Mit nézzünk ma a tévében?

Majdnem mondtam, hogy csütörtök, ha nincs ez a két film… Sírós-nevetős hangulatban, könnyed, érzelmes módon, életkedvvel, de ami a fő, hitelesen mesél az embert fenyegető egyik legrettenetesebb veszedelemről és annak lehetséges ellenszeréről a Lány kilenc parókával (HBO, 21.00) című friss német film. (Bővebben)

Sylvester Stallone, bár színészi eszköztára közismerten egyszerű, és gondosan felépített testalkata is egyre roskatagabb, még mindig az egyik legszerethetőbb akciósztár Hollywoodban. Nagyrészt annak köszönhető elismertsége, hogy általában van humora, ráadásul, ahogy öregszik, egyre hangosabban tudja kiröhögni korábbi önmagát, de ami a fő, hogy képes megláttatni annak a műfajnak a fonákságait is, melynek jórészt köszönheti világhírét. A Késő bosszú (SuperTV2, 21.30) című 2002-es filmben igazi, kemény csávó, aki a maffiavezér (Anthony Quinn) testőreként, annak lányával (Madeleine Stowe) karöltve próbálja megbosszulni a főnöke ellen elkövetett merényletet. Az akció-komédia a maffiafilmek kliséit variálja némi romantikával és humorral. (A képen Stowe és Stallone.)

Mivel a meteorológia beígérte délutánra a hidegfrontot záporokkal, zivatarral, égzengéssel, villámokkal, tűzijátékot nem hiszem, hogy nézhetünk… (Bár tévén nézni tűzijátékot amúgy sem valami szórakoztató, viszont ismerek olyan embereket is, akik ki nem hagynának egy részt, például az Éjjel-nappal Budapestből vagy a Kasza Tibi-showból, ami ennél semmivel sem tartalmasabb…) De kimehetünk előtte akár a Szent Jobb Pride-ra is, amely még valószínűleg megússza az istenharagját. Ünnepi programként nézzük meg az A38 Hajóról ef. Zámbó Happy Dead Band koncertjét (m2, 23.50), ha már István napja van.

Addig is, miközben odakint leszakad az ég, Szörnyek az űrlények ellen (FEM3, 17.05) kelnek harcba. Tizenöt méteres lány, űrbeli trutymó, rovarfejű zseni és százméteres kukac veszi fel a harcot a Földet leigázni szándékozó alien-robottal ebben a rajzfilmben.

Később Az élet sója című filmben (FOX, 19.55) romantikus vígjátékba rendezi Danny Boyle Ewan McGregort és Cameron Diazt. A film elsősorban azért lehet érdekes (ha nem láttuk volna még), mert Boyle rendezett már zombifilmet, olimpiai megnyitót, Oscar-díjas etnogiccset és drogos kultuszmozit egyaránt, így biztosan tud romkomot is. Vagy nem. Teszt ma.

Pikáns filmek jönnek eztán, női vonalak, intim részek, sőt, alul semmi… A Női vonalak (SuperTV2, 21.30) nagyjából arról szól, hogy van három nővér, akiknek fülére rá van gyógyulva a telefon. Ez mondjuk, ismerős képlet. Érdekesebb ennél viszont az, hogy a három nővért Diane Keaton, Meg Ryan és Lisa Kudrow alakítja, emellett a filmet Diane Keaton rendezte is… Szóval, a három csaj teszi a dolgát háromfelé (fülén telefonnal), miközben édesapjuk (Walter Matthau) egyre jobban belesüllyed az öregkori szenilitásba. Romkom, lehet picit pityeregni is a végén.

Az Intim részek (Paramount Channel, 21.40) Howard Stern (a képen “munka” közben) mozgóképes “szobra” saját magáról. Hogy ez a film hogyan jöhetett létre, ahhoz tényleg ismerni kell Stern figuráját, és rádiós pályafutását, mely gyakorlatilag szinte kizárólag Stern önfényezésére, valamint éles eszű, de ehhez mérten, bicskanyitogatóan szemtelen, pimasz – de sokszor igen komoly igazságtartalommal bíró attitűdjére épül. Őt koppintotta Csiszár Jenő (aki a film bemutatásakor szinkronhangja is volt, lehet, hogy most is az), Villám Géza (aki ma a Párizs-Bamako rallyt rendezi), vagy Bocsi és Lajos a Kappucsínóból (vagy mi az ő műsoruk címe…. Stern a világ egyik leghíresebb rádiós DJ-je, aki mára már ugyanúgy masszív része a rocktörténelemnek, mint a Black Sabbath, a Guns’n’Roses vagy az Aerosmith, ez a film pedig róla szól, természetesen, saját maga főszereplésével.

Az Alul semmi (FOX, 21.45) című -sokat emlegetett- film bármennyire szórakoztató is, valójában komoly, húsba markoló, csontba vágó dolgokról szól. A főszereplő fószert (Robert Carlyle) kirúgják a gyárból, miközben munkahely sehol. Munkanélküliség, pénztelenség, kilátástalanság – helyett a haverokkal megdöbbentő tervet eszelnek ki: a helyi kocsmában kezdenek el chippendale-zni, pénzért. A rengő sörhasak, a kemény fizikai munkában meggyötört végtagok és egyéb hétköznapi férfibájak azonban nem várt sikert okoznak… Peter Cattaneo drámai komédiáját nem véletlenül jelölték egy rakás díjra (amiből sokat meg is nyert), hiszen az egyszerű, átlagos kisember hétköznapi hősiessége, a bajokon való felülemelkedés az egyik legnagyszerűbb toposz a filmművészetben. Üzenete példaértékű, hatása pedig katartikus.

Igen szórakoztató, emellett tűpontos szatíra a Veri az ördög a feleségét (m3, 21.05) című ’77-es András Ferenc-film, mely akár ma is történhetne, hiszen a benne kikarikírozott, annyira tipikus mentalitás mit sem változott azóta. Az Alkotmány és az új kenyér ünnepének (akkor még így hívták) időszaka, valahol a Balaton-felvidéken. Vasutasékhoz látogatóba érkezik odafent, Pesten dolgozó rokonuk, aki magával hozza nagyhatalmú főnökét (lásd a képen). Vasutasék csirkét vágnak, palacsintát sütnek, felforgatják az egész kamrát, hogy lenyűgözzék a vendégeket, elsősorban azzal a hátul, kisagyban mocorgó szándékkal, hogy semmirekellő, léha, buta gyermekeiket beprotezsálják valami jó állásra. A “nagy elvtárs” azonban gyomorbajos, egy falatot sem tud lenyelni, ráadásul nagyon utálja az egész cécót – és a meleg, nyárvégi napsütésben még a zápor is elered. Bereményi Géza írását Kertész Ákos írta filmre, ami így önmagában is elég izgalmas, a film pedig karcol.

David Cronenberg Existenz – Az élet játék (HBO2, 22.00) című, nyugodtan korszakosnak mondható filmje a virtuális játékok világába visz el, ahol a valóság és a játék elképzelt világa összemosódik. Készülésének idején (1999-ben) az efféle természetű játékok még igencsak gyerekcipőben jártak, ennek megfelelő a film képi világa is, Cronenberg azonban mégis igen pontosan ragadja meg a dolog filozófiai oldalát, és olyan alapvető megállapításokat tesz, melyek ma is tökéletesen megállják a helyüket. Jó színészeket láthatunk a filmben: Jennifer Jason Leigh mellett Jude Lawt, Ian Holmot, Willem Dafoe-t.

Philip Roth regényéből készült, Isabel Coixet rendezésében az Elégia (FEM3, 0.25) című film, melyben adott egy kopaszodó fejét előszeretettel hamvas tanítványainak bugyijába túró professzor (Ben Kinglsey) és egy igazi femme fatale (Penelope Cruz), akibe ezúttal bele is törik az öreg kecske bicskája. (Bővebben)

Erre a hétfőre sem jut más, csak vér, veríték és könny. Frank Herbert monumentális regényfolyama, A Dűne egyik fontos alapműve a sci-fi műfajának, s mint ilyen, több alkalommal áldozatául is esett az azt mindenáron megfilmesíteni szándékozó filmesek kényének-kedvének. Hogy aztán a tolsztojian áradó intergalaktikus cselekménnyel eleddig senki, még David Lynch sem tudott mit kezdeni, az már nem Herbert hibája. Ez alkalommal a 2003-as, annak idején Emy-díjjal méltatott minisorozat kerül újra adásba, ahogy nézem, egyben (?), 235 hosszú percben, Frank Herbert: A Dűne gyermekei (Film Mánia, 21.00) címmel, mely legalább számszerűleg megkísérli az események felidézését… Ez lenne a ma esti “veríték”.

A “könny” kategóriában a híres, amerikai regényíróval, F.Scott Fitzgeralddal találkozhatunk élete alkoholban párolódó utolsó napjain. Az utolsó hívás (Film Café, 21.30) című drámában az írót Jeremy Irons (a képen), feleségét Sissy Spacek, az író ifjú titkárnőjét/gépíróját pedig Neve Campbell alakítja. A sztori már ebből a “leosztásból” is könnyen kiolvasható…

A “vért” pedig  A köd (PRO4, 21.20) című film képviseli. A magyar származású Frank Darabont mintha valamiféle előtanulmányként készítette volna el ezt a ma (is) levetítendő horrort, ennél jóval sikeresebb későbbi tévésorozatához, a Walking Deadhez. A filmben leginkább azok a jelenetek sikerültek jól, melyek a tipikus közép-nyugati kisvárost elnyelő, misztikus “tartalmú” köd megjelenése körüli anarchikus hangulatot, az információhiány őrületét, és a kényszerűségből összezárt emberek között gyorsan megfeszülő kapcsolati hálót boncolgatják. A film horror-része viszont nem igazán horror. (Bővebben)

Bónusztrekk Kevin Spacey, aki egy meglehetősen excentrikus matematikaprofesszort alakít a 21 – Las Vegas ostroma (SuperTV2, 21.30) című filmben. A filmbeli prof a diákhitel “okos” törlesztésének egy lehetséges módozatát tanítja meg kiemelkedően tehetséges diákjainak, avagy másképpen mondva, Black Jackkel a Harvardra, vagy még másképpebben, Ocean’s-trilógia kontra Esőember kontra Good Will Hunting. Nem lesz rossz film ez aztán, csak éppen mire az összes cselekménycsavar kicsavarodik, mi nézők már egy kicsit beleununk a sok matekba.

A héten elhunyt Robin Williamsre két filmmel emlékezhetünk ezen a kissé borongós hangulatú vasárnap estén. Az Alaszkában játszódó, Coenék Fargójához hasonló bizarr, abszurd poénokkal operáló A nagy fehérség (FEM3, 21.00), meglepetésre mégis szívet-lelket melengető német-új-zélandi-kanadai vígjáték, melyben Williams mellett Holly Huntert, Giovanni Ribisit és Woody Harrelsont láthatjuk. Ennél lényegesen komorabb hangvételű film a Hazudós Jakab (ATV, 21.05), melyet a magyar származású Peter Kassovitz rendezett. A Robin Williams által cím- és főszerepelt film egy lengyelországi gettóban játszódik a második világháború idején, és nagyjából ugyanazt az üzenetet hordozza, mint a Jó reggelt, Vietnam!. Jakab (a képen) a mindentől elzárt gettóban élők szenvedéseit apró, de jó szándékú füllentésekkel enyhíti és nem is tudja, ezzel mennyit segít a szenvedések elviselésében. A megható, humánus film rengeteg magyar szereplővel (pl. Igó Éva, Darvas Iván, Bálint István) és magyar operatőrrel (Ragályi Elemér) készült, még ’99-ben, amerikai, francia és magyar koprodukcióban.

Előtte a Lemony Snicket, avagy a balszerencse áradása (Paramount Channel, 19.40) című romantikus mesefilm a gyerekeknek. Jim Carrey, Meryl Streep, Luis Guzman, Jude Law és még sokan mások az illusztris szereplőgárdában, mely Brad Silberling sajátos adaptációja a hasonló című, nagy sikerű regénysorozatnak. (Bővebben)

Az Észak-Északnyugat (Duna, 21.30) a Szédülés vagy a Psycho felől nézve meglehetősen rendhagyó alkotásnak tűnhet Alfred Hitchcock életművében, pedig pont olyan ez a film is, csak éppen másképpen. (Bővebben)

A dél-koreai Park Chan-wook első hollywoodi bérmunkája, a Vonzások (Stoker) (HBO, 21.45) nem Gangnam style, nem kimchi, még csak nem is Bosszú-trilógia, ellenben gazdag, súlyos szimbólumokkal, dermesztő hangulatokkal, utalásokkal és idézetekkel telezsúfolt formai tökély. Csak éppen a tartalom hiányzik belőle… (Bővebben)

Éjszakára Bevetetlen ágyak (m1, 23.20), egy lendületes, indie ízű angol film, melyben fiatalok keresik egymást, a boldogságot, a szabadságot, szóval, amit az ember keres ebben a korosztályban (is).

Kezdetnek jöjjön egy könnyed, édes kis filmecske, az I.Q. – A szerelem relatív (FEM3, 19.10) című bohóság, melyben a Tim Robbins által alakított, kissé együgyű, de szeretetreméltó autószerelő beleszeret (freudilag azt írtam, hogy autószerető beleszerel) a Meg Ryan játszotta lányba, akinek nagybátyja Albert “E=mc²” Einsten (Walter Matthau – a képen Meg Ryannel) – értjük a szitut, ugyebár. Nem véletlenül láttuk már sokszor.

Tegnapra volt Ronald Harwood Öltöztetője, mára a Kvartett – A nagy négyes (HBO Comedy, 20.20) kerül műsorra, szintén tőle. A darab filmváltozata egy bizonyos Dustin Hoffman munkája, akinek 76 évesen ez a bemutatkozása ebben a szerepben. Egy csodálatos környezetben fekvő, decens vidéki abbey-ben játszódik a történet, egy nyugdíjas operaénekeseknek és zenészeknek fenntartott otthonban. Szereplői túlnyomórészt, értelemszerűen idős művészek, akiknek szerepeiben idős, tapasztalt színészek (pl. Maggie Smith, akit a Downton Abbey vicces, pikírt modorú matrónájaként imádunk mostanában) brillírozhatnak, gyakorlatilag kedvük szerint. Közeledik az otthon nagy eseménye, Verdi születésnapja, amikor a lakók szokásosan házikoncertet adnak… (Bővebben)

Úgy rémlik, nemrégiben egyszer már elindult Monty Python Repülő Cirkuszának fergeteges sorozata az m2-n, de valamiért akkor abbamaradt. Ma este újra nekiveselkedhetünk a fel-, és elszabadult humornak a Szex és erőszak (m2, 20.25) című első résszel. Ebben az epizódban: repülő birkák, a háromfenekű ember és házassági tanácsadás!

Nem hiszem, hogy egy sci-fin mindenáron számon kellene kérni a tudományos hitelességet. Aki ilyesmire vágyakozik, nézzen NatGeot, Science Channnelt, és a többit (bár ezekben is jó adag fikciót talál 🙂, de inkább olvasson. A scifi=sciene fiction=tudományos kitaláció, tehát a tudomány tárgyköréből elindult agymenés, fantazmagória. Nem kell tehát meglepődni olyan “butaságokon”, hogy az űrhajónak van hangja a világűrben, hogy a testnedvek nem fagynak meg azonnal az abszolút nulla fokon, hogy az űrhajósok szkafander nélkül szállnak ki egy aszteroidán, stb, stb… A scifik a szó szoros értelmében vett mesefilmek, nem pedig tudományos értekezések. Ha tudományosan minden passzolna a scifikben, akkor javarészt baromira unalmasak lennének: szó sem lehetne például a holdnál messzebb történő utazásról, hogy mást ne mondjak… A ma esti Napfény (RTL+, 22.15), a Gettómilliomossal, a Trainspottinggal és más filmjeivel magának komoly tiszteletet kivívó Danny Boyle alkotása nem ezért rossz film. A relatív bukásnak filmes okai vannak: elsősorban a végiggondolatlan cselekmény és minden, ami ebből fakad (illogikus, előkészítetlen fordulatok, motivációs káosz, stb.). A színészi játékkal nincs baj (Cillian Murphy egyenesen remek), mint ahogy a film képi világával és a hangkörnyezetével sem, ezek egészen fantasztikusan szólnak, látszanak és egyediek. A film alapjaiban van elcseszve, de hátha ma estére elég lesz…

Hullák között tölthetjük ennek a szép estének a végét: Hulla, hó, telizsák (Paramount Channel, 23.20) vagy Haláli hullák hajnala (TV2, 23.30), mindegy melyiket válasszuk, nem ússzuk meg vér nélkül (mint ahogy a Walking Dead harmadik szezonjának magyar premierjén sem – FOX, 20.00).

A századszori ismétléseken és más töltelékeken kívül mindössze két filmet találtam mára. Az angol drámaíró Ronald Harwood életművének jelentős része foglalkozik a színpadi művészetek közönség elől elzárt részével, a színészek, zenészek és más színpadi művészek, dolgozók magánéletével, életük, alkotóművészetük emberi oldalával. A nyugdíjas operaénekesek között játszódó Nagy négyes című darabját most is játssza a Belvárosi színház, ennek Dustin Hoffman rendezte filmverziója is látható itt-ott, a zsidóüldözést komoly küzdelmek árán túlélő Zongorista forgatókönyve Oscar-díjat ért, a Csodálatos Júlia -bár annak könyvét csak adaptálta, Somerset Maugham után- pedig egy nagy színésznő portréján keresztül mutat be egy átlagos színtársulatot. A Júliánál 24 évvel korábban, 1980-ban mutatta be a londoni Queen’s Theater és a manchesteri The Royal Exchange annak ellentettjét, Az öltöztető című színdarabot, mely ugyanebben az évben megjelent a magyar színpadokon is. Ádám Ottó 1980-as Thália-beli rendezésében Mensáros László volt az öreg színész, Normant pedig Haumann Péter alakította. Érdekesség, hogy a 2002-es Játékszínbeli előadásban már Haumann volt az öreg színész, Epres Attila öltöztetője mellett… 1983-ban jelentkezett Peter Yates Az öltöztető (Cinemax, 20.00) filmváltozatával, melyben Albert Finney az öreg színész és Tom Courtenay az öltöztető (lásd a képen). (Bővebben)

Utána A messzi dél vadjaival (Film Café, 22.45) is találkozunk akár… A sajátos és varázslatos világú, különleges film a hírhedt Katrina-hurrikán, de áttételesen a pusztító, pusztuló világban való túlélésről szól egy elbűvölő és életrevaló kislány (Quvenzhané Wallis) főszereplésével. (Bővebben)

A mai estét ismét a filmcsatornák mentik meg, még akkor is, ha ismételnek. (Komolyan nem értem, miért nem lehet személyre szóló csomagokat összeállítani a kábeltévé-szolgáltatóknál, ha már olyan kibeba**ott digitális korban élünk?! Legyen beárazva minden csatorna, és legyen egy olyan csomag, amibe csak azok a csatornák kerülnének bele, amire a felhasználónak szüksége van. Ni.)

Aki kíváncsi arra, hogy Stephen Frears (pl. A királynő, Philomena) mit tud hozzátenni Muhammad Ali legendájához, azok picit csalódni fognak, hiszen a kissé hosszú című Muhammad Ali a Legfelsőbb Bíróság ellen (HBO, 19.20) nem minden idők legnagyobb nehézsúlyú profiboksz-bajnokáról, hanem az amerikai jogrendszer legfelsőbb szintű döntéshozási és jogtechnikai mechanizmusairól és effélékről szól. Ettől azonban még ez nem rossz film… (Bővebben)

A Három kívánság (Paramount Channel, 19.35) című filmdrámában ugyanekkor lesz kisfiú, kiskutya, valamint Patrick Swayze, aki itt egy országúti csavargó és a kutya gazdája. Egy nap a képen látható kisfiú háborús özvegy anyukája elgázolja Patrick kománkat és a baleset okozta hirtelen pániktól hajtva magához veszi, ápolgatja és pátyolgatja, (a gyerek meg nyilván kutyázik addig) és lassan…

Hasonlóan hölgy-mozi Az órák (Paramount Channel, 21.40). A Stephen Daldry által rendezett film “Michael Cunningham azonos című Purlitzer-, és PEN/Faulkner-díjas regényéből készült, melyet Virginia Woolf 1925-ös műve, a Mrs. Dalloway inspirált. Három korszak, három történet és három női sors olvad össze egyetlen történetté Az Órák időfolyamában. Úgy kapcsolódnak össze, mint a láncszemek, anélkül, hogy tudnák, ugyanaz a nagyszerű irodalmi alkotás változtatja meg visszavonhatatlanul az életüket. Virginia Woolf (Nicole Kidman) a húszas évek londoni külvárosában az elmebajjal küzd, és közben első nagy regényét, a Mrs. Dallowayt írja. Laura Brown (Julianne Moore) Los Angeles-i feleség és anya több mint két évtizeddel később, a második világháború végén olvassa a regényt, és hatására elsöprő erejű változást forgat a fejében. A mai New York Cityben ott van Clarissa Vaughan (Meryl Streep), aki Mrs. Dalloway modern alteregója, s aki szerelmes Richardba (Ed Harris), az AIDS-ben haldokló, briliáns költő-barátjába.”

Az émelyítő romantikához képest üdítő fuvallat viszont David Lynch igen megosztó, excentrikus Twin Peaks-spin offja, a Tűz, jöjj velem! (Film Mánia, 22.00). (Bővebben)

Majdnem kiváló film a Kényszerleszállás (HBO2, 22.00) is, melyben Denzel Washington (a képen) adja zseniálisan azt az alkoholista pilótát, aki – lásd a film címét. (Bővebben)

A remény bajnokának (HBO, 18.35) jó két és félórás történetével üthetjük el a mai este korai részét. A címszereplő Braddock nevű profi bokszoló valóban élt, 1974-ben halt meg 69 éves korában. A harmincas években már majdnem abbahagyja az addig igen alacsonyan ívelő karrierjét, amikor kizárólag pénzért elvállalja egy mérkőzésen a “bokszzsák” szerepét. Meglepetésre azonban kiüti erősebb és nagyobb nevű ellenfelét, minek köszönhetően a közönség a vállára emeli és végre kinyílik előtte “a dicsőséges  bajnokok csarnoka”. Ron Howard igazi, nagyívű hősi eposszá komponálta a keménytökű ír “Dávid” karakterét, az akkoriban (2005-ben) legjobb formáját futó Russell Crowe pedig adekvát választás erre a karakterre.

Utána jöhet például egy Hajsza (film+2, 21.00), amiben Mickey Rourke egy hosszú copfos, pizzaképű indián bérgyilkos, akinek egyik munkáját avatatlan szemek is látták… Forgatókönyv: Elmer Leonard!

Vagy egy kirándulás Indokínába (Story4, 21.20), melynek kapcsán Régis Wargnier (és Catherine Deneuve) azért igen emlékezeteset alkotott ezzel a múlt század harmincas éveinek Távol-Keletén játszódó, nagyívű, romantikus és egzotikus tablóban.

Vagy egy kirándulás a Szaharába (SuperTV2, 21.30), ami Rejtő Jenő történetei kapcsán számunkra oly ismerős, oly kedves. A popkulturális egyház egyik szürke eminenciájaként számon tartott, ám a napokban elhunyt Menahem Golan által írt történetben egy marokkói sivatagi autóverseny kalandjait élhetjük át, a nyolcvanas évek egyik szexszimbólumának, Brooke Shieldsnek főszereplésével (szerencsére a film is ebben az időben készült – lásd a képen a volánnál).

Vagy egy kirándulás Thaiföldre, ahol egy Börtönpalotában (FOX, 22.55) tölthetünk el 100 igen kemény, feszült percet. Ide kerül bizonyos félreértések fatális sorozatából fakadóan a két jómódú amerikai lány (Kate Beckinsale és Claire Danes), s ahonnan vajmi kevés reményük van a kiszabadulásra. A csajok semmit nem értenek, mi zajlik körülöttük, eközben a smasszerokról a rabokig mindenki gyűlölettel tekint a két elkényeztetett farangra. Helyzetük kilátástalan, de reménytelen…

Gyarmathy Lívia az Oscar-díjra méltó, ám igen kurta A mi gólyánk című filmjéhez hasonlóan ismét madártávlatból szemléli a világ történéseit A tér (Duna, 23.15) című új dokumentumfilmjében, a szemlélő azonban itt saját maga, a szemlélődés helyszíne pedig saját, ötödik emeleti ablaka. lent a téren pedig lezajlik egy évtized, annak minden banális és “nagy jelentőségű” eseményével.

Elsőnek minden idők egyik legnagyobb magyar filmjét ajánlanám mára, mely tűélesen rajzolja meg az elvtelen, haszonleső szervilizmus és az abban oly szívesen gyökeret eresztő zsarnokság természetét, ami annyira jellemző napjainkban is a magyarságra. Az Isten hozta, őrnagy úr! (m3, 20.20) több szempontból is halhatatlan remekmű, melynek örök helye van a világ filmművészetének mennybéli mozijában. Egyrészt, mert önmagában is egy remek film, óriási színészek óriási alakításával: Latinovits például (a képen) pályafutásának egyik emblematikus figuráját alkotta meg az Őrnagy szerepében, zseniálisan. Sinkovits Imre falusi tűzoltóparancsnoka hasonló méretű alakítás, gigászi méretű kisember. Fónay Márta, Venczel Vera, Dégi, a postás, Páger, a plébános… Ha értették, láthatták volna ezt a filmet Hollywoodban, 10 Oscar biztosan járt volna érte. Másrészt, Fábri Zoltán minden idők egyik legjobb irodalmi adaptációját alkotta meg e filmmel, hiszen általa Örkény világhírű műve (Tóték) e filmmel méltó módon, gondolatában, stílusában hibátlanul, a szerzővel azonos minőségben konvertálódott mozgófilmmé.

Van ezenkívül mára egy Őrült város (Viasat3, 21.15). Costa-Gavras remek pszichológiai thrillerében John  Travolta egy kirúgása miatt bekattant múzeumi őrt játszik, aki túszul ejt egy csapat iskolást. A csiki-csukiban Dustin Hoffman, a hajdani nagymenő, már kissé megkopott tévés személyiség próbál közvetíteni… (Bővebben)

Picit később, Ben Affleck öccsét, Casey-t főszerepelteti első rendezésében, a Hideg nyomonban (Paramount Channel, 21.40), mely szintén igencsak jó film. Az írás megy Geyza barátunknak (ez Ben Affleck harmadik neve), ezt tudhatjuk a nagyszerű Good Will Hunting óta, színésznek is elmegy, rendezni viszont eddig nem mert. Azonban a Hideg nyomon minden snittjén látszik, hogy kiérlelt, végiggondolt munka, a Good Will Huntinghoz hasonlóan masszívan valóság közeli alapokon áll, emellett egy izgalmas műfaji kísérlet is a film noir egyfajta aktualizálására, realistán, sőt, naturalista módon szociologikus, erős etikai attitűddel. Komoly problémákat vet fel a történet, mind bűnügyileg, mint etikai viszonylataiban. Messze vagyunk az álomgyártól, itt Amerika nagyobbik, meglehetősen fekélyes felét látjuk. Gyermekrablás, drog, korrupció, maffia, simlis rendőrök a téma, melybe Ben keményen és egyenesen beleszáll. Ötletes profizmussal boncolgatja sztoriját, mely egészen a végéig tartogat meglepő fordulatokat, ráadásul és főleg úgy, hogy mindvégig erős gondolati tartalommal is párosul: komolyabb elemzést, esszét is megérne a Casey Affleck által alakított elsőre meglehetősen nyeglének tűnő magánhekus tettei értelmének, jogosságának, erkölcsi és etikai helyességének vizsgálata. Casey ráadásul eszköztelenül is igen jó színészi teljesítményt nyújt, csakúgy mint pl. a már sokszor atombiztosan bizonyított Ed Harris, vagy sokan mások a filmben.

Az árulás bonyolult lélektanáról szól a Hart háborúja (FOX, 22.40) című -szintén elsőrangú- háborús és tárgyalótermi dráma, olyan színészek tolmácsolásában, mint Colin Farrell vagy Bruce Willis. (Bővebben)