Vasárnap, december 1.

Kezdjük az estét a hetvenes (hatvanas, ötvenes, negyvenes) években! Emlékszik még mindenki, aki megélte e kort, milyen volt akkor? Emlékszik még mindenki milyenek voltunk? Milyenek voltak szüleink, nagyszüleink? Hogy milyenek is vagyunk tulajdonképpen mi, magyarok? A Zebegényiek (Duna, 20.00) pont erről szól. Zsurzs Éva 1978-as tévéfilmjének figuráit gyakorlatilag a teljes akkori magyar színjátszás kelti életre, Págertől Udvaros Dorottyáig.

Az Őfelsége pincére voltam (FEM3, 21.15) Bohumil Hrabal ismert regényének, megszokott módon, Jirí Menzel-általi adaptációja, mely könnyed és édes, mint nyáresti szellő borzolta pihe a lányok meztelen fenekén (lásd a képen), de egyben keserű és sötét is, mint a frissen csapolt barna malátalé, mondjuk az U Flekuban. (Bővebben)

Elegáns alternatíva ehhez a Szigorúan bizalmas (m1, 21.40) című mozi, óriási sztárparádéval: Kim Basingertől (aki a legjobb női mellékszereplő Oscarját kapta ezért az alakításért ’98-ban) Kevin Spacey-n át Guy Pearce-ig. Egy igazi, Raymond Chandleres krimiről van szó, erős film noiros felhangokkal, sok izgalommal és csavaros cselekménnyel, valamint menő öltönyökkel, benga nagy, ötvenes évekbeli amerikai autókkal és a kaliforniai tél vakító napsugaraival.

Vicces alternatíva a Füstölgő Ászok (TV2, 22.10), egy igen Guy Ritchie-s Joe Carnahan-akciókrimi, simlis hamiskártyásokkal, piti és nagymenő gengszterekkel és pszichopata bérgyilkosokkal (valamint, itt is egy rakat sztárral).

Éjszakára viszont egy igen komoly film adódik, melyben Pedro Almodóvar mesél el Mindent anyámról (m1, 23.55). Ez az igen mély, megrendítő és gyönyörű szép film gyakorlatilag minden díjat megnyert, ami számít, az Oscartól cannes-i Nagydíjon át a BAFTÁ-ig és az Európa Filmdíjig, Cézár-díj, Golden Globe, minden. Tényleg. Érthetetlen és méltatlan, hogy miért egy ilyen lehetetlen időpontban kell levetíteni…