Mit nézzünk ma a tévében?

Most, hogy felkelt végre, vissza is zökkenhetünk a rendes kátyúba, aztán irka. firka, nagy kaland, gyere ki a táblához, édes fiam.

Érdekes szokás volt Ausztráliában, a múlt század első felében, hogy a bennszülöttek gyermekeit a (fehér) hatóság elragadta szüleiktől, és bentlakásos átnevelő központokban próbáltak civilizált polgárokat faragni belőlük. Ennek a szégyenletes oktatási metódusnak állít mementót az 1200 mérföld hazáig (Duna, 21.15) című ausztrál film, melyben három kis bennszülött szökik meg a kényszerátnevelő intézetből, hogy megtegye a hazáig tartó, a film címében is jelzett utat. A megható, kalandos történet szép képekben és hiteles szereplőkkel készült el, az ausztrál film olyan neves alkotói gondozásában, mint Philip Noyce rendező vagy Christopher Doyle operatőr. A zenét Peter Gabriel szerezte (valahonnan).

Annak idején mintha Dinnyeszüret géppisztollyal címmel ment volna a hazai mozikban ez a Mr. Majestyk (MGM, 22.30) című, korrekt és korát megelőző nu-western, mely egy magányos, öntörvényű és keményöklű dinnyefarmer (Charles Bronson – a képen) küzdelmét meséli el a kapzsi szomszéddal, a tufa rendőrséggel, valamint egy nagyon gonosz maffiózóval, kevés eszközzel és sok akcióval. A történetet a tegnap, 87 éves korában elhunyt Elmore Leonard írta, akinek pl. egyik kedvenc krimi-sorozatomat (Justified) is köszönhetjük, sok más remek film mellett.

Shakespeare Lear királya (Cinemax, 20.00) kapcsán Jean-Luc Godard gondolkodik el, méghozzá sci-fi-vígjáték formában (vagy hogyan), kizárólag szellemileg teljesen pihent nézők érdeklődésére számot tartva. Én megkíséreltem egyszer végignézni – hát, kemény munkával sikerült. De ennyi. Űrhajókat, idegen lényeket és lézerkardokat mindenesetre, ne várjunk ettől a filmtől, bár Godard lehet, hogy maga alien.

Rómától Levédiáig Dózsa lesz György királyunk, és még Mohácsnál is győzni fogunk, válasszatok. Szent kenyér, Szent István és Szent tűzijáték napja van ma, sőt, amíg volt Alkotmányunk, még azt is ma ünnepeltük, de ezt már csak az idősebbek tudják. Az ifjabbak inkább csak a nyarat siratják, ami azért még javában tombol. A Szeleburdi család is nyaral még (m2, 21.05). A kormánymédiának elvileg István királyunk dicséretét kellene zengenie, ezt azonban mindössze Erkel meglehetősen közepes, és méltó módon kevéssé ismert István király című operájával teszi meg, élőben a Margitszigetről. Ezenkívül van Kormorán-koncert, Koltay (Gábor)-összes, sőt, még Bánk bán is, akiknek/amiknek nagyjából annyi köze van a mai naphoz, mint Nyilasi Tibinek a labdarúgó VB döntőjéhez.

Most tényleg nem azért a rozsdás bökőért, de tényleg Szörényi-Bródy István, a király című rockoperájának szegedi gálaelőadása (RTL Klub, 21.20) a leghitelesebb mai tévéműsor, ami szintén élőben kerül adásba, Alföldi Róbert rendezésében. Akinek jegye van az Aréna-béli előadásokra, az most ugorjon, akinek nincs, az viszont nézze meg a Trabantot, a gépfegyveres hittérítőket, koronát, ami összetart minket, de egyben ki is rekeszt sok mindenből. Koppány vagy István? István vagy Koppány? Válasszatok. (Természetesen, nemzetiszínű, vagy csak sima rózsaszínű, obszcén kellékeket csak a szélsőjobbos oldalakon fogtok találni…)

Egyébként pedig. Quentin Tarantino nácigyalázó Becstelen Brygantikja (Viasat3, 21.00) szerintem tévépremier, nem prémiumcsatornán mindenképpen. A helyenként igen vicces film ha nem is nyugszik feltétlenül egzakt történelmi alapzaton, azért masszívan mutat utat, mit s hogyan (pl. a képen), illetve kinek és hova. (Bővebben)

Késő estére is masszív Oscar-szivacsok: A szabadság útjaiban (tv2, 23.20) Leonardo Di Caprio ismét Kate Winsletet űzi, csak ezúttal Sam Mendes elgondolásában. Kijár a filmnek a Titanic 2. kissé pikírt, cinkelő jelzője, bár a Bergman light is megfelelhet e célra. (Bővebben) A Viharszigetben (FEM3, 23.50) is Leo Di Capriót nézhetjük, ahogyan az utóbbi időkben kissé megfáradtnak tűnő Martin Scorsese-vel bizonyíttatja be, hogy néha még az öreg, túlértékelt, ám aluldíjazott rendezők is képesek meglepni a közönséget egy jó filmmel. Elmegyógyintézetes, őrült gyilkosos, mirelit zöldborsót a hátunkon gurigatós thriller ez. (Bővebben, spoileresen!)

Uhuhúgy unom a politikát, inkább csináljunk sok kis babát. A négynapos hétvége derekán alaposan befeszítenek a tévécsatornák, pufognak a petárdák, csatasorba áll Steven Seagaltól Tom Hanksen át Angelina Jolie-ig szinte mindenki, ezért a fősodort megkerülve emelnék ki néhány érdekességet, csak most, ám mindörökké.

Bizonyára sokan emlékszünk még A szeleburdi családra (m2, 21.05), melyben Ernyey Béla és Drahota Andrea, mint egy tipikus hetvenes évekbeli, budapesti értelmiségi pár próbálta élni az életét – legalábbis, ahogyan Bálint Ágnes és Palásthy György láttatta velünk legendás filmjében, amit ma este ismét végigröhöghetünk.

Régen láttuk E.T.-t is (a képen), ma este (Viasat3, 21.00) viszont újra könnytengerrel tölti meg a kis földönkívüli randaság papírzsebkendők százezreit, méghozzá minden különösebb megerőltetés nélkül.

A késő estét a magyar film Hollywoodba telepített titkosügynökével, Antal Nimróddal (naná, hogy nem Návai Anikóval!) tölthetjük, méghozzá két filmmel: az egyik a Mester sajátos humorú, ma már konkrét kultusz tárgyát képező, egész estés BKV-”reklámfilmje”, a Kontroll (Film Mánia, 22.00), Csányi, Mucsi, Badár, Nagy Zsolt, Pindroch és sokan mások főszereplésével; míg a másik A szállítmány (Cool, 22.25), egy könnyed, ám virtigli szajréfilm-variáció Jean Renóval, Laurence Fishburne-nel, és Matt Dillonnal. (Bővebben)

Hallgass a szívedre, és meg ne próbáld még egyszer!

Hipervándor (RTL Klub, 20.00). Na, ezt sem láttam még, és most sem fogom megnézni. Hayden Christensen nagyon gyorsan vándorol benne – állítólag. Valami CGI-kalandfilm, fantasy nyilván… Helyette biztonsági játék: Ébredj velünk (tv2, 20.00), egy televíziós berkekben játszódó “sima” romkom, Diane Keatonnal, Rachel McAdamsszel és Harrison Forddal.

Jean-Pierre Jeunet e ma esti Delicatessen (Comedy Central, 20.30) című filmjétől kezdődően építi kacatokból, bigyókból, limlomokból álló kaotikus, de minden ijesztő zegzuga ellenére barátságos világát, melyben elrajzolt, groteszk figurák keresik boldogulásukat, általában sikerrel. E filmben egy történelmen túli bérház lakóit ismerjük meg, hogyan állnak be az illegális vegetáriánusok mozgalmába, hogy a szerelem (lásd a képen) megmentése érdekében harcoljanak a ház gaz ura, a földszinten lakó hentes ellen.

Egy igen izgalmasnak ígérkező kémtörténet is képernyőre kerül ma este. A háromrészes minisorozat-formátumban készült Arkangyal (Film Mánia, 21.00) címe egyaránt utal Isten hírnökeire és az orosz Arhangelszk városára. Daniel Craig egy angol történelemtudóst alakít, aki a rémséges sztálini időkről tart előadást Moszkvában. Az egyik előadás után olyan titoknak jut tudomására, amely beláthatatlan veszélyeket rejt magában. A három rész folytatólagosan kerül adásba.

Van aztán ilyen mára, hogy gazdasági válság, leépítések, repterek, sármos pilóták és jóseggű sztyuvik, no és George Clooney az Egek ura (FEM3, 21.20) című kedves, életigenlő és messze nem tartalmatlan filmben. (Bővebben)

Van aztán Egy asszony illata (Story4, 22.15), Al Pacino Oscar-díjával. (Annak idején, még moziban láttam ennek olasz eredetijét, Vittorio Gassmannal, na azt nézném újra, de mindig ezt adják… ) Amúgy nem rossz film ez az amerikai verzió, sőt a dráma szempontjából talán ez még erősebb is, mert úgy rémlik, az olasz verzió inkább komédia volt. De lehet, hogy tévedek…

Felkehelt a napunk, Koppány a mi urunk, árad.

Ha egy filmre ilyen komment érkezik, hogyaszondja “Ez egy gusztustalan, liberális, feminista szarság. Emellett még filmként is rossz. Undormány.”, akkor engem elkezd érdekelni. Főleg, ha Sophie Marceau játssza benne a főszerepet, aki jó nő és színésznőnek sem rossz. A Gyerekek vagy egyebek (tv2, 19.30) című francia komédia amúgy arról szól, hogy papa és a mama szerepet cserélnek, mintegy feldobandó tízéves kapcsolatukat.

Kardozós-romantikus alternatíva a mozikban ótvar nagyot bukott Trisztán és Izolda (RTL II, 20.00). A film az ismert ógermán monda tisztességes feldolgozása, szolid porfellegekkel, köddel és csinnadrattával. Egy korrekt romantikus kalandfilm, ennyi, se több, se kevesebb… (Bővebben)

A nap filmje azonban egyértelműen ‘a’ Bonnie és Clyde (a képen Faye Dunaway és Warren Beatty), Arthur Penn 1967-ben készült, megkerülhetetlen hivatkozási pontja (Duna, 21.10). A film a híres legenda megkapóan bájos és költői megjelenítése, ami azért nagy trüváj, mert tudvalevőleg két gátlástalan, pszichopata rablógyilkosról van szó. Penn azonban nem a bűn és bűnözés őrületét kívánja megragadni kultikus filmjében, hanem a szabadságvágy és a szerelem elementáris robbanását – ezzel alkotva meg mintegy az akkor szárba szökkenő hippimozgalom egyik jelentős programfilmjét is. Idevágó zenei illusztráció Serge Gainsbourg és Brigitte Bardot híres száma.

A késő estét aztán az érzelmek óceánján úsztathatjuk el a Hullámok hercegével (FEM3, 21.40), melyben Barbra Streisand a még nem szétcsapott arcú, szinte hamvas Nick Noltébe lesz szerelmes, és ezt meg is rendezte. Anyukámnak nagyon tetszett a film…

A tetovált lány-sorozat ma este (Viasat3, 22.55) az utolsó részhez érkezik – ha már  harcos feminizmussal kezdtük, zárjuk hát azzal is a napot.

Lassan elkezdhetünk visszaszámolni, nemsokára könyörtelenül becsengetnek. Jön majd a szokásos sírás-rívás, fogaknak csikorgatása, eső, sár, locspocs, télikabát. Úgyhogy, használjuk ki, amíg lehet… A tévék ebben nem nagyon akadályoznak.

MiB2, Kardhal, Showgirls és a szokásos pénteki sorozatok helyett néhány vicces krimi a mai ajánlóban: Dögölj meg, drága Mona! (Story4, 22.00), mondják sokan az isten háta mögötti amerikai kisvárosban, ahol mindenki Yugóval (jugoszláv gyártmányú kisautó) szaladgál és már az első jelenetben meg is hal a címszereplő…. A film amúgy egy remek abszurd Danny De Vitóval, Bette Midlerrel és Jamie Lee Curtisszel (lásd a képen). (Bővebben)

A Wendell Baker balhé című filmet (m2, 22.00) rengeteg Wilson készítette, tehát írta, rendezte és játssza: az ismert Luke és Owen mellett Andrew, aki biztosan tesó. Mellettük viszont Eva Mendes , Seymour Cassel, Kris Kristofferson, Harry Dean Stanton… Aszondjahogy: “Wendell Baker (…) egy kispályás bűnöző, aki legutóbbi csalása miatt a börtönben landol. (…) megfogadja, hogy megjavul és új életet kezd, amint kikerül a rácsok mögül. Szabadulása után egy nyugdíjas-otthonban talál munkát, ahol összebarátkozik az otthon lakóival, akiknek az életét nagyban megkeseríti a főgonosz főápoló. (…)” Én látok fantáziát ebben a kis független ízű komédiában.

Van még estére az amúgy már legalább százezerszer leadott A Ravasz, az Agy és a két füstölgő puskacső című erősen gájricsis Guy Ritchie-film (Digi Film, 21.55). Négy lúzer a filmben azt a hülye ötletet találja ki, hogy az egyik bűnszövetkezet felé megadandó tartozásukat kiegyenlítendő, kirabolják a másik, még nagyobb bűnszövetkezetet. Az óriási kavarodásban a Ritchie-filmektől megszokott vizuális poénok mellett pergő, meghökkentően trágár, de mégis szellemes dialógok, állandó szerepcserék, eltévesztett leszámolások után minden a helyére kerül – és minden marad a régiben.

Újra itt a nyáár, HIV a napsugár. A FEM3 ennek örömére úgy döntött, hogy a mai estét a beatzenének szenteli (a szőrszálak stilisztikai igényű hasogatását a gyökereknél kezdjétek, ne nálam…): 21.10-től Linda McCartney tragikus életével ismerkedhetünk meg, elsősorban a nála azért jóval ismertebb ex-férj szemszögéből, majd 23.00-tól a Beach Boys története elevenedik meg dramatizált formában. A filmek minőségéért nem vállalok felelősséget.

Én talán még jobban is bírom Woody Allen újabb keletű, néha komor, néha szinte kisrealizmusba hajló, ám még mindig szellemes drámáit, mint a legendás, agyonidézett korábbi vígjátékait; a Füles (m1, 20.15) valahol félúton van a kettő között, ráadásul már domborít benne Scarlett Johansson is (lásd a képen, Woodyval). (Bővebben)

Thomas Vinterberg a dán Dogma után új utakat keresve jutott el A végső megoldás: szerelem (Story4, 21.00) utópikus szentimentalizmusához. E furcsa hangulatú, de mélységesen szép filmben szintén címében hordozza üzenetét, megtekintése, mondanám kötelező, hiszen az egyik legjelentékenyebb kortárs filmesről van szó. Claire Danes mellett Joaquin Phoenix vagy Sean Penn neve jelzi, hogy nem akármilyen film vár a vállalkozó kedvű nézőkre – én untam. Mégis ajánlom, mert egyrészt én sem vagyok tévedhetetlen, másrészt Vinterberg azért az egyik legkomolyabb arc a mai filmművészetben.

Végül, megnézhetjük újra, vajon mi történik, Ha eljön Joe Black… (Cinemax, 20.00) Sir Anthony Hopkinst, vagyis az általa alakított oligarchát egy nap eléri az a pillanat, amikor teheti a pénzét oda, ahová akarja, rajta már nem fog segíteni. Brad Pitt ezután majd’ három órán keresztül oktatja (őt s minket) ezután a valódi értékekre Martin Brest filmjében. (Tudnám, kikkel kéne ezt a filmet végtelenítve nézetni egy teljes parlamenti plenáris időszakon keresztül, kipeckelt szemekkel és leszíjazva.)

Na, az ősz már megint belesett a sarkon… Jövök! – susogta – Csak még begombolkozom!

Utálom a repülőgép-katasztrófás, és egyáltalán, a bármilyen katasztrófás filmeket, úgyhogy a mai első ajánlat A tetovált lány-sorozat ötödik, utolsó előtti része (Viasat3, 21.25). Lesz ma két focimeccs is, nem tudom, melyik az érdektelenebb: a svájci-brazil, vagy a magyar-cseh?

Az MGM-en az Észak-északnyugat (MGM, 20.00), mint a legviccesebb (bővebben) Hitchcock-film? Utána Brian de Palma remake-je Antonioni Nagyításából, John Travolta főszereplésével? (Halál a hídon, MGM, 22.25)

Ez a ma esti Homburg hercege (Duna, 21.20) Kleist hasonló című művének színes, olasz, kosztümös és háborús filmváltozata – nem várok csodát.

Igen tanulságos mozi lehet azonban a Csendes terror (m2, 22.35), főleg abban az esetben, ha új házunk egy részét, vagy éppen a szomszéd lakást szeretnénk kiadni albérletbe. A Melanie Griffith és Matthew Modine által alakított ifjú pár éppen erre készül, amint megtapasztalják, hogy szerelmük új fészke túl nagy számukra, és az alsó szintet kiadják egy szimpatikus külsejű bérlőnek (Michael Keaton – lásd a képen). Ekkor még nem tudják, hogy életük legnagyobb tévedését követik el…

Manapság a világ egyik legnépszerűbb turistacélpontja Délkelet-Ázsia. Ennek magyarázata viszonylag egyszerű: a helyi kultúrák általában igen barátságosak, az árak kedvezőek, a klíma trópusi, rengeteg a természeti és kulturális látványosság és pompásan kiépült az a turisztikai infrastruktúra, amely maximális hatékonysággal el tudja látni az ideutazók legszélesebb spektrumát, a kőgazdag orosz maffiózóktól és sameszeiktől az olcsó (és olykor bizarr) szexre vágyakozó tehetős nyugati seggfejeken és a mindig jókedvű, sörissza ausztrál munkanélkülieken át a világ összes hátizsákos, strandpapucsos csavargójáig. A ma esti német Ugyanaz, de mégis más (FEM3, 21.10) is ezt a témát boncolgatja, és egy picit a jelenség mélyére is bekukkant. Egy középosztálybeli német fiú és egy kambodzsai lány tipikusnak mondható története bontakozik ki ebben a filmben. (Bővebben)

A Woodstock a kertemben (Duna, 21.15) Ang Lee színes-szagos (de azért hozzávetőleg a valóságos tényeken alapuló) fantáziája (lásd a képen) a legendás ’69-es fesztivál keletkezésének körülményeiről. A zenés vígjáték műfaji megjelölés ne tévesszen meg senkit, nem fog szerepelni a filmben se Janis, se Jimi, de még a Crosby, Stills, Nash & Young sem (bár a háttérben ők is átvonulnak), úgy emlékszem, egyáltalán nincs koncertjelenet, viszont az adekvát zenék, mintegy kísérőként, hangkulisszaként végig szólnak. (Bővebben)

A Vénusz (m2, 22.35) pedig egy angol vígjáték, de nem az igen megosztó abszurd humor oldaláról, hanem az élet- és emberközeli, megkapó kisrealista történetekből. A történet főszereplője két öregúr, akik a színészetre adták hajdanán fejüket. Nagyobb sikereket ugyan sohasem sikerült aratniuk, de lelkesedésüket ez sosem törte le, próbálnak, próbálkoznak a mai napig – amúgy pedig élik a tipikus angol öregurak tipikusan kiszámított és kiszámítható, merev konvenciókon és szokásokon alapuló életét, melyet azonban most felforgatni látszik egyikük cserfes unokahúgának megérkezése, mely másikukban régi tűz lángját éleszti fel… Peter O’Toole kapott ezért a fellángolásért Oscar-jelölést, azonban Leslie Phillips sem kevesebb az öreg haver szerepében. Mellettük, többek között, a szintén remek Jodie Whittaker és Vanessa Redgrave gazdagítja Roger Michell remek kis vígjátékát.

Két ajánlat mára, mindössze, azonban két igen figyelemreméltó ajánlat. Az első egy 2011-es (!) magyar (!!) ifjúsági (!!!) kalandfilm (!!!!). Ez az a műfaj, amiben -gondolom- vitán felül igen jól állunk, hiszen egy csomó filmrajongó nőtt fel olyan örökbecsű alkotásokon, mint a Keménykalap és Krumpliorr, a Le a cipővel!, az Öregbánya titka és a többi hasonló. A Sherlock Holmes nevében (Film Café, 21.00) igen nehéz körülmények között készült, de minden sutaságát feledteti a nagyközönség számára jobbára még ismeretlen alkotók magával ragadó lelkesedése – a film jó, vicces és élvezetes. Van jövő (talán). (A képen Holmes és Watson, azaz Szénási Kristóf és Ungvár Ádám)

Az HBO-n pedig ma este indul az utóbbi évek egyik legszínvonalasabb sorozatának, a Híradósoknak (HBO, 20.00) második évada, az első két résszel. (Az első évadról bővebben itt)