Mit nézzünk ma a tévében?

Mára a szokásos keddi Castle, illetve “az a svéd krimi” az AXN-en, vagy két kitűnő film:

A mostanában leginkább “nu-western”-ként is emlegetett irányzat egyik kulcsdarabja a szinte végtelenül hosszú című Jesse James meggyilkolása, a tettes a gyáva Robert Ford (Duna, 21.00). Majdnem ilyen hosszú maga a film is: 153 perc. Nem az első nu-western ez a mozi, de igen fontos darab. Az új-zélandi Andrew Dominik hosszú, elnyújtott snittjeit Sergio Leone-től vette át (vö.: Jancsó és Antonioni), s a filmen végighúzódó, pszichologizáló elbeszélőmód is európai művészfilmes gyökerekig vezethető vissza. A régi westernekre jellemző heroizáló attitűd itt már markánsan deheroizálóba csap át. Nincs már “a végén belelovagol a hős a lenyugvó napba” giccses közhelye, sőt, happy end sincs legtöbbször. Majdnem lírai a film, nem könnyű nézni, de megéri. Hasonlóan, mint pl. Tarr Bélánál, ha felvesszük a belassult ritmusát, magunkkal fog sodorni, mint egy folyam. Nincs fordulat, nem lényeges a végkifejlet (hiszen benne van a címben is), a lényeg az út, ahogy odáig eljutnak a film szereplői, illetve az a 153 perc, amit mi, nézők eltöltünk közben, s ami történik ezalatt bennünk. Roger Deakins az egyik legjobb kortárs operatőre, atmoszférateremtő ereje párját ritkítja. Képeihez tökéletesen passzol Nick Cave és Warren Ellis delejes hatású kísérőzenéje. Brad Pitt vagy Sam Rockwell jó színész, ebben a filmben rádöbbenhetünk, de Casey Affleck (a képen) jobb náluk.

Ha egy film csak annyit nyújt, hogy általa szembe merjük kacagni az emberi lét legkiszolgáltatottabb, legnyomorultabb és legrettegettebb megnyilvánulásait, sőt, akár magát, a kérlelhetetlen halált is, akkor az a film teljesíti a maximumot. A belga Geoffrey Enthoven Hasta la Vista! című tragikomédiája (Cinemax, 21.45) lazán hozza ezt a szintet. 10/10-es, sírva röhögős, szuperpozitív, kihagyhatatlan mozi! (Bővebben)

Akik nem a zombijellegű, bambulós tévézést preferálják, és hajlandóak megválogatni, mit néznek a képernyőn (e blogot persze csak ilyenek olvassák…), választhatják ma estére A ruha című holland szatírát (Cinemax, 20.00), mely “szexszel, erőszakkal, humorral és drámával teli történet egy ruha “vándorlásáról”, ahogy egyik tulajdonosától a másikig kerül”. Nem láttam, de érdekesnek tűnik. Rendezőjét, Alex van Warmerdamot annak idején (’96-ban) díjazták e filmért a nem éppen igénytelenségéről ismert Velencei Filmfesztiválon.

A ma este filmje viszont egyértelműen a Kétely (Digi Film, 20.00). A John Patrick Shanley által írt és rendezett (sok Oscarra jelölt) filmben egy furcsa pap-tanár (Philip Seymour Hoffman) érkezik a mélyen vallásos közösségbe, aki gyorsan az iskola tanulóinak kedvencévé válik felvilágosult, humánus pedagógiai módszereinek köszönhetően. Az intézet vaskalapos főnővére (Meryl Streep – a képen) azonban magát, a villásfarkú sátánt látja a férfiban és boszorkányüldözésbe kezd. Erősen ajánlott e bölcs, okos, ráadásul izgalmas film megtekintése a mai “vészterhes időkben”. (Bővebben)

Kocsis Tibor a múlt héten vetített Új Eldorádó című dokumentumfilmjében bemutatott Verespatak sorsának ment utána Új Eldorádó II. című tavalyi filmjében – cseppet sem szívderítő tanulságokat hozva. (Duna, 20.45)

Alternatívának egy igazi, régimódi gengszter-klasszikust ajánlanék, Borsalinót és társait (Filmbox, 21.00), melyben Alain Delon Roch Siffredi, a marseille-i keresztapa.

Terry Gilliam 12 majom című negatív utópiája (Viasat3, 21.25) annyira negatív, hogy csak kivételesen pozitív hangulatú nézőknek ajánlom megtekintését. Madeleine Stowe és Bruce Willis a múltban találkoznak, ahová a Willis alakította pacák utazott vissza kideríteni, honnan jön az a vírus, mely a jövőben el fogja pusztítani az emberiség 99%át. A jövőből jött ember a múlt számára felfoghatatlan tudásával, szokásaival persze őrültnek tűnik, így elmegyógyintézetbe zárják, ahol a Stowe nő a főpszichiáter. A filmben még Brad Pittnek is lesz jelenése, ami Golden Globe-ot és Oscar-jelölést ért neki… Kifejezetten agyas, komolyan vehető filozófiai felvetéseket pendít meg a film, azonban olyan keserű, kilátástalan végkövetkeztetésre jut, hogy megtekintése tényleg nem lesz bájkacaj.

Inkább a thrillerkedvelőknek kedvez a mai felhozatal, legalábbis szerintem.

A Szoba kilátással (Filmbox, 19.05) viszont éppen nem ilyen. E.M. Forster romantikus regényét James Ivory, az effélék avatott szakértője ültette filmre, bezsebelve két Oscart és jónéhány jelölést. Egy ifjú arisztokratahölgy (Helena Bonham Carter) Firenzébe utazik “időváltozásra”, ahol megismerkedik egy karizmatikus fiatalemberrel (Julian Sands). Hazatérve aztán nyilván nem nagyon akaródzik férjhez menni a számára jó előre kiszemelt, gazdag helyi nobilitáshoz (Daniel Day-Lewis). És ez csak a történet felvezetése…

Christopher Nolan mostanában játszik, Batman képregényfigurájából próbál épkézláb, komplex személyiséget összerakni és azt egy valódi jelentéssel teli szituációba, illetve környezetbe helyezni, pedig régebben egész jó filmeket csinált. A ma esti Álmatlanság (AXN, 21.00) például egyenesen kiváló mozi. Mesterien adagolt szuszpenz, csavaros történet, remek színészek: pl. Al Pacino és Robin Williams első hallásra tán meghökkentő párosa olyan szépen muzsikál együtt, hogy öröm nézni! (Például itt a képen)

Méltatlanul alulértékelt film a 2007-ben készült Az ártatlanság ára (m1, 22.15). Thriller ez is, bár a vége felé beleúszunk a dráma végtelenül szomorú óceánjába… Egy mexikói családi ünnepségről elcsavargott kislány történetét meséli el a film, aki lánykereskedők kezébe került, miközben családja mindent megtesz, hogy visszaszerezze. Csavaros, izgalmas, de mélyen felkavaró mozi, jelentékeny igazságtartalommal.

Részben egész pofás kis kamarathriller az Emlékezetkiesés című dolgozat is (Story4, 22.10), melyben egy düledező gyárcsarnokba összezárt társaság tér észhez egy a címben említett trauma után. Az ilyenkor elvárt “ki kicsoda, ki kivel van” játék egyre jobba eldurvul, mígnem… Remek színészi alakítások jellemzik a filmet, pl. Jim Caviezelé, Greg Kinnearé…

Helyes kis romantikus, életigenlő feel-good film a 9 – A szám hatalma (Cool, 22.50), bár a legutolsó jelenetig ennek egyáltalán nem vagyunk tudatában. Addig bizony törhetjük a fejünk, szorongatjuk is a fotel karfáját, hogyan is vannak itt a dolgok… Titokzatos vagyok, mert a film is ilyen. (Bővebben)

Könnyed, heherészős, csevegős kis mozi a Férfit látok álmaidban (m1, 20.15). Aki általában szokott Woody Allen-filmeket nézni, az ezt is meg fogja, aki nem, az viszont kerülje el messzire. (Bővebben)

Picit mélyebbre karcol az Egy nap című romantikus dráma (Digi Film, 20.00), bár ez nem jelenti azt, hogy jobb, vagy rosszabb lenne az előbb jelzett filmnél. Más műfaj, pontosabban, ez műfaji film. Avagy, igazi pityergős, megható szerelmi történet, afféle “csajos” mozi. Nincsenek akkora nevek, mint Woodynál, a film azonban simán nézhető és ajánlható, annak, aki szereti.

Aki tegnap este véletlenül hallgatott rám, és meg(végig)nézte A hattyúk tavát, az MOST nézze meg a Fekete hattyút (HBO2, 20.10), Darren Aronofsky filmjét, Natalie Portman Oscar-díjával. (Bővebben)

Sophie választása (Cinemax, 21.55) Meryl Streepnek (a képen) annak idején szintén Oscar-díjat ért. A film és alapjául szolgáló regény óriási siker volt annak idején, Alan J. Pakula igazi szép, nagyszabású hollywoodi drámát rendezett.

Bizonyság lehet a magyarok körében tapasztalható toleranciára, ahogyan Groó Diana kedves és jó szándékú, nem hibátlan, de azért bőven nézhető Vespa című filmjét (direkt) félreértették, és gyakorlatilag látatlanul megbuktatták a mozikban. Ma esetleg pótolhatják hiányosságaikat (film+2, 22.55). (Bővebben)

Éjszakára Fedőneve: Donnie Brasco (tv2, 23.30) vagy Született gyilkosok (RTL Klub, 0.00).

Szerintem hülyén hal meg, aki életében egyszer legalább nem nézte meg Csajkovszkij A hattyúk tava című balettjét. Ennek kiküszöbölésére például a ma este is egy alkalom a mezzo-n, 20.30-tól.

Persze, ugyanezt elmondhatom a Játszd újra, Sam!-ről is (Cinemax, 20.00), melyben Allan Felix filmkritikus (Woody Allen) betegesen rajong Humphrey Bogartért, miközben felesége (Diane Keaton) válni akar. Klasszikus. (A képen Diane és Woody.)

Nemsokára a mozikban A hobbit, felkészülésül megnézhetjük A Gyűrűk Ura – A király visszatér című folyományt (film+, 20.05). Isildur kardja összeforr, hobbitok, orkok, tündék, olifánok, törpök, stb., stb.

Tudom ajánlani még Richard Linklater elég hülye magyar című Tökéletlen idők című filmjét (film+2, 21.00), aminek eredeti címe természetesen sokkal kifejezőbb, pontosabb. A Dazed and Confused (Kábultan és zavarodottan) egyrészt utal a filmben látható 18 évesek e filmben elmúló nyarára, másrészt pedig a Led Zeppelin idevágó ismert opuszára is. 1976-ot írunk. A sulinak vége, az ÉLET még nem kezdődött el. Az AIDS még nem lengette be kaszáját, a hippik már megöregedtek, a punkok viszont még nem öltöztek be. Tombol a rockzene és rockzenére tombolnak a tinik. Mondanám, hogy szex&drugs&rockandroll, ha az nem egy picit későbbi jelszó lenne. De erről lesz szó ebben az üde filmben, ahol sok későbbi jelentős és kevésbé jelentős sztárt is láthatunk, még szinte gyerekként.

Alternatívaként A Ravasz, az Agy és a két füstölgő puskacső című erősen gájricsis Guy Ritchie-filmet tudom ajánlani ma estére (Digi Film, 21.45). Négy lúzer a filmben azt a hülye ötletet találja ki, hogy az egyik bűnszövetkezet felé megadandó tartozásukat kiegyenlítendő, kirabolják a másik, még nagyobb bűnszövetkezetet. Az óriási kavarodásban a Ritchie-filmektől megszokott vizuális poénok mellett pergő, meghökkentően trágár, de mégis szellemes dialógok, állandó szerepcserék, eltévesztett leszámolások után minden a helyére kerül – és minden marad a régiben.

Utána pedig sokadjára az 54 című filmdráma (Digi Film, 23.40), egy remekbe szabott ballada a híres/hírhedt klasszikus New York-i diszkóról, a Studio 54-ről. Shane, a szegény külvárosi srác (Ryan Phillippe) kitörni vágyik a kilátástalanságból és összeszedve minden bátorságát, alámerül a Studio 54-be, a kokain dekadens delíriumába, a veszélyes vágyak világába, a szexuális szabadosságok szédületébe, a hírnév hazug hiúságába, a csalóka csillogás csapdáiba…

Egy jó Columbo sosem rossz egy jó estéhez: a Testvéri szeretet című epizódban (Story4, 19.05) egy, a családi birtokért nagy felelősséget tanúsító bátyus megöli léha öccsét, akinek ráadásul a bátyus egyik hitelezője is tartozik – aki szintén útban van. Igazi faramuci eset, Columbónak való.

David L. Cunningham Soha többé háborút! című filmje (Filmbox, 21.00) nettó propaganda, ám ezúttal egy jó cél érdekében (lásd a címet!). A legendás Híd a Kwai folyón című film sztorijának igaz, a valóságban is megtörtént eseményeit meséli el ez az igen erős, olykor brutális jelenetekben is tobzódó mozi, főszerepben például Jack Bauerrel (lásd a képen). Bővebben itt.

Az ötödik elemet is megnézhetjük, nagyjából 77-jére (film+, 21.00). Mesefilm, scifi-film, Bruce Willis és Luc Besson (no, és Gary Oldman), de ezekben az egyik legjobb, vitán felül.

Az Egy őrült éjszaka (Duna, 21.00) pedig egy őrült éjszaka története, melyben két ellenőr (Kállai Ferenc és Mensáros László) érkezik az egyik kis közértbe záróra előtt, ellenőrzés célja végett. Kardos Ferenc remek szatírája ma már filmtörténelem, viszont ma is szórakoztató és igaz.

John Lennon rajongói nyilván nem hagyják ki ma este a John Lennon – A fiatal évek című életrajzi filmet (HBO, 21.30), azonban lehet, hogy picit citromot nyalt képpel fognak utána elkapcsolni, mivel Sam Taylor Wood filmje nem feltétlenül abban a színben ábrázolja a beatzene egyik legnagyobb ikonját, mint amiben ők látni szeretik. Lennon itt 16 éves, meglehetősen arrogáns, ám ezzel együtt meglehetősen átlagos tinédzser, akiben ekkor még semmi különösebb tehetség nem pislákol. Azért is zavarba ejtő ez a kép, mert eközben a késő ötvenes évek fílingje igen pontosan, igen hitelesen ábrázolódik e filmben.

A ma esti film A segítség (HBO2, 19.05), amely ugyan egy pátoszos, szándékoltan érzelmekre ható, erősen sarkított és “egyirányúsított” jellemekkel operáló, ám mégis természetes bája, valamint még ma is aktuális üzenete miatt szerethető alkotás az 1960-as évek Amerikájának déli végein élő négerellenességről. A gazdag fehérek házaiban mindig fekete “a segítség”. (Bővebben)

A Duna 21.00-kor kezdődő Seraphim Falls – A múlt szökevénye című filmje, a hülye magyar alcímmel ellentétben, nem valami “hülye” időutazós scifi, hanem western, mégpedig annak üldözős, háborús alfajából. A poszt-polgárháborús történetben Liam Neeson üldözi Pierce Brosnant. Hogy miért, valamint hogy elkapja-e, az kiderül a filmből.

Késő este Psycho (Story4, 23.00), “A” thriller, Alfred Hitchcock legendás és megkerülhetetlen professzori székfoglalója. (A képen Janet Leigh a film híres zuhanyjelenetében.)

Csendes, átlagos kedd este a mai, részben Castle újabb epizódjával, részben pedig néhány érdekes film ismétlésével. A filmek segítségével Ázsiában és Amerikában töltjük majd a mai estét.

A méltán agyondíjazott Tigris és sárkányt (Digi Film, 20.00) már mindenki látta, aki szeretik a nagyszabású, távol-keleti meséket, de közülük szerintem sokan szívesen újranézik. Szabadon repkedő hősök, szélesen áradó érzelmek, emberfeletti jók és gonoszok (pl. Chow Yun-Fat a képen). Ang Lee ezzel a filmmel egyszer és mindenkorra lefordította, emészthető formába öntötte, egyesek szerint pedig lebutította a balga Nyugat számára a wuxiát. Amit viszont a Nyugat jóízűen meg is kajált, mint az európaisított pekingi kacsát.

Igen szép film A selyemút árvái (film+2, 21.00) is, Roger Spottiswoode háborús drámája, melyben egy fiatal angol újságíró (Jonathan Rhys-Meyers) néhány ausztrál nővérrel menekítenek egy komplett árvaházat a Kínát megszálló japán csapatok elől a biztonságot jelentő Mongólia felé.

Az előbbi filmben angol rendező beszélt Tibetről, most pedig kínai (vagyis hongkongi) Amerikáról. Wong Kar Wai első hollywoodi filmje, a My Blueberry Nights (Duna, 21.00) messze nem egy úttörő alkotás, csupán egy könnyed, enyhén melankolikus, finoman művészi(eskedő) utazás across the USA. Kávé, süti, cigaretta. (Bővebben)

Vagy húzzunk le délre. Egy sötét dél-amerikai diktatúra vérfagyasztó hétköznapjaiba kalauzolja el a nézőt az Álmaimban Argentína (Filmbox, 22.45), mely maga a pokol. Egy ambiciózus újságíró megírja az általa tapasztalt borzalmas igazságtalanságokat, amit a hatalom követ el a nép ellenében, minek utána eltűnik, stb., stb. Ismerjük a szituációt. Remek Banderas, remek Emma Thompson egy felkavaró, brutális filmben.

December első hétfőjén már igazi téli estét tölthetünk a tévé előtt, hiszen odakint, a fagypont körül már nem embernek való az idő. Tán még hó is esik/esett, de ha nem, akkor jeges latyak. Foá. Amúgy sorozatos alapprogram, Dr. Csont, ilyenek… Vagy:

Az 1992-ben készült, tehát már felnőttkorú Északiak című holland komédia (Cinemax, 20.00) számomra komoly WTF, abszolúte fogalmam nincs, mi lehet, de ez a kép (lásd a képet) kifejezetten biztató. Amolyan “Én kis falum“-hangulatot sejtek.

Van aztán ilyen, hogy Jackie Brown (Filmbox HD, 21.00) – Quentin Tarantino blaxploitation-ommázsa, bombasztikus sztárparádéval. Persze, hogy láttuk már, és persze, hogy megnézzük újra, ha éppen úgy adódik.

Komoly témát boncolgat Kocsis Tibor díjnyertes dokumentumfilmje, a 2004-ben készült Új Eldorádó (Duna, 21.10). Verespatak tragédiája a mai napig fenyegető árnyként vetül Erdély és a Kárpátok természeti szépségeire, csodálatos falvaira, így sajnos a film nyolc év múltán sem veszt semmit aktualitásából. (Bővebben)

A csábítás elmélete (HBO Comedy, 21.30) viszont az előbbi film szöges ellentéte. A mézédes, ám helyenként kissé csípős humorú komédia remek jutalomjáték a kitűnő színészeknek, amivel természetesen Ashley Judd, Ellen Barkin, Greg Kinnear vagy Hugh “Kockahas” Jackson él is. (Bővebben)

Az amerikait nem ajánlom, megtettem az utóbbi néhány hétben vagy ötször, Az utolsó császárt pedig tegnap mondtam, így a királyi adók ki is vannak pipálva, hacsak a New York bandái című Scorsese-film (Duna, 22.10) nem érdekel valakit… érdekel valakit? Leonardo Di Caprio, Daniel Day Lewis (a képen)? Bő két és félórás, olykor igen erőszakos jeleneteket is tartalmazó filmeposz New York őskoráról – én amúgy nem lelkesedem túlzottan.

Előtte mondjuk, megnézhetjük, milyen veszélyei lehetnek annak, ha valaki elvakult rajongójává válik egy sportnak, egy sportolónak, egy rocksztárnak vagy egy színésznek. A nemrégiben furcsa körülmények között elhunyt Tony Scott A rajongó című izgalmas filmjében (Digi Film, 20.00) egy ilyen fickó (Robert De Niro) ered kedvence (Wesley Snipes, aki egy baseball-sztárt alakít) nyomába, akadályt nem ismerve.

Egyéb alternatívák: bizonyára sokan emlékeznek arra a sporttörténeti pillanatra, amikor a télies időjárásúnak nehezen nevezhető Jamaica bobcsapatot nevezett be a Calgary Téli Olimpiára, óriási elképedést keltve az egész világon. A Jég veled (Cool, 19.05) című kedves és vicces film az ő hiteles történetüket meséli el.

Ki nevel a végén? (AXN, 21.00) Mondjuk, Jack Nicholson Adam Sandlert? (Bővebben)

A Lebegésben (Story4, 22.10) is nevelésről van szó, itt egy kicsit fura lelkész (Morgan Freeman) nevel egy börtönből szabadult gyilkost (Billy Bob Thornton). (Bővebben)

A Halott gengszterek (Viasat6, 22.00) pedig a tökéletesen ismeretlen, ám e film alapján nem tehetségtelen Robert Patton-Spruill poszt-tarantinoid pre-ritchie krimivígjátéka, az angol, eredeti címet (Body Count) alátámasztó öldökléssel, remek színészekkel (Ving Rhames, Forest Whitaker, John Leguizamo, David Caruso, Donnie Wahlberg) és szar szinkronnal. Az idézett filmes legendákhoz képest kevesebb poén, kevesebb szellem és kevés eredetiség, de azért még bőven szórakoztató és szabadszájú road-movie ez a film néhány balfék rablóról.