemax, 20.00), ami általában elég határozottan megosztja a nézőket. A legtöbben unalmas, lila blöffnek tartják, páran remekműnek. Ma lehet tesztelni, vajon mi (én sem tudok dűlőre jutni magammal).

Elsősorban nehezen kezelhető gyermekes szülőknek, illetve gyerekeiknek ajánlható a Csodaországban című dráma (Duna, 21.00), melyben egy különleges kislány, Phoebe (Elle Fanning – a képen) lelkivilágába pillanthatunk bele, egy iskolai színielőadás kapcsán.

Tökéletesen gondtalan szórakozás a 2 nap Párizsban (FEM3, 21.00) Julie Delpyvel – ez egy habkönnyű, ám ennek ellenére mégis szórakoztató komédia egy neurotikus jenki kalandjairól a francia főváros “embertelen” forgatagában, egy igen lökött francia család vendégszeretetétől övezve.

A Valmont (Filmbox, 21.45) Choderlos de Laclos 1782-ben megjelent híres levélregényének, a Veszedelmes viszonyoknak Milos Forman általi feldolgozása, Annette Beninggel és Colin Firth-szel a főszerepben. Botrány, szex és intrika a rizsporos parókák pipiskedő világában!

Egy igen bizarr háborús abszurd marad a végére: a Kecskebűvölőkben (Filmbox HD, 22.25) rengeteg sztárt láthatunk egy furcsa, sajnos azonban a valóság bármily meghökkentő tényeit sem nélkülöző, zavarba ejtő filmben. Nem komoly háborús drámaként, akcióként, hanem inkább pamfletként, vagy ál-doksiként érdemes nézni… (Bővebben)

Teljes energiával ömlik ránk a (szépem mondva) mainstream kultúra színe-java, így karácsony és újév között. Az igényesebbje akkor jár legjobban, ha be sem kapcsolja a tévét… Részben, mert mindent látott már, részben pedig azért, mert amit nem, azt nem is akarja látni…

Az elveszett frigyláda fosztogatóit (tv2, 19.00) szerintem mindenki látta már, például. Viszont ez egy olyan kalandfilm, aminek nincs egyetlen felesleges képkockája sem (vagy mind az – de akkor en bloc nem szeretjük ezt a műfajt). Szerintem, az ilyen zsibbadt estéken még a jobb választások közé tartozik egy Indiana Jones-kaland ikszedik újranézése, mint belefulladni a halálos mocsárként mindent elöntő romkom-tengerbe…

A nap legjobb filmje viszont valószínűleg a Copperfield Dávid lesz (Film Café, 21.05), Dickens klasszikusának 1999-es, igen nagyszabású (bő háromórás!) filmváltozata, címszerepben a Harry Potterként megismert Daniel Radcliffe-fel (a képen, igen, ő az), mellékszerepekben pedig a kitűnő angol színjátszás krémjével, Sir Ian McKellentől Imelda Stauntonig.

Alternatíva lehet a hatvanas évek végének egyik nagy magyar közönségsikere, a szerintem igen vicces című Alfa Rómeó és Júlia (Duna, 21.10), Ruttkai Évával és Latinovits Zoltánnal.

Szintén magyar film, csak éppen jóval frissebb kiadásban, és ezúttal nézhető időpontban Fliegauf Benedek Méh (Cinemax, 21.30) című filozofikus, utópikus scifije, olyan nemzetközi sztárokkal, mint Eva Green vagy Matt Smith. “Zen-buddhista példázatsor, vagy formalista blöff” – ahogy a rendező jellemzi a filmjét, igen bölcs öniróniával. (Bővebben)

Késő estére egy igen érdekes, személyes hangú dokumentumfilmet, vagy inkább videopublicisztikát ajánlanék, Az én Amerikám címmel (RTL Klub, 23.05). A filmet rendező Hegedüs Pétert saját családja és életkörülményei késztetik folyamatos öndefinícióra, hiszen az nem egy egyszerű sors, ha valakinek a nagyapja miniszterelnök volt 1956-os forradalom kitörésekor; valamint ha eme családi vonatkozások ismeretében egész felnőtt életét a világ túlsó felén, az ausztráliai Brisbane-ben kell leélnie. Érthető, hogy felmerülnek bizonyos kérdések… (Bővebben)

Remélhetőleg, élünk még és nem fonódnak halálos szorításban nyakunk köré tátott szájú fogasfelekben végződő bejglikígyók, és az óvatlanul magára hagyott karácsonyfa sem változtatta tűztengerré svájcihitelből vásárolt lakásunk. A nap továbbra is a családé, rokonoké, de este már megint fess a pesti nő. Vagy a tévé.

Howards End – Szellem a házban (Cinemax, 20.00). James Ivory filmje E.M. Forster (múlt) századfordulós regényének a míves, igényes feldolgozása. A viktoriánus kor végét járjuk, egy öreg angol kúria falai között három család él és vívja mindennapos harcát: a dölyfös, feltörekvő Wilcoxék, a szabad szellemű Schlegelék, valamint a szegény Basték. A kosztümös, pazar kiállítású filmben óriási színészek (Vanessa Redgrave, Helena Bonham Carter, Emma Thompson vagy Sir Anthony Hopkins – e két utóbbi látható a képen) játékát csodálhatjuk egy kiválóan megírt történetben, sokadjára.

Annak idején Oscar-esőt jósoltam a Kóristák című francia filmnek (Duna, 20.55), nem jött be. Nem mintha nem érdemelné meg… A film egy fiúnevelő intézet falai között játszódik, ahol nehezen kezelhető gyerekeket próbál rendre szoktatni a vaskalapos, brutális pedagógiai eszközöket preferáló igazgató. A legrosszabb fiúról kiderül, hogy istenáldotta tehetségű szoprán… (Bővebben)

Részben francia vonatkozású az Elrabolva (film+, 21.10) című igen pörgős, igen jó akcióthriller, melyben Liam Neeson egész Párizst forgatja fel elrabolt lányát kiszabadítandó… Ja, Neeson szerepe szerint leszerelt titkosügynök.

A Képeslapok a szakadékból (Viasat3, 23.25) című veretes romantikus komédia forgatókönyvét a Csillagok háborúja kakaóscsiga-frizurájú, ám ennek ellenére szexis Leia hercegnőjeként megismert Carrie Fisher jegyzi – pikírtebb megfogalmazások szerint Fisher jobb író, mint színésznő volt… A filmet Mike Nichols rendezte, aki biztos kezű hollywoodi szakember, ebben a műfajban pedig kifejezett szaktekintély. A bel-hollywoodi történet kokainos színésznők, kokainos lányaik valamint whiskyleheletű impresszáriók és egyéb filmgyári arcok között játszódik: Shirley MacLaine, Meryl Streep, Gene Hackman, Richard Dreyfuss és Dennis Quaid alakítják a főbb szerepeket.

Vagy nézzük meg Johnny Cash életéről készült igen remek filmet, A nyughatatlant (RTL Klub, 23.30), Joaquin Phoenix remeklésével, James Mangold rendezésében.

Ma is lesz Reszkessetek, betörők, Tapló Télapó, Kisjézus és a Biblia összes fontosabb figurája, de én inkább az Életrevalókat (m1, 20.00) ajánlom (lásd őket a képen), méghozzá mindenképpen. Egyenesen azt mondom: KÖTELEZŐ! (Bővebben itt, hogy miért.)

Legszívesebben nem is mondanék mára más filmet… Amit mégis, azt is csak azok kedvéért, akik már legalább 17-szer látták az előbbi alkotást.

Tom Cruise például igen viccesen nézi ki szamurájnak, persze mindennek megvan a magyarázata Az utolsó szamurájban is (film+, 19.00). (Bővebben)

A My Fair Lady-hez (FEM3, 21.00) gondolom, nem kell hozzáfűzni semmit. Minden idők legsikeresebb musicalje. Lenn délen édes éjen édent remélsz, ilyenek.

A zene egyik átellenes pólusát képviselő John Lennon rajongói nyilván nem hagyják ki ma este a John Lennon – A fiatal évek című életrajzi filmet (HBO, 21.00). Azonban lehet, hogy picit citromot nyalt képpel fognak utána elkapcsolni, mivel Sam Taylor Wood filmje nem feltétlenül abban a színben ábrázolja a beatzene egyik legnagyobb ikonját, mint amiben ők látni szeretik. Lennon itt 16 éves, meglehetősen arrogáns, ám ezzel együtt meglehetősen átlagos tinédzser, akiben ekkor még semmi különösebb tehetség nem pislákol. Azért is zavarba ejtő ez a kép, mert eközben a késő ötvenes évek fílingje igen pontosan, igen hitelesen ábrázolódik e filmben.

Alternatív alternatívának pedig ajánlom az elbűvölő Miss Daisy sofőrje című filmet (Story4, 21.00), melyben Morgan Freeman, az öntudatos fekete férfi sofőrje lesz Jessica Tandynak, a zsémbes, örökké morcos nyugdíjas tanítónőnek. Folyamatosan osztják egymást, sok-sok szellemmel és okossággal, mígnem barátokká válnak. Méltó a díjeső, melyben fürdik ez a kedves film.

Karácsony idején, szokás szerint, elég nehezen találni normális filmet, így én maga is meglepődtem az idei találatok sokszínűségén. Este a családé, ajándékbontás, vacsora, stb.

Amikor aztán elpilledtünk, van egy Jane Eyre-ünk (m1, 21.45) ma estére, Charlotte Bronte kosztümös, romantikus klasszikusa, egy igen jó és friss adaptációban, Michael Fassbenderrel (elhaló sikolyok, elaléló bakfisok…). (Szerintem.)

Van egy Varázsfuvolánk (Duna, 21.45), ezúttal nem a Bergman-féle klasszikus verzió, hanem Kenneth Branagh modern feldogozása, akinek ezúttal sem felel meg az eredeti misztikus, mesei környezet; Tamino és Pamina az első világháború borzalmai között esnek egymás iránt szerelembe. Fogalmam sincs, milyen a film – a zene viszont biztosan jó, Mozartot nehéz elcseszni ilyen szinten.

Kissé antikarácsonyi filmekkel folytatom, azok számára, akik bármilyen okból nem szeretik eme jeles ünnepet, magányosak, egyedül vannak, dühösek a világra, vagy csak bejgli-, és Jingle Bells-túladagolásban szenvednek. Riddick – A sötétség krónikája (Viasat6, 21.00), ahhoz képest, hogy mesefilm, ahhoz hogy alapvetően sci-fi kalandfilm, azért meglehetősen sötét, sőt mi több, gótikus történet, nincs benne az égadta világon semmi a mai karácsonyi geilből – ezért lehet ma este igazán “bejövős”. (Bővebben)

A Tapló Télapó akkora sztár ma, hogy egyszerre két adón is beköszön: a Viasat3-on, 23.30-tól reklámokkal, a Digi Filmen 23.40-től reklámmentesen. Na, ő sem azt a kiköpött hópelyhes, mézesmázos karácsonyképet erősíti, amit általában ma mindenki nyel.

A Film Mánián (hogy leromlott ez, amióta már nem Filmmúzeum…) 20.40-től Hair. (A képen a film egyik híresen “meghitt, békés és áldott” jelenete látható.)

Szóval, ilyenek. Biztosan lesz még Kisjézusos, meg családos, békességes, Reszkessetek betörőkös, meg minden, én ezeket szúrtam ki mára…

Igencsak elveszett annak idején a Gyűrűk ura, Harry Potter és a többi, óriási hírveréssel taroló fantasy-filmek öldöklő versenyében a Csillagpor című film (tv2, 20.05), mely e hendikepes pozíció ellenére, minden ízében, eresztékében felveszi a versenyt a “nagynevű” konkurenciával. (Bővebben)

A fülke című thriller (film+, 21.00) tulajdonképpen egy dramaturgiai trüváj igen feszült, igen izgalmas megvalósítása, hiszen tulajdonképpen mindvégig egyetlen telefonfülkében játszódik egyetlen fő-, és néhány funkciójában fontos mellékszereplővel. Nem tudom, a mai mobiltelefonok korában mond-e még bárkinek bármit is a telefonfülke, mint hely és eszköz, és átérzi-e azt a kíváncsiságunkat bizgeráló érzést, amikor sétálsz az utcán és megcsörren melletted egy fülkében a telefon… Felvegyed, ne vedd fel? Hátha segítséget kér valaki? Hátha a szerencse mosolyog rád ily’ módon? Mindenesetre, e filmben a Colin Farrell által alakított fickó (a képen) felveszi azt a telefont… De már abban a pillanatban, ahogy füléhez emeli a kagylót, tudja, hogy nem kellett volna.

A remény rabjai (Duna, 21.05) pedig egyenesen minden idők legjobb filmje, legalábbis az imdb olvasóinak jelen pillanatban 875417 darab (és folyamatosan növekvő számú) szavazata alapján. (Szerintem, pedig.)

Majdnem ilyen jó film a Vérző olaj is (Digi Film, 21.45). Két dolog vitán felül elsőrangú ebben a filmben: Daniel Day-Lewis és a zene (Jonny Greenwood). Elég jól dolgozik az operatőr is, bár az már nálam nem “oszkáros”. Az ellenfényes világítás eltúlzott használatával sokszor megfoszt minket DDL tényleg parádés játékának élvezetétől, így sokszor csak elképzeljük, milyen jól is játszik a csávó. Jó viszont a forgatókönyv. Járható útnak tartom egy nagyregény filmadaptációjánál, ha csupán egyetlen szálat emelünk ki a rengetegből, és azt boncolgatjuk, vajon mi is van benne, vajon hová vezet, nem pedig elveszünk a részletgazdag, betűhű megfilmesítésben. Azért kicsit nyúlik a film így is, mint az olajos takony (158 perc!), de a kísérlet szimpatikus. Paul Thomas Anderson viszont kitűnő rendező (sőt, az egyik legjobb manapság), és ahogy e filmmel a kapitalizmus egyik részletgazdag tablóját, egy igazi, vérnősző vadkapitalista portréját festi meg, azért mindenképpen le a kalappal! Aranypolgár 2.

Ismétlik a tegnapi Kiadatást is (m2, 22.00).

Ha viszont a karácsonyvárás bejglillatú, langymeleg békéjében már csak valami könnyed romantikára vágynánk, akkor ilyen is akad a tarsolyban: Szerelem a végzeten (Story4, 22.10), Kate Beckinsale-lel és John Cusackkel. (Bővebben)

Ha ezt olvassuk, akkor túléltük. De ha megnézzük ma este esetleg Az ajtót (m1, 20.15), akkor kár volt. Viccet félretéve, ennyire tán nem rossz, de hogy nem is Szabó István főműve ez a Szabó Magda-adaptáció, az egészen bizonyos. (Bővebben)

Nem biztos, hogy jobb film ennél A szomszéd (Digi Film, 20.00), ráadásul prémiumcsatornán is megy, de ha ez van, s más nincs, akkor ez van. Vagy nincs. A filmben Jeff Bridges egyszerű, szolid tanárember, akinek a felesége volt a “férfi” a családban: FBI ügynökként azonban tragikusan elhunyt egy bevetésben, melynek alkalmával egy szélsőséges terrorista-sejtet próbáltak meg felszámolni. Feleségének elvesztése azonban a lehető legrosszabb énjét hozza elő a Bridges által alakított figurából, aki szinte paranoid mániával kezdi szemlélni a külvilágot, és összeesküvések erdejét fedezi fel még a békés szomszédjában (Tim Robbins) is, aki éppen a füvet nyírja… Ismerős, átélhető szituáció ez napjainkban, ugye?

A Sakál (Universal Channel, 21.00) Fred Zinnemann 1973-ban készült A sakál napja című remekének remake-je, amiből éppen az hiányzik, amitől az alapeset nagyszerű. Ott pörög, ahol nem kéne, és ott lassít, ahol pörögni kéne. Így csak egy átlagos akciófilm, viszont ha nem láttuk az eredeti filmet, akár még szórakoztathat is. Ha azonban láttuk már, akkor viszont halálra fog idegesíteni, Bruce Willis ide, Richard Gere oda.

A Kiadatás (m1, 22.50) valóságszagú filmdráma a WTC-tornyok lebombázása utáni igen paranoid amerikai állapotokról (lásd az előbbi A szomszéd című filmet is), melynek tisztességes arab származású amerikai állampolgárok voltak elszenvedői az elkövetkezendő években. Természetesen van “üzenet” a filmben, de hát a film oktat, nevel és tanít, ahogy azt már anno Sztálin elvtárs is kitűnően meglátta. Főleg, ha van kit, miért és mire. Az meg már más kérdése, hogy minek, és hogy ki által… Enivéj. Sok jó színészt láthatunk itt, mellékszerepben például az Oscar-szobor gyűjtőként is ismert Meryl Streepet.

Taxisofőr (Viasat3, 23.00). Travis Bickle, a takarító (a képen). 10/10.

Fogalmam sincs, kire gondoltak, hogy megnézi Az igazi Mikulást (RTL Klub, 23.55), amikor műsorra tűzték eme lehetetlen időpontban… Nyilván, így tudják le a magyar filmek kötelező vetítésére vonatkozó penzumot. De így minek? A film amúgy a Tapló Télapó afféle magyar verziója, kisebb, sutább és szomorúbb. (Bővebben)