A “legbetegebb” tévézős opció a mai estére az lenne, ha először (20.00-tól a Cinemaxon) végignéznénk a Fekete tükör-sorozat teljes második évadát, majd egy kis szusszanás után (23.25-től, már a Digi Filmen) nekiesnénk a Sikoly-szériának is. Szerencsés esetben a hajnali köd ébreszti a még élőket.
De talán még nem vagyunk teljesen elmebetegek, ezért maradjunk a hagyományos módozatoknál. A Millió dolláros bébi (Story4, 21.10) például egy igazi, nagy Oscar-szivacs (Legjobb film, rendező, női alakítás és férfi mellékszereplő). Clint Eastwood mára megkeseredett, savanyú öreg bokszedzőt alakít az általa rendezett filmben, akit minden ellenkezése dacára, egy tehetséges fiatal lány (Hilary Swank) mégis újra a csatasorba állít. Megrendítő film, igazi sportdráma.
Tegye fel a kezét az, aki még nem látott olyan filmet, ami úgy kezdődik, hogy Bruce Willist borostásan, szemmel látható piaszagban ébresztik egy gondosan ápolt kert közepén, igen szabálytalanul leparkolt kocsijában… Nem látom a kézerdőt, tehát Az utolsó cserkész (RTL Klub, 21.35) már mindenkinek a könyökén jön ki.
Inkább válasszuk az Újra a régi (FEM3, 21.10) című angol vígjátékot, melyben egy kiöregedett rockbanda áll össze egy utolsó, nagy bulira. Az ízületek azonban már recsegnek, az idegek már könnyen szakadnak, ráadásul, annyi baj van, hogy annyi baj legyen. Nem akármilyen a banda névsora, már színészileg: a billentyűknél Stephen Rea, Jimmy Nail basszusgitár, Bill Nighy énekel, Billy Connolly szólógitározik és Timothy Spall dobol (a képen).
Az Erdély-specialista Zsigmond Dezső Boszorkánykör (Duna, 21.40) című etno-krimije, elkészültének meglehetősen “fatengelyes” technikai körülményei ellenére, kifejezetten szép, izgalmas és élvezhető film, mely Erdély csángók lakta vidékére, a Gyimes völgyébe kalauzolja el a nézőt. Két rendőr egy bizonyos bicskázásos ügy kapcsán veszélyes hiedelmeknek, mítoszoknak és pletykáknak jár utána, részben végzetes eredménnyel. A megkapóan vadregényes táj önmagában is hordoz jó adag miszticizmust, hiszen ha az ember ránéz ezekre a szinte függőlegesen az égbe szökő zöld mezőkre, melyeket tűéles sziklaperem választ el az égtől, önkéntelenül összerezzen, és különféle teremtményeket fantáziál mindenhová, amit a helyiek egyenes-bölcs-talányos modora csak tovább táplál. Az itteni egyszerű parasztemberek döbbenetes közvetlenséggel és a legkisebb elfogódottság nélkül játszanak a kamerák előtt együtt a rutinos magyar és erdélyi színészekkel (Trill Zsolt, Tankó Erika, Pálffy Tibor), Dresch Misi díjnyertes muzsikája pedig egyszerre elvont és autentikus hangzó környezet. A film technikai színvonala azonban legfeljebb a tévés bemutatást teszi lehetővé, azt is csak a Dunán, bár az elvárt célközönség papíron úgyis ezt az adót nézi…
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: