Mit nézzünk ma a tévében?

Az idei ősz legborongósabb napjait éljük, igazán jól jönne ebben a letargikus állapotban valami napos, derűs, de nem feltétlenül ostoba mozi… A Bor, tangó, kapufa (HBO, 21.00) szerencsére, pont ilyen. Egy ízig-vérig klasszikus vígjáték, a térdet csapkodós, könnycseppeket a szemünk sarkából dörzsölgetős legjobb fajtájából, amiben aztán egy másodpercnyi depi sincs… (Bővebben)

Ennél jóval komorabb hangvételű kalandfilm a klasszikus Pillangó (Story4, 21.10), Dustin Hoffmannal és Steve McQueennel (a képen). Henri Charriére könyvét minimum ötször olvastam, de a filmet is láttam jó néhányszor – mindkettő egy szökés történetét meséli el a hírhedt guyanai, börtönként működő Ördög-szigetről. A kedvenc jelenetem a leprások között játszódik, sajnos az a filmben nem olyan, mint ahogy a könyvből olvasva elképzeltem – ennek ellenére ez egy jó kis film.

És igen jó kis film a Napok romjai (FEM3, 21.10) is, amiben egy szögletes komornyik és egy szúrós komorna mérhetetlenül szomorú szerelmi történetét vizsgálhatjuk meg a múlt század eleji vidéki angol társadalmának keresztmetszetében, Emma Thompson és Anthony Hopkins irtózatosan nagyot játszik James Ivory igen alapos mozijában.

Nem könnyű a választás, de legalább van miből…

Nagyon furcsa kórokozók terjedhetnek a légtérben, ugyanis ma, október 30-án két karácsonyi témájú film is műsorra kerül, két teljesen különböző adón. A Végre karácsony! (FEM3, 21.10) című romkomot szerintem hagyjuk is, érdekesebbnek ígérkezik annál a Karácsonyi fények (Duna, 21.45) című életrajzi dráma. A film Thomas Kinkade kanadai festő kezdő éveibe nyerhetünk némi betekintést, hogyan találja meg jellegzetes, már-már émelyítően cukormázas, szinte vaníliás, juharszirupos mézben fürdő látásmódját (lásd a képen Bambi első éve című festményét), amivel a szeretetet kívánja mindenki közelébe hozni…

Akinek viszont nem bírja a gyomra az ilyesmit, az válassza inkább Sergio Leone Egy marék dinamit (Film Mánia, 21.00) című spagetti-westernjét, amiben minden lesz, csak bűbájos egymásra mosolygás nem. Hamarabb kezdődik és még akkor is tart még, amikor a Dunán befejeződik a szeretetáradat – Leone itt sem vacakol, 148 perc a film.

A tegnapi testrablós filmhez picit hasonló vírusos mozi az, amiben Will Smith a legenda (Viasat3, 21.25). Bár annál kevés nagyobb filmes közhely van jelenleg, mint hogy “Will Smith megmenti a világot”, van azonban a filmben egy olyan csavar, mellyel mintegy “kicsavarja” magát a közhelyek unalmas egyhangúságából. De a kezdő képsorok is igen “fílingesek” – a karácsonyhoz azonban e filmnek sincs köze.

Futóedzéssel kezdhetjük az estét, méghozzá Forrest Gumppal (Digi Film, 20.00).

Igen érdekes darab viszont az egészen más műfajú és más hangvételű filmjeiről (Meztelen ebéd, Karambol, stb.) ismert David Cronenberg Pillangó úrfi (HBO2, 20.20) című romantikus kémdrámája. A sejtésünk igaz, valóban Puccini Pillangókisasszony című operájának története lett e filmben kínai környezetbe helyezve, egy sajátos ízű, pikáns kémdráma keretében. (A képen a két főszereplő, Jeremy Irons és John Lone.) (Bővebben).

Ezalatt fut egy misztikus, vámpíros tinithriller is, az Engedj be! (PRO4, 21.00), melynek svéd eredetije igen jó film volt. Ez a ma esti azonban már a hollywoodi remake lesz… Én passzoltam.

Érdekes film a Veszélyes vizeken (Viasat3, 21.25), csak éppen többször láthattuk már. Egy látszólag sima, átlagos thrillernek tűnik ez a film, ügyes helyszínválasztása és meghökkentő szereposztása azonban mindenképpen magasan az átlag fölé, figyelemre méltóvá emeli. Nem mintha nem láthattunk volna eddig extrém sportkörülmények között játszódó thrillert, azonban e filmben Curtis Hanson rendező igen sikeresen fokozza az amúgy sem veszélytelen raftingot egy thriller kellően feszült hangulatot keltő dramaturgiai szervezőelemévé. Kevin Bacont is láttuk már thrillerben, az azonban mindenképpen meglepetés, hogy Meryl Streep milyen magabiztosan mozog ebben a számára nyilvánvalóan ismeretlen, rázós és vizes közegben. Mindketten jogosan kaptak e filmben nyújtott alakításukért egy-egy Golden Globe-jelölést, ami szintén tovább fényezi e filmet. Akár meg is kaphatták volna…

Philip Kaufman 1978-as klasszikus scifi-thrillerével, A testrablók támadásával (MGM, 22.00) is szépen eltehetjük magunkat holnapra. A történetben egy meteoron a Földre érkező, ismeretlen mikroorganizmus csinál csúnya dolgokat az emberiséggel.

A mai estét eltölthetjük például a rettegett Hannibál Lecter életének befejező szakaszát elmesélő Hannibál (Viasat3, 21.25) című mozival. Nem éppen langyos lektűr Ridley Scott dolgozata, ellenben nyugodtan szörnyülködhetünk Lecter sajátosan bizarr gasztronómiai elképzelésein. Pazar szereplőgárda (Sir Anthony Hopkins -a képen- mellett Gary Oldman, Ray Liotta és Julianne Moore) színesíti a borzongató élményt.

Más, de azért éppen eléggé borzongató világ nyílik meg a Más világ (Story4, 22.10) című romantikus thrillerben, Alejandro Amenábar filmjében (a tegnapi film ismétlése). A történet színhelye egy magányos, ódon kastély, melyben egy magányos háborús özvegy (Nicole Kidman) éli életét két (fényérzékenységben szenvedő) gyermekével és szolgálóival, szigorú napirend szerint. Életük -a gyermekek furcsa betegsége miatt- teljes félhomályban zajlik, ami önmagában is elég félelmetes, de ha hozzávesszük az öreg ház természetes zörejeit is, akkor már teljes a hatás. A történet érdekes fordulatokon keresztül halad a meglepő, de abszolút logikus végkifejlet felé – pontosan bemutatva a háború hátországában maradókban, az özvegyekben és árvákban megélt gyötrő lelki mechanizmusokat is.

Hasonló témában utazik A szerelem gyűrűje (FEM3, 23.20) című film is (melyet Körbe zárva címmel is vetítettek más csatornák), Richard Attenborough alkotása. Ethel (Shirley MacLaine) nemrégiben vesztette el férjét, aki a második világháború megbecsült veteránja volt. A férfi hiányát Ethel kétségbeesésében masszív piálással próbálja kompenzálni, amikor egy titokzatos telefonhívás visszaröpíti a több mint ötven évvel ezelőtti időkbe… Romantikus dráma a film műfaji besorolása, amiben Shirley mama mellett Christopher Plummert és a nemrégiben elhunyt, érdekes arcú, kiváló Pete Postletwaithe-t láthatjuk.

Úgy tűnik, az RTL Klub, mint a legnagyobb nézőtömegeket vonzó kereskedelmi csatorna feladta a vasárnap estét, ugyanis egészen egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy számottevő nézettsége legyen annak a két, penetránsan hónaljszagú showműsornak (Wunderschön és Zuperszexi, vagy mi és a Showder Klub), amit az X-faktor döntőműsora után elnyomnak. Persze, mindig van valami a bányászbéka legalja alatt is…

A TV2, mint a konkurencia, viszont virtigli csajos estét rittyent nekünk: Nancy Meyers egy újabb habos-babos romantikus komédiával, benne a szarkalábacskáira fittyet hányú Meryl Streeppel és a viccesen pohos középkorúvá érett Alec Baldwinnel (a képen ők). Egyszerűen bonyolult (20.00) a film címe és a téma nyilván az ezüstös szerelem. Utána komolyodunk, hiszen Angelina Jolie egy kisfiát elvesztő anyát játszik Clint Eastwood Elcserélt életek (22.30) című nagyívű krimijében. A témája miatt a filmet “csajosnak” bélyegeztem, de ezt már azért a férfiak is bőven bevállalhatják… (Bővebben)

A Mocskos zsarut (film+, 21.00) és A Sólyom végveszélybent (AXN, 21.00) mostanában többször is láthattuk – bár két igen pasis, igen jó film – a Más világot (Story4, 22.05) pedig holnap is ismétlik.

A Szabadság, szerelem (m1, 21.40) kicsit másodlagos frissességű, aktualitását és minőségét is tekintve, a Testvérek (m1, 23.35) viszont kifejezetten normális film. Susanne Bier dán filmrendezőnő Testvéred feleségét… című kiváló filmjének amerikai remake-je ez, melyből Jim Sheridan készített egy azonos minőségű, csak az eredetiségét tekintve hátrányba kerülő alkotást. A sztori egyszerű: Sam (Tobey Maguire) katona, Afganisztánban szolgál, testvére Tommy (Jake Gyllenhaal) pedig éppen most szabadul a börtönből. Sam repülőgépét lelövik, s a tragikus hírre Tommy úgy gondolja, hogy neki, mint testvérnek muszáj megvigasztalnia Sam feleségét, Grace-t (Natalie Portman). Éppen nagyban vigasztalja, amikor beállít Sam…

Igen széles az a műfaji spektrum, amelyen elkerülhetjük a ma esti X-traktor “mélyszántását”. Elsőnek itt van például az Artúr király (m1, 20.20), az ismert legenda kalandfilm-változata, melyben az alkotók azzal a gondolattal játszanak el, milyenek lehettek Artúr, Lancelot, Merlin és a többiek valójában. Nekem speciel bejött ez a szabadságharcos, kvázi “történelmi” kalandfilmes verzió, a mesés-misztikus-fantasysat már unom, Monthy Python meg egy volt, ugye. A csatajelenetek, persze, lehettek volna véresebbek, Guinevere-szál is kissé férfias öltésekkel van elvarrva… Clive Owen pedig egyféleképpen néz (lásd a képen), ha csatába megy, ha esküvőre, mindegy neki. De a szabadság, az kell. Értelmezésben is. (Bővebben)

Carlos Saura, a főként tüzes táncfilmjeiről (Vérnász, Carmen) ismert spanyol rendező ezúttal az operarajongókat szólítja meg Én, Don Giovanni (Duna, 21.15) című nagyszabású, látványos és kosztümös filmjével. A történet középpontjában Mozart egyik legismertebb operájának, a misztikus-rejtélyes Don Giovanninak “megteremtődése” áll, olyan szereplők közreműködésével, mint természetesen Mozart, híres ellenlábasa, Salieri, Mozart librettistája, Lorenzo da Ponte, vagy Casanova, aki ugye. A filmet Vittorio Storaro fényképezte, akinek neve garancia a látvány minőségére.

Terrence Mallick a kortárs film egyik legfurcsább alkotója, ritkán jelentkezik filmmel (bár mostanában mintha begyorsulna), de ha igen, akkor arra általában oda szoktunk figyelni. Témáiban sem éppen a mindennapok piszlicsáré ügyei érdeklik: Az új világ (Viasat3, 21.20) című 150 perces “eposzi” tablójában például nem kevesebbet, mint Amerika új arcának megteremtésének meséjét tűzte ki célul, Pocahontas indián “királylány” és John Smith angol tengerésztiszt szerelmén való költőien méla, réveteg és rebbenékeny elmélkedésében. Óriási látvány és Hollywood színe-java, még az apróbb szerepekben is.

Van még mára aztán egy csilivili, Tom Cruise-os Philip K. Dick-adaptáció Steven Spielbergtől: a Különvéleményről (TV2, 21.30) nekem az a különvéleményem, hogy erősen közepes akcióthriller, nem több ennél, de nem is kevesebb.

Ha kíváncsiak vagyunk, vajon miért hordanak mostanában a nem éppen hatalompárti tüntetéseken olyan vicces, fehér, pörgebajszos álarcot (lásd a képen) bizonyos anarchista elemek, akkor nézzük meg ma este a V, mint vérbosszú (Viasat3, 21.25) című filmet, mely a Mátrixot is jegyző Wachowski-testvérek műhelyéből került ki. “(…) egyszerre kalandfilm, politikai thriller és antiutópia, amely a zsarnokságról, az elnyomásról, a média agymosásáról szól és azt vizsgálja, mi történik, ha egy diktatúrában az egyén a saját kezébe veszi a törvényt. “Ne kérdezz, ne kritizálj, ne is gondolkodj: a Párt mindent jobban tud” – üvölti a gonosz kancellár.” Eh, de kit is érdekel mindez manapság Magyarországon…

Tipikusan csajos mozi,  és sokan imádják is a Közelebb (Closer) (FEM3, 21.10) című szerelmi négyszöget, (én kevésbé). Ma este újranézheti bárki, aki szereti és nincs kedve a politikához. Tipikus bulvárdarabról van szó, mely óriási ziccer a remek színészeknek.

Egy megkerülhetetlen filmklasszikus, egy állandó hivatkozási alap is “horogra kerülhet” ma este. Alfred Hitchcok Psychója (Story4, 22.10) szerintem még ma is rá tudja hozni a frászt a nézőre, hiába fekete-fehér és hiába 53 éves – már, a film.

Ahhoz képest, hogy péntek este, nem rossz ez azért…

Na, vissza a rendes kerékvágásba… Egy lebeszélővel kezdeném, mert nagyon fáj. Isaac Asimov a kedvenc scifi-szerzőm, de amit Alex Proyas és Will Smith művelt a műfaji klasszikus Én, a robotból (RTL Klub, 21.35), az kritikán aluli. Én semmiképpen nem nézném meg még egyszer.

Ismerkedjünk meg inkább Ripley és a maffiózók (Viasat3, 22.25) történetével. A címszerepben (és a képen) John Malkovich-ot láthatjuk. Az ismertető szerint “Tom Ripley (Malkovich), a szélhámos gyilkos egy olasz faluban húzza meg magát. Egy társasági összejövetelen úgy érzi, egyik szomszédja, Jonathan Trevanny (Dougray Scott) sértően nyilatkozik róla. Válaszul hidegvérű tervet dolgoz ki a csendes, szerény, gyógyíthatatlan beteg, családos embernek az erkölcsi megsemmisítésére: gyilkost csinál belőle. De vajon sikerül rábírnia egy ártatlan embert arra, hogy gyilkoljon?” – Szerintem jó lesz.

Előtte “elnyomhatunk még” egy habkönnyű, ám ennek ellenére igen szórakoztató popcorn-mozit, mely a Scott Pilgrim a világ ellen (Cinemax, 20.00) címet viseli. A filmben üdítő frissességgel és pergő ritmusban keverednek a különböző pop-kulturális műfajok, a képregények, a videojátékok és a rockzenei klipek jellemző stílusjegyei, egy alapvetően teljesen szokványos love story keretében. (Bővebben)

Elvileg a szabadság ünnepe a mai, hiszen 1956-ban, a mai napon az elnyomó hatalom ellen tüntetni mentek ki az utcára a magyarok. Ma ezt az ünnepet kisajátítja magának a mostani hatalom, paradox módon soraik között tudva néhány még élő ’56-os személyiséget is. Ez a hatalom azonban ugyanúgy elnyomó, mint volt az ’56-ban is, ugyanúgy egyfajta világnézetet, értékrendszert támogat, mint azt tették Rákosiék, és ugyanúgy elhallgatják, elhallgattatják az attól különböző pluralista nézeteket, véleményeket, világnézeteket. A módszerek még puhábbak – ennyi a különbség közöttük. Ennek fényében ünnepeljen mindenki a saját lelkiismerete szerint.

Kíváncsi vagyok Fazakas Péter tévéfilmjére, a Szabadság – Különjáratra (m1, 20.20), melyben három fiatal, magyar egyetemista (Tenki Réka, Varju Kálmán és Lengyel Tamás – a képen) eltérítik a Budapest-Szombathely repülőjáratot (akkor még volt ilyen is!), így disszidálnának a szabadság áhított nyugati földjére. A történet valós, meghökkentő, mindössze dramaturgiai okokból lett némi fikcióval feldúsítva.

A tanú (m2, 22.00) biztos pont, benne van minden – a mai napig tartó, megcáfolhatatlan érvényességgel. Akár naponta megnézhetnénk, mert annyira aktuális film.

A már nézhetetlen időpontban kezdődő Apacsok (TV2, 0.50) cselekménye túlnyúl a mai nap tematikáján, ’56 forrongó, puskaporos hangulatán. Török Ferenc filmje Radnótiban játszott Kovács-Bereményi darab tévéváltozata, mely a rendszerváltás előtti besúgós, III/III-as ügynökvilágot veszi górcső alá. bemutatása idején, 2010-ben napi aktualitása is volt a filmnek, hiszen épp akkoriban szüntette meg a ma is regnáló, és ’56 eszméjét cinikusan kisajátító 2/3-os kormány az ügynöki jelentéseket feldolgozó Kenedi-bizottságnak munkáját. Ez az intézkedés kivonta az ügyből a civil ellenőrzést és teljes bizonytalanságba sodorta a Kádár-rendszer titkosszolgálati jelentéseinek további sorsát – egy egyszerű napi selejtezéssel eltűnhet ezek után akár az összes dokumentum… Hát, így. A filmben Kishorváth (Csányi Sándor), a fiatal filmes élete első filmjének rendezésére készül, a forgatókönyvét éppen a Kuratórium vizsgálja. A filmterv nagyapja történetét meséli el, aki a ’60-as évek elején az ’56 utáni passzív ellenállás egy különös formáját választotta. Társaival indián-törzset alapítanak, mokaszint húznak, és kivonulnak a társadalomból. Ezt a játékot szigorú erkölcsök uralják, amelyeket a törzs tagjai véresen komolyan vesznek. A Duna-menti indiánok azonban gyanúsak a megtorlás légkörében, az amúgy is paranoiás hatalom számára. Furcsa fegyvereket birtokolnak, érthetetlen módon kommunikálnak egymással és, ami még ennél is fenyegetőbb, amerikai állampolgárokkal leveleznek, mi több találkoznak is. Kishorváth filmtervét a Kuratórium többsége elégedettséggel fogadja, van azonban valaki a bírálók között, aki családilag szintén érintett a történetben és azt egészen másként ismeri. Kishorváthot pedig ez arra ösztönzi, hogy tovább nyomozzon…

Ha “úgy unjuk már a politikát”, akkor válasszuk mondjuk, Leonardo DiCapriót, a Véres gyémántban (Viasat3, 21.00), vagy a Viharszigetben (FEM3, 21.10).

Azonkívül, hogy megnézhetjük vezérünket (a kép illusztráció!) és elmaradhatatlan sleppjét a Zeneakadémia ünnepélyes újranyitása alkalmából rendezett gálahangversenyen (m1, Duna World, 19.00), nem sok látnivaló akad ma este a tévében.

OK, én a Mentalistát (RTL Klub, 21.35) nézem, mint keddenként mostanában mindig. Bírom, mert pimasz és okos.

Választhatjuk persze, a Kék ördög (FEM3, 21.45) című krimit is, ami bár éppen idén válik felnőttkorúvá (1995-ben készült), műfaji értelemben semmi kivetnivaló nincs benne. Kompakt, sűrű, masszív kis film, stabilan áll a lábán. Denzel Washington egy munkanélküli világháborús veteránt alakít benne (a sztori az ötvenes években játszódik), aki egy furcsa, kék ruhás nő (Jennifer Beals) nyomában Los Angeles legfelsőbb és legalsóbb köreibe keveredik. Mondhatnám: film noir in black.

Előtte pedig, mondjuk, a nyugdíjas operaénekeseket nézzük, Dustin Hoffman rendezésében: Kvartett – A nagy négyes (HBO, 19.20). (Bővebben)