Claire Danes mára szinte specialistájává vált a különböző viselkedés- és figyelemzavarokkal, idegfejlődési rendellenességekkel és hasonló furcsaságokkal sújtott nőalakok megjelenítésének, gondoljunk csak a nagyszerű Homeland mániás depresszióban szenvedő CIA-ügynökére. Még Carrie Mathison előtt játszotta el Temple Grandin (Cinemax, 20.15) Asperger-szindrómában szenvedő figuráját, aki amúgy mai napig él, s köszöni szépen, jól van (a képen az igazi és a filmbeli Temple Grandin).
Gárdos Péter remek szerelmi thrillere A Skorpió megeszi az Ikreket reggelire (m3, 21.05), melyben az ikrek jegyű Tamást (Rudolf Péter) egy szerencsétlen véletlen (ma már ugyan elképzelhetetlen, hogy egy telefonvonal félrekapcsol) összehozza a skorpió Pannival (Eszenyi Enikő), aki megeszi az éppen friss apaságát ünnepelni készülő Tamást reggelire – persze, csak képletesen értve, de mégis “tényszerűen”.
A Négy tesó (Paramount Channel, 21.40) egy tragikusan végződő, ám mégis banális bolti rablásban vesztette el édesanyját, a fiúkat azonban kemény fából faragják és bosszút állnak. John Singleton kemény, realisztikus bűndrámájában sokat káromkodnak, a sebekből mintha valódi vér folyna és a végén győz az igazság.
A késő esti Homburg hercege (Duna, 23.35) Kleist klasszikus drámájának egyik filmverziója, amit annak idején (1997-ben) érdemesnek tartottak a cannesi Arany Pálmára (bár végül azt nem kapta meg). Az olasz Marco Bellochio sűrű, tömör, tömbszerű filmje színtiszta moralitás-játék: a címszereplő tábornok egy háborúban önhatalmúlag rendel el támadást, mely bár fényes győzelmet arat, de a törvény értelmében parancsmegtagadásért kell felelnie a haditörvényszék előtt. Az ítélet értelemszerűen halál, a történet pedig Homburg hercegének vívódásáról szól, hogy folyamodjon-e kegyelemért – amit nyilván megkapna-, vagy vállalja sorsát, a halált?