Tévézés szempontjából az év legproblematikusabb napja a Szilveszter. Valamilyen okból mindenki ekkor akarja elhagyni az agyát, ha lehet, minél messzebbre. Még a tévés műsorszerkesztők is. Pedig ha jobban belegondolunk, a parttalan szilveszteri gagyiszórás önmagában is egy nonszensz. Mert ki az, aki ilyenkor otthon marad és tévézik? Nyilván olyan magyar ember, aki nem akar részt venni az amúgy zajló össznépi röfögésben, ergo valami másra vágyik, mint agyának cseppfolyóssá tételére. Ő miért nem kap ilyenkor valami értelemre is ható tartalmat, miért ilyen korlátozott mennyiségben? Persze, lehetnek betegek is és más lakáshoz kötöttek a ma esti tévézők, akiket egészségügyi (anyagi, családi, stb.) állapotuk, helyzetük akadályoz meg a bulájozásban: az ő szívüket viszont minek fájdítani tovább, ha esetleg bulájoznának, illetve, ha amúgy sem, akkor lásd mint fentebb. Szóval, nem értem.
I’m coming out: mi már sok éve ezen a napon sorozatokat “darálunk” (egyben nézzünk meg egy egész évadot, amit mások heti bontásban, így az élmény sokkal összetettebb és intenzívebb). Volt már 24-es Szilveszter Jack Bauerrel, kétszer is, volt Downton Abbey-s, volt még Lost-os is, hibátlan volt mindegyik. Általában még az éjfélt is elmulasztottuk, pedig volt pezsgő behűtve mindig. Idén viszont színházba megyünk…
Én magam is meglepődtem, hogy annak idején négyszer is végignéztem Szegeden az Alföldi-rendezte Csárdáskirálynőt. Ez a mai Csárdáskirálynő (m1, 12.50) nem lesz olyan, nagyon nem (Das ist die echte, die originale Tschardaschfürstin), de már csak a vicc kedvéért: nézzünk bele. Utána egyből sasszézhatunk tovább Ámerikába, ahol Gene Kelly Ének(el) az esőben (Duna, 14.55). (És még én papolok az agyfolyósításról…)
Aztán gyorsan este van, este van, ki ki. Most jön az igazán neheze. Az igazán perverzek ide-oda fognak kapcsolni a Gundel Takács elvtárs által fémjelzett közmagyar-, a Balázs Péter elvtárs bulvármagyar- és Sas elvtárs prolikabaréi között – és másnap szellemes nagyesszében szublimálják az így megtapasztalt kórképet. A maradék viszont legjobban teszi, ha Monty Pythonnal tart. Először a híres, hírhedt és legendás Repülő Cirkusz bemutatkozó előadásának tapsol (m2, 20.37 – még jó, hogy nem 38…), majd az ezerszer látott Gyalog galoppot (m2, 21.25) nézi meg ezeregyedszerre (és kiegyezik egy döntetlenben – lásd a képet). Utána már nem kell sokáig várni Áder János elvtárs újévi köszöntőjére, ami viszont minden bizonnyal az est legviccesebb 5 perce lesz.
Ezenkívül nézhetünk természetfilmeket.
Fogyasztható alternatíva továbbá a Mocskos játékok (Filmbox Extra, 21.00) című kemény krimi, mely az ausztrál alvilág egzotikus, és mégis ismerős fertőjébe kalauzolja el a nézőt, majd utána egy remek Reggeli a Plutón (Filmbox HD, 23.20), harsány transzvesztiták és mogorva ír terroristák között. (Bővebben)
Amúgy, BUÉK!