A századszori ismétléseken és más töltelékeken kívül mindössze két filmet találtam mára. Az angol drámaíró Ronald Harwood életművének jelentős része foglalkozik a színpadi művészetek közönség elől elzárt részével, a színészek, zenészek és más színpadi művészek, dolgozók magánéletével, életük, alkotóművészetük emberi oldalával. A nyugdíjas operaénekesek között játszódó Nagy négyes című darabját most is játssza a Belvárosi színház, ennek Dustin Hoffman rendezte filmverziója is látható itt-ott, a zsidóüldözést komoly küzdelmek árán túlélő Zongorista forgatókönyve Oscar-díjat ért, a Csodálatos Júlia -bár annak könyvét csak adaptálta,
Utána A messzi dél vadjaival (Film Café, 22.45) is találkozunk akár… A sajátos és varázslatos világú, különleges film a hírhedt Katrina-hurrikán, de áttételesen a pusztító, pusztuló világban való túlélésről szól egy elbűvölő és életrevaló kislány (Quvenzhané Wallis) főszereplésével. (Bővebben)