Vasárnap, április 14.

Végre verőfény, bimbózik a világ, szárba szökken a szerelem, erre a Duna tévé most látja elérkezettnek az időt, hogy műsorra tűzze Tarr Béla mindenféle értelemben megkerülhetetlen Sátántangóját (Duna, 21.10)… Félreértés ne essék, nálam kevés nagyobb rajongója van e filmnek, három és félszer láttam eddig (félszer még annak idején, a Filmszemlén, ahol az első feléről egyéb okok miatt lemaradtam…). A film 420 (!) rettenetesen hosszú perc, mely azonban valamiféle transzcendentális bűbáj hatására egy idő után valamiféle groteszk álomutazássá válik és repülni fog az idő, s amikor a film végén megjelenik a hosszú stáblista, azt kérdezzük magunktól: már vége is? Pedig addig szinte nyakig süllyedtünk a sárba, néha még be is lepett teljesen, közben pedig folyamatosan hullt az az apró szemű, hideg őszi eső (lásd a képen), mely átszivárog a falakon, a ruhán, az emberi bőrön és szinte belülről mállaszt szét mindent… (Ezért mondom, hogy miért pont ma, amikor már annyira vártuk a napot?) Természetesen, egy ekkora kaliberű műhöz nyilván kellenek előtanulmányok is, nem árt tehát használni megtekintés előtt a guglit – nincs spoilerveszély, ez nem olyan film.

No, de nem muszáj várni hosszú órákon át, hogy megérkezzen Irimiás és Petrina, hogy megváltozzon ez a szar itt… Kezdjünk az estét egy varázslattal is, ami minden bizonnyal be fog következni A mágus című filmben (FEM3, 20.00). A nem kevés hazai (értsd: Osztrák-Magyar Monarchia-beli) vonatkozásokat is felvillantó filmben Edward Norton egy delejes képességű illuzionistát alakít, aki valahogyan (mondjuk, meglehetősen romantikusan) bezavar egy főrangú pár kapcsolatába. A film nem történelmi, nem életrajzi film, de a figurákban könnyen ráismerhetünk Szabó István által is megfilmesített Hanussenre, vagy akár Harry Houdini alakjára, valamint Vetsera Mária és Rudolf koronaherceg románcára. (Bővebben)

Könnyed, vicces és sármos alternatíva Guy Ritchie szerintem elég jól sikerült Sherlock Holmes-rebootja (RTL Klub, 20.00), Robert Downey Jr.-ral a cím-, és Jude Law-val az elmaradhatatlan mellékszerepben. (Bővebben)

Megnézhetjük aztán (a Downton Abbey után rögtön) Nicole Kidmant hajdani férjével, Tom Cruise-zal párban. Nem, nem a Tágra zárt szemek jön, hanem Túl az Óperencián (Story4, 21.15). Ez a film annál jóval biztonságosabb talaj, Ron Howard pedig nem téved az ilyesmiben: parttalanul árad a kosztümös romantika, egy úri dáma és egy parasztfiú szerelme az Újvilágban, 140 percben.

Az élet értelme (Viasat3, 22.00) a Monthy Python szerint. Ez tipikusan az a film, amibe belenézel, s ha ott maradsz, számodra meg  is van a címben említett kincs, ha pedig az abszurd angol humor által hirtelen fellángoló dühödben még a tévékészüléket is kidobod az ablakon, akkor ma este csendben ültök családoddal az este további részében…

Van még mára egy ilyen régi, jó kis krimi, hogy A kis szemtanú (FEM3, 22.10). Szegény amisok, hogy küzdenek az ellen, hogy a rohanó, gonosz és modern huszonegyedik (pontosabban, a film idején még bőven huszadik) század bemosolyogjon az ő XVII.- századi életükbe, pedig már ez a film is el hozta számukra a Gyehenna tüzét. Azóta állítólag már valóságshow-kban is szerepelnek…

Már majdnem éjfél, így még beülhetünk egy kanyarra Quentinékhez, Robert Rodriguez mozijába, hogy Alkonyattól pirkadatig (Story4, 23.45) szórakozzunk egyet. Ahogy a filmben megpirkad az Armageddon utáni állapotokat tükröző tájon, még átkapcsolhatunk a Dunára, hogy megnézzük Irimiásék megérkezését… Szép nap a mai.