Mit nézzünk ma a tévében?

Igen szerény csütörtök este a mai, már tévézés szempontjából. Mindössze egyetlen filmet találtam, melyben nem Meg Ryan lesz Sarokba szorítva (FEM3, 20.00), hanem egy igazi, masszív, feka macsó, Omar Epps (Dr. Foreman a Houseból). A valóságban megtörtént eseményeket elmesélő történet egy törekvő, ifjú hölgyről szól, aki egy utcai verekedést látva elhatározza, hogy profibox menedzser lesz. A verekedés egyik tehetséges résztvevőjét, egy szétcsúszott utcai bandatagot felkarolva együtt próbálnak feljutni a fényre… (A képen Ryan és Epps)

A prémiumcsatornák közül a Digi Film viszi el megint a pálmát, főleg azzal, hogy ügyesen reagál (bár valójában inkább csak vaktában pancsol) a friss történésekre, és műsorra tűzi minden idők legjobb trafikfilmjét, a Füstöt (20.00). Harvey Keitel egy igazi, régimódi, kissé smirglimodorú trafikost (pont olyan figurát, akiktől nálunk Lázár elvtársék épp most veszik el üzletüket) alakít a filmben, akihez dohányvásárlás ürügyén be-bejárogat az egész környék, egy kis beszélgetésre, egy jó (vagy sokszor rossz szóra), s eközben megismerjük Brooklyn jellegzetes hangulatát és furcsa lakóit. Remek film, kultuszfilm Wayne Wang szerintem kifejezetten csehes hangvételű mozija.

Majdnem ilyen jó a Vérző olaj is (Digi Film, 21.55). Két dolog vitán felül elsőrangú ebben a filmben: Daniel Day-Lewis és a zene (Jonny Greenwood). Elég jól dolgozik az operatőr is, jó a forgatókönyv. Paul Thomas Anderson kitűnő rendező (a kissé erőtlen The Master ellenére is): ahogyan e filmmel a kapitalizmus részletgazdag tablóját, egy igazi, vérnősző vadkapitalista portréját festi meg, azért mindenképpen le a kalappal! Aranypolgár 2.

Hát, a mai egész napos, harminc fokos kánikulában való sörözős-virslizős majálisozás után nincsenek illúzióim, este a tévé előtt legfeljebb békés hortyogás lesz, más nem nagyon.

Felvonulók kérték: Orbán, takarodj! Na, ez nem lesz. Helyette inkább hallgassuk Pergolesit, René Jacobs szerint (mezzo, 20.30), majd Andreas Schollt (mezzo, 22.35). Jó lesz ez a léleknek.

A mai naphoz illő színkódú A vörös sárkány (Viasat3, 21.00) tulajdonképpen a Hannibál Lecter-sorozat a cselekmények szempontjából legelső darabja, az éppen most futó sorozathoz kapcsolódhat valamelyeset. Elképesztő szereposztás, “nagy szabás”, pikáns beszólások – nekem valamiért a film annyira mégsem ragadt meg, mint mondjuk, A bárányok hallgatnak…

Könnyed kalandfilmekből nem lesz hiány ma este, ám közel sem a műfaj legjobb darabjai kerülnek képernyőre. A Doktor Parnassust (m1, 21.45) például, Terry Gilliam ide, ultrabrutál sztárparádé oda, csak kellő elvetemültséggel nézzük, mert ez sem igazán jó film. (Bővebben)

Nem hiszem, hogy egy sci-fin mindenáron számon kellene kérni a tudományos hitelességet. Aki ilyesmire vágyakozik, nézzen NatGeot, Science Channnelt, és a többit (bár ezekben is jó adag fikciót talál , de inkább olvasson. A scifi=sciene fiction=tudományos kitaláció, tehát a tudomány tárgyköréből elindult agymenés, fantazmagória. Nem kell tehát meglepődni olyan “butaságokon”, hogy az űrhajónak van hangja a világűrben, hogy a testnedvek nem fagynak meg azonnal az abszolút nulla fokon, hogy az űrhajósok szkafander nélkül szállnak ki egy aszteroidán, stb, stb… A scifik a szó szoros értelmében vett mesefilmek, nem pedig tudományos értekezések. Ha tudományosan minden passzolna a scifikben, akkor javarészt baromira unalmasak lennének: szó sem lehetne például a holdnál messzebb történő utazásról, hogy mást ne mondjak… A ma esti Napfény (Cool, 23.05), a Gettómilliomossal, a Trainspottinggal és a többi filmjeivel magának komoly riszpektet kivívott Danny Boyle alkotása nem ezért rossz film. A relatív bukásnak elsősorban filmes okai vannak. Az elsősorban a végiggondolatlan sztori és minden, ami ebből fakad: logikai bakugrások, indokolatlan csavarok. A színészi játékkal nincs baj (a képen a főszerepet alakító Cillian Murphy), mint ahogy a film képi világával és a hangkörnyezetével sem, ezek egészen fantasztikusan szólnak, látszanak és egyediek. A film alapjaiban van elcseszve, de hátha ma estére elég lesz…