Mit nézzünk ma a tévében?

Halálközeli élmények, korlátozott extázis, zene, tánc és szebb jövő a ma esti kínálatban. Csak egy lövés (Paramount Channel, 19.50) éri Mike Nichols 1991-es drámájában a Harrison Ford alakította nagymenő ügyvédet, aki azonban ennek “köszönhetően” megbénul és teljes amnéziába kerül. Mindent, saját magát is újra meg kell tanulnia, de közben egyáltalán nem tetszik neki az a fickó – aki éppen saját maga volt a lövés előtt. Rrrromantikus filmdráma lesz.

Az Extázis 7-től 10-ig (Duna World, 21.25) tart Kovács András hiánypótló dokumentumfilmjében, mely a hatvanas években “tetőző ifjúsági probléma” nyomába ered. Kik ezek, honnan jönnek és hová tartanak ezek a mai, hosszú hajú fiatalok? Omega, Metró, Illés, Olympia, Tolcsvayék.

Egy végletekig kiszámított, megtervezett szép új világba csöppenünk Terry Gilliam ultrakultikus Brazil (Duna, 21.40) című disztópiájában, ahol a gondoskodó hatalom szemei és fülei követik minden polgár minden pillanatát. Mindenki szép (lásd a képen), jóllakott és elégedett. Csoda, hogy vannak e világban olyan elvetemült alakok, akik szeretnék magukat rosszul érezni?

A nagy fehérség(FEM3, 21.30) viszont egy Alaszkában játszódó, bizarr, abszurd poénokkal operáló (lásd Coenék Fargója), mégis szívet-lelket melengető német-új-zélandi-kanadai vígjáték, Robin Williamsszel, Holly Hunterrel, Giovanni Ribisivel és Woody Harrelsonnal – mai valóságból.

A Visszatérés a Paradicsomba (Paramount Channel, 21.40) egy izgalmas dráma arról, hogy mi van hasis-ügyben Távol-Keleten, mondjuk, Malajziában, illetve, hogy mennyit ér egy ember élete, ha vannak barátai, illetve mennyit, ha nincsenek… Főbb szerepekben Anne Heche, Vera Farmiga, Vince Vaughn, Joaquin Phoenis és David Conrad.

A ma este legérdekesebb filmje a Transamerica (FEM3, 21.30), mely egy transznemű, férfitestbe született nő egyáltalában nem vicces, könnyed és happy életébe enged betekintést. Duncan Tucker 2005-ben készült filmdrámájának főszereplője Stanley nevet kapta születésekor, azonban hamarosan rá kellett döbbennie, hogy kegyetlen tréfát űz vele a sors, és ő valójában Bree, egy nő. A sztori szerint a már harmincon túli Bree utolsó, végleges nemváltó műtétjére vár, amikor telefonon megkeresi egy zűrös ügyekbe került fiú, aki azt állítja, hogy Bree az apja. Bree, a szolid, konszolidált nő és Toby, a vagány (Felicity Huffman és Kevin Zegers a képen) együtt kénytelenek szembenézi múltjukkal. A keserédes film elgondolkodtató és általános tanulságokkal teli, külön kiemelendő Huffman Oscarra is jelölt játéka.

Wes Anderson sajátosan bizarr humorú Cousteau kapitány-paródiája, az Édes vízi élet (HBO Comedy, 20.05) lehetne akár a Beatles Sárga tengeralattjárójának élőszereplős második része is. Elképesztően fantáziadús, senkivel össze nem téveszthető látványvilág és hangvétel, Anderson minden filmjében jelenlévő természet- és dokumentumfilmes érdeklődés, illetve párhuzamok, jellegzetesen furcsa, szinte földönkívüli karakterek, kamaszosan bumfordi humor, valamint komoly sztárparádé jellemzi ezt a filmet is – sajnos a fordulatos cselekményszövés valahogy nem tartozik bele Anderson prioritásai közé… De nála bőven belefér ez is.

A többi a szokásos…

1980-ban a Kramer kontra Kramer (ATV, 20.20) kapta a Legjobb filmnek (Stanley R. Jaffe producer, mert ugye, ezt mindig az adott producer kapja), a Legjobb rendezőnek (Robert Benton), a Legjobb adaptált forgatókönyvnek (szintén Robert Benton), a Legjobb férfialakításnak (Dustin Hoffman) és a Legjobb női mellékszereplőnek (Meryl Streep) járó Oscar-díjakat. Konkrétan arról van szó tehát, hogy ez a film simán lekaszálta a cécó “tetejét”. Na, de mikor volt már 1980… vethetnénk közbe, teljes joggal. Régen. Viszont, és főleg, hogy gyakorlatilag végigrágtuk magunkat az idei Oscar-felhozatalon, semmi sem szembetűnőbb, hogy milyen ropogósan friss, üde és lendületes még mindig ez a film, a Kramer… Nemrégen láttam, és le voltam nyűgözve. Amúgy – az ifjabbak kedvéért – egy válás története a film, melyben a gyereket a komoly karrier előtt álló apának ítéli a bíróság. A döntés gyökeresen felforgatja az apa életét… (lásd a képen) Mosoly, könnyek, még könnyek, még mosoly – aztán a kiábrándító végkifejlet.

Egy a hatvanas évek szabad szellemiségébe belefeledkező, s azért a konzervatív neveltetését és iskoláit felrúgó lányról írt Lynn Barber-regényt Egy lányról (m1, 21.40) címmel a dán Lone Scherfig alkalmazta filmre, melyet most láthatunk is. (Bővebben)

A pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve, mint azt tudjuk. A román film díjakkal bőven elismert (egyik) új fenegyereke, Adrian Sitaru Legjobb szándék (m1, 23.20) című kissé morbid humorú filmjében egy fiatal, lendületes, törekvő fiatalember veszi kezébe a dolgok hosszú évek alatt bejáratódott, de ezalatt el is “macskásodott” menetét, mikor édesanyja szélütés okán kórházba kerül. (Bővebben)

S a végére, mintegy beleúszva az éjszakába, két szépség. Egy Francia szépség (), melyben Léa Seydoux őrlődik két férfi között (bővebben), és egy Amerikai szépség (TV2, 23.50), Sam Mendes méltán Oscar-esőben részesített, erősen savas kémhatású, kertvárosi szociográfiája, Kevin Spacey-vel.

Először is hadd nyújtsam át hódolattal eme elképzelt virágcsokrot a drága hölgyeknek, akik olvasnak és azoknak is, akik nem. Természetesen, a mai tévéműsor elsősorban nekik kedvez, így szinte mindenhol akad valami romantikusos-komédiásos mozi, de nézzük, mi az, ami ezek közül tényleg érdekes is:

Ron Howard Egy csodálatos elme című, bőven díjazott filmjében (FEM3, 19.10) Russell Crowe egy matematikai zsenit alakít (a képen), aki mellesleg skizofréniában szenved, bár ettől még lehet őt szeretni. Szép történet amúgy, és tényleg jó film is – csak éppen láttuk már.

A Kosztümök és újságok (Duna, 21.55) egy igazi, klasszikus hollywoodi darab. Vincente Minnelli 1957-es komédiájában egy nagyvilági divattervezőnő (Lauren Bacall) és egy szerény sportújságíró (Gregory Peck) szerelmének viharos (de mondjuk inkább azt, hogy szeles) történetével ismerkedhetünk meg.

A 2000-es évek közepén nagy divatja volt a bűnügyi riportregényírás nagymesterének, Truman Capote-nak, hiszen eseménydús életéről és excentrikus figurájáról rögtön két igen jó film is készült. A ma késő esti A Hírhedt (m1, 23.30) című mozi a másik. Cím- és főszerepben Toby Jones, aki szintén kaphatott volna egy Oscart…

Picit elcsúsztam az időben, ezért csak slágfertig slágvortokban, hogy miért érdemes otthon maradni péntek este?

A Gyöngyök a mélyben (Duna, 21.15) című filmszkeccs a cseh új hullám egyik összegző jellegű, emblematikus alkotása, melyben 5 rendező (Věra Chytilová, Jaromil Jires, Jirí Menzel, Jan Němec és Evald Schorm) 5 Hrabal-novellát dolgozott fel, s fűzött fel mintegy pacsirtaként egy cérnaszálra. (Vagy disznóként a vágóhídra… – azt hiszem, valójában egy birka látható a képen, ami azonban nem csökkenti az alkalmazott metafora súlyát.)

Újra magyar tévéjáték, újabb bemutató! Ezúttal Vecsernyés János mutatja be Batthyány Lajos gróf (az utolsó normális magyar miniszterelnök) kivégzés előtti utolsó óráit az Utolsó órák (m1, 21.20) című filmben. Batthyány szerepében László Zsolt, akinek sosem okoz gondot efféle nagyformátumú személyiségek életre keltése. Meglátjuk.

Különleges esemény, hogy ma este bemutatják Julie Taymor Across The Universe (FEM3, 21.30) című Beatles-dalok újraértelmezésére komponált, pszichedelikus boldogság-szerelem képszimfóniáját. Tudom, reklámok, meg plecsnik a kép összes sarkában, de akkor is… (Bővebben)

Biztonsági alternatíva a Ronin (Story4, 22.35), ami ugyan nem rossz film, azonban már rengetegszer leadták, így rengetegen látták már, velem együtt. A régi szamurájtörténeteket (akikre utal a film címe is) idéző visszafogott, ám kemény krimiben (rendezte John Frankenheimer) munkanélküli titkosügynökök próbálnak saját szakállra dolgozni. Robert DeNiro mellett igen jó a filmben Jean Reno és Stellan Skarsgaard is.

Mindössze két film… Az Álom Afrikáról (FEM3, 21.30) nem mindig fedi a valóságot (már, az álom…), ez derül ki legalábbis e filmből, melyben a Kim Basinger által alakított fiatal nő – Kuki Gallmann -, aki gyerekkorában romantikus álmokat kergetett a fekete földrészről, felnőve szembesül a illegális vadászat vértől iszamos realitásával. Gallmann azonban felveszi a harcot az orvvadászokkal…

Tim Burton szellemes, mesés, édesbús hangulatú életrajza a Nagy Hal (HBO, 21.00) Edward Bloomról, aki egyfajta modern, jó szándékú Münchausenként élte le életét. Egyszerű ügynök volt, aki szürke hétköznapjait szárnyaló fantáziával feldúsítva mentette le memóriájába, és ezt, ha lehet, még jobban kiszínezve mesélte el fiának. Persze, a színes mese ellenére van nemzedéki ellentét, a fiú el is menekül papától jó messzire, Párizsba. Az apa betegségének hírére tér csak haza, ám ez ad apropót arra, hogy kiderítse, mi is igaz abból, amit a papa korábban összehordott. Albert Finney az öreg Bloomként zseniális. Mellette komoly sztárparádé: Danny De Vitótól Ewan McGregoron (a képen) át Helena Bonham Carterig sokan vannak jelen. Tim Burton egyik legjobb filmje ez, elsősorban egyetemes érvénye, mély humanizmusa miatt.

Egzotikus utazások, börtönök és rabok, valamint pszichopaták a mai ajánlatban. Csakúgy, mint a való világban… Elsőnek nézzük meg, hogy kattant meg véglegesen Shia LaBeouf? Az esetért részben az igen vicces Heineken-reklámokat is készítő, angol Frederik Bond tehető felelőssé, hiszen első nagyjátékfilmje, a Charlie Countryman szükségszerű halála (Digi Film, 20.00) tulajdonképpen egy LSD-trip Bukarest izgalmas városában, amit viszont a főszerepet alakító LaBeouf (a képen) a szó szoros értelmében vett komolyan, illetve magára/magába. (Bővebben)

A következő ajánlat egy börtöndráma. A Börtönpalota (FOX, 21.00) érdekessége, hogy az egzotikus Thaiföldön található. Ide kerül bizonyos félreértések fatális sorozatából fakadóan a két jómódú amerikai lány (Kate Beckinsale és Claire Danes), s ahonnan vajmi kevés reményük van a kiszabadulásra. A csajok semmit nem értenek, mi zajlik körülöttük, eközben a smasszerokról a rabokig mindenki gyűlölettel tekint a két elkényeztetett farangra. Helyzetük kilátástalan, de legalább reménytelen. Figyelem, nem vígjáték, és úgy emlékszem, elég húzós kis film!

Igen kemény film az ír Neil Jordan A másik én (Viasat3, 21.25) című thrillerje is, melyben Jodie Foster alakítja azt a nőt, akit egy éjszaka megtámadtak a nyílt utcán, miközben vőlegényével sétált hazafelé. A férfi meghalt a támadásban, a nő is súlyosan megsérült, azonban amikor felgyógyult, előbújt a szelíd nő másik énje is. Izgalmas bosszúfilm, mely azért nem ódzkodik némi egészséges moralizálástól sem. A minőségét garantálja az alkotók figyelemreméltó szakmai előélete.

A Bilincs és mosoly (Duna, 22.00) szintén börtöndráma, mégpedig egy konkrét klasszikus Paul Newmannel, mely arról szól, amikor életed minden másodpercét egy fenyegető, autoriter hatalom ellenőrzi… (Bővebben)

Az ír Martin McDonagh az egyik legsikeresebb kortárs drámaíró (pl. Kripli, Vaknyugat), emellett filmeket is rendez (In Bruges, vagyis Erőszakik), aki ezúttal saját kalandját meséli el némileg kiszínezve, amit abban a messzi, zűrzavaros Hollywoodban kellett átélnie, amikor ott is felfigyeltek lendületes, nyers, életközeli írói világára. A hét pszichopata és a Si-cu (Digi Film, 23.55) főszerepeit Colin Farrell, Sam Rockwell, Woody Harrelson, Christopher Walken és Tom Waits játsszák. (Bővebben)

Semmi különösen ajánlatos filmet nem találtam mára, csupán ezt a két régi, bevált, sokszor látott darabot.

A Durr, durr és csók (Viasat3, 21.25) című nagyon laza akciókrimi-vígjáték egy kifejezetten szórakoztató kis baromság. Egy piti bűnöző, aki menekülés közben véletlenül egy filmforgatásba csöppen, ahol rögtön felfigyelnek rá és egy rendőr szerepét kell eljátszania. A vicc kedvéért, trénere egy igazi rendőr, aki viszont utálja az egész hercehurcát. (A képen a két főszereplő: Val Kilmer és Robert Downey Jr.)

Érdekel ma még valakit a kilencvenes évek közepének egyik nyomasztó közkérdése, miszerint ki a franc is az a Keyzer Söze (es-sel!), akire még House doktor is hivatkozott valamelyik részében? Ha igen, az megtudhatja a Közönséges bűnözőkből (Paramount Channel, 21.40). Óriási szereposztást láthatunk ebben a lassan húszéves kultuszfilmben: Kevin Spacey, Gabriel Byrne, Benicio del Toro, Stephen Baldwin, Chazz Palminteri, Pete Postlethwaite és még sokan mások.

Az önjelölt igazságosztók, “Rendetteszek Jánosok” és más bosszú-fétisiszták kedvenc “alapfilmje” a Bosszúvágy (film+, 19.00), mely annak idején még a magyar mozikban is terjesztette az igét, pedig bőven Jani bácsi alatt vagyunk ekkor még, amikor minden efféle alulról szerveződő igazságtevést szigorúan kontrollált a lángszavú Párt. A család ezek szerint már akkor is szent volt… A Charles Bronson által alakított emblematikus főszereplő a tipikus átlagpolgár jellegzetes karaktere: család, szép lakás, jó fizetés, szolid jólét. Egy este azonban gonosz rablók a szeme láttára gyilkolják meg feleségét, lányát (aki azóta is katatón kómában van) pedig megerőszakolják. Bronson (vagyis az általa alakított polgár) először magába zuhan, de aztán felveszi a kesztyűt és rendet tesz. Tanulság: mindig legyen otthon jó minőségű zokni és elegendő apró…

Van aztán a Négyszáz csapás (Cinemax, 20.00), Francois Truffaut idén 55 éves klasszikusa, amit ennek ellenére bármikor jó újranézni, főleg pedagógusoknak és gyermeket nevelő szülőknek.

Van még estére az amúgy már legalább százezerszer leadott, de szintén bármikor nézhető, igen-igen szórakoztató A Ravasz, az Agy és a két füstölgő puskacsőcímű erősen gájricsis Guy Ritchie-film (Cool, 21.10). Négy lúzer a filmben azt a hülye ötletet találja ki, hogy az egyik bűnszövetkezet felé megadandó tartozásukat kiegyenlítendő, kirabolják a másik, még nagyobb bűnszövetkezetet. Az óriási kavarodásban a Ritchie-filmektől megszokott vizuális poénok mellett pergő, meghökkentően trágár, de mégis szellemes dialógok, állandó szerepcserék, eltévesztett leszámolások után minden a helyére kerül – és minden marad a régiben.

A meglehetősen jellegtelen című Kísérleti gyilkosságot (Viasat3, 21.25) a jobb sorsra érdemes Barbet Schroeder rendezte.  Annak ellenére, hogy Sandra Bullock játssza benne a nyomozót (mint a képen), ez egy kevéssé nevetséges, ám kifejezetten izgalmas krimi, remek mellékkarakterekkel, melyben természetesen senki sem az, akinek kezdetben látszik (még Ryan Gosling sem).

Még mindig tavasz van. Használjuk ki, míg lehet, mert nemsokára itt a tél. Este aztán, mondjuk, buli előtt, egy musicalfilm, Made in Hungária (SuperTV2, 19.30), amit azért lehet szeretni, mégha nem is hibák nélküli kis mozi. (Bővebben)

Vajon mit akarhatott Alfred Hitchcock a szőke nőktől? Talán kiderül a ma esti Hitchcock (HBO, 20.00) című életrajzi filmből (címszerepben Sir Anthony Hopkins). (Bővebben)

A múlt héten még csak nem is sejthettem, hogy két részre vágják a Hidat a Kwai folyón. Ma jön a második rész. (ATV, 20.30)

Minden, amit tudni érdemes a kommandós film műfajáról, az benne van Arnold Schwarzenegger Kommandó (film+, 21.00) című 1985-ös filmjében. Ha ezt a filmet láttad, az összes ilyet láttad. Ennyi. Klasszikus.

Nagylélegzetű, nagyívű mű Alan Parker Angyal a lépcsőn (Paramount Channel, 21.40) című adaptációja, melyet Frank McCourt hasonló című regényéből készített. A történet egy ír bevándorló család küzdelmeit követi nyomon a mélyszegénységen, az alkoholizmuson és a katolicizmus kétarcúságán keresztül. (Bővebben)

“Na, megvan a kulcsszó: intellektualitás! Hogy kapnátok be az összes faszom!” Annie Hall (m1, 21.40). (Bővebben)

A ma esti pedagógusoknak és oktatáspolitikusoknak szóló példázat Fábri Zoltán egyetemes filmklasszikusa, a Hannibál tanár úr (Duna, 21.40). A címszerepben Nyúl Béla latintanár (Szabó Ernő megrendítő erejű alakításában) nemecseki óriás – tanárnak, tanítónak csakis ilyen elhivatottsággal, alázattal és hittel szabad katedrára állnia, máshogy bűn.

A politikusokhoz, aktivistákhoz, valamint a választókhoz szól Milk (m1, 23.10) története. Gus Van Sant filmje Harvey Milkről, egy politikai tisztségért homoszexualitását először nyíltan felvállalva harcba szálló amerikai életéről szól. Milk példája erőt, biztatást adhat, illetve pozitív példát mutat nemcsak a melegeknek, de minden, őket megillető jogokért küzdő kisebbségnek, ráadásil Sean Penn óriásit alakít a címszerepben (a képen). (Bővebben)