Péntek, augusztus 15.

A századszori ismétléseken és más töltelékeken kívül mindössze két filmet találtam mára. Az angol drámaíró Ronald Harwood életművének jelentős része foglalkozik a színpadi művészetek közönség elől elzárt részével, a színészek, zenészek és más színpadi művészek, dolgozók magánéletével, életük, alkotóművészetük emberi oldalával. A nyugdíjas operaénekesek között játszódó Nagy négyes című darabját most is játssza a Belvárosi színház, ennek Dustin Hoffman rendezte filmverziója is látható itt-ott, a zsidóüldözést komoly küzdelmek árán túlélő Zongorista forgatókönyve Oscar-díjat ért, a Csodálatos Júlia -bár annak könyvét csak adaptálta, Somerset Maugham után- pedig egy nagy színésznő portréján keresztül mutat be egy átlagos színtársulatot. A Júliánál 24 évvel korábban, 1980-ban mutatta be a londoni Queen’s Theater és a manchesteri The Royal Exchange annak ellentettjét, Az öltöztető című színdarabot, mely ugyanebben az évben megjelent a magyar színpadokon is. Ádám Ottó 1980-as Thália-beli rendezésében Mensáros László volt az öreg színész, Normant pedig Haumann Péter alakította. Érdekesség, hogy a 2002-es Játékszínbeli előadásban már Haumann volt az öreg színész, Epres Attila öltöztetője mellett… 1983-ban jelentkezett Peter Yates Az öltöztető (Cinemax, 20.00) filmváltozatával, melyben Albert Finney az öreg színész és Tom Courtenay az öltöztető (lásd a képen). (Bővebben)

Utána A messzi dél vadjaival (Film Café, 22.45) is találkozunk akár… A sajátos és varázslatos világú, különleges film a hírhedt Katrina-hurrikán, de áttételesen a pusztító, pusztuló világban való túlélésről szól egy elbűvölő és életrevaló kislány (Quvenzhané Wallis) főszereplésével. (Bővebben)