Vasárnap, május 25.

Azokat a filmeket kapásból ugrom, amiket az utóbbi hónapokban legalább négyszer láthattuk valahol – ami marad, az politikai agymosás és/vagy önfényezés, és néhány romantikus mese.

Úgy tűnik, kisebb divatja van most az ún. “beat-költőknek”, sajnos azonban az e tárgyban készült filmek a legjobb esetben sem lettek jobbak a gyenge közepesnél. A mai kor ritmusa, életszemlélete egész egyszerűen nem passzol ahhoz a minden önpusztító iránya ellenére mégis pozitív őrülethez, ami ezeket a beatnikeket hajtotta. Bár nem láttam még, de nincs is túl nagy bizodalmam a Művésztelep (Cinemax, 20.00) című tavalyi alkotáshoz sem, melynek főszereplője Jack Kerouac, akit éppen poszttraumás depresszió üldöz az Úton elsöprő sikerét követően. Kerouac egy tengerparti kisvárosban próbál gyógyulni, ott azonban a magány gyötri, ezért újra inni kezd. Az írót a Nagy kékségből ismert Jean-Marc Barr alakítja.

Biztosan jobb választás a Szerelem a hatodikon (Film Café, 21.00), melyben egy dúsgazdag bróker értelmezi át sajátosan a társadalmi mobilitást, egy váratlanul beköszönő szerelem miatt… Szolid, tiszta vonalú, nemesen egyszerű romantikus történet vendégmunkásokról és gazdag helybéliekről. (Bővebben)

A Krumplirózsa (Paramount Channel, 21.40) viszont egy bevált, régi, nagy sikerű recept. Frankie (Michelle Pfeiffer) pincérnő egy New York-i kávézóban, és szeretne végre egy normális pasit, de nem egy olyan léha széltolót, mint Johnny (Al Pacino), az új szakács. Naná. (Frankie és Johnny a képen.)

A késő éjjelre száműzve nézhetjük meg a Királyok útját (m1, 0.25), Valdís Óskarsdottír filmjét. Az izlandi rendezőnő eleddig elsősorban a Családban marad című frenetikus “esküvői videóból”, illetve filmvágóként volt nem kevéssé ismert, aki ezúttal is híven követi az izlandi filmkészítés vérbő, groteszk felé kacsintgató szemléletmódját.