Csütörtök, október 3.

A napos, de azért még a nyár bennünk bujkáló emlékezetének már hűvös nappal után estére vágyunk valami lágy, meleg kedvességre, ehelyett ha nem vigyázunk, beleragadunk a ragadós Vörös földbe (Duna, 21.40). Vitézy László (igen, az a Vitézy…) ’82-es dokumentumfilmje azokat a politikai és népgazdasági körülményeket vizsgálja, melyek például oda vezettek, hogy az a bizonyos timföld-ülepítő is oda épült Devecser határába, s aminek gátja átszakadt a közelmúltban. A hajdani dicső magyar bauxitbányászat, alulnézetből. A film a rendszerváltáshoz vezető hosszú folyamat egyik fontos momentuma.

Érdekes vállalkozás a ma már inkább Hollywoodban garázdálkodó Timur Bekmambetov vámpíros, zombis, mittudoménmilyen szörnyes Nappali őrség (film+, 22.35) című orosz akció-thrillere, s itt a hangsúly az ‘oroszon‘ van. Érdekes, egzotikus ízek, hangulatok próbálják érdekessé tenni az amúgy eléggé gagyi kis mesét (melynek azért komoly rajongótábora is van valamelyik fantasy-rajongó szubkultúra mellékbugyrában).

Joe Wright érdekes fazon. Nem mondom, hogy feltétlenül tetszik, amit csinál, de olykor kifejezetten meglepő ötletekkel próbálja felrázni az igen konzervatív romantikus dráma műfaját. A múlt század harmincas éveiben játszódó Vágy és vezeklés (tv2, 23.35) narrációját például erősen ritmizált zenei hatásokkal pörgeti fel, mely a késő viktoriánus enteriőrök, lebbenő fátylas romantikájával vegyülve, erősen sejtelmes, érzéki és izgató világot teremt, még akkor is, ha Keira Knightley csontkollekciójában (lásd a képen) annyi erotika van, mint egy vállfákkal teli üres szekrényben. Vanessa Redgrave viszont hatalmas színésznő.