Egy nézhetetlenül kései időpontra száműzött, de igen fontos film ajánlásával kezdeném a szombat esti menüt. Azt persze, nem tudom, hogy hogyan csúszhatott át Kerényi elvtárs és a többi erkölcstelen erkölcscsősz védelmi hálóján A gyerekek jól vannak (m1, 00.20) című film, de az mindenesetre tény, hogy bár a filmbeli gyerekeket egy leszbikus párneveli, azok tényleg jól vannak. Nincsen semmi gond. Illetve van, de nem az, amit erről a melegházasságot ellenző vaskalapos idióták elképzelnek. Ráadásul egy könnyed, szórakoztató film ez, minden fontossága ellenére. (Bővebben)
John Irving lebilincselő regényéből készült az Árvák hercege (Paramount Channel, 20.00) című dráma, mely a felnőtté válás, a szerelem és a család, az ármány és a becsület megindító története a második világháború előestéjén. Lasse Hallström méltósággal hömpölygő, nagyívű és érzelmes drámát rendezett, Michael Caine pedig Oscar-díjat kapott a kisvárosi árvaház igazgatójának eljátszásáért, csakúgy, mint Irving a forgatókönyvért.
Szintén John Irving írta A titkos ajtó (Cinemax, 20.00) alapjául szolgáló regényt is, ez a film azonban, az előzővel ellentétben, egy meglehetősen banálisnak tűnő szerelmi háromszög-történet, amiben egy kiüresedő, elhidegülő házasságot forgat fel fenekestül egy abba váratlanul belecsöppenő fiatal fiú. Eléggé elcsépelt mozi-közhely, láthattuk már néhány százszor különböző jól-rosszul sikerült variációit, de Tod Williams rendezése alaposan megugorja az átlagot, egy kifejezetten szép, tehetséges, míves és igényes munka, egy remek Kim Basingerrel, egy remek Jeff Bridgesszel és egy elbűvölő Elle Fanninggel. (Bővebben)
Kissé morbid csatornán, de sírós-nevetős hangulatban, könnyed, érzelmes módon, életkedvvel, és ami a fő, hitelesen mesél az embert fenyegető egyik legrettenetesebb veszedelemről és annak lehetséges ellenszeréről a Lány kilenc parókával (HBO Comedy, 20.05) című friss német film. (Bővebben)
A mai James Bond-etap a Csak kétszer élsz (Duna, 20.50), még mindig Sir Conneryvel, ekkor még Sir nélkül (de szőrösen). A cím, természetesen vicc, Bond halhatatlan.
Alternatíva a franca kolléga, Jean-Paul Belmondo, ezúttal Jacques Deray remek A kívülálló (RTL+, 21.00) című krimijében, valamint barna bőrdzsekiben (a képen).
A függetlenség napja (Viasat3, 21.00), amit szerintem minden héten lead valamelyik kereskedelmi csatorna, nem igazán a legjobb belépő a finnyásabb társaságba, ha azzal nyitunk, hogy micsoda felemelő pillanata a filmtörténelemnek, amikor Will Smithkáromkodva kirángatta azt a nyálkás izét a repülő csészealjból, miután megmentette a Földet… Mindegy. Én bírom Roland Emmerich látványos filmjét, minden idiotizmusával és bumfordiságával egyetemben, sőt, a mai napig az egyik legjobb hollywoodi blockbusternek tartom, Avatar ide, Armageddon oda.
Michael Clayton (Story4, 21.25) egy jól menő ügyvéd, romos magánélettel. E filmbéli esetben összeomló kollégáját készül kisegíteni a bíróság előtt – a rafkós és rámenős ügyésznő ellenében. Közben még az is kiderül, hogy védence sem ártatlan… ClaytonGeorge Clooney, a haverja Tom Wilkinson, az ügyésznő pedig Tilda Swinton, akinek az itt bemutatott remeklése Oscar-díjat ért. A film erős közepes, de még bőven nézhető, amolyan tárgyalótermi drámába oltott krimi.
Nagyjából hasonló területen játszódik A cég (m1, 21.50) is, Sidney Pollack nagystílű (és sokszor látott) bírósági drámája, amit John Grisham regénye alapján készített. Tom Cruise itt feltörekvő, fiatal ügyvéd, aki cúnya dolgokra lesz figyelmes annak a nagynevű, tekintélyes ügyvédi irodának – a “Cégnek” – működésében, amelyik felvette őt az egyetem után. Természetesen, itt is komoly lineup (pl. Gene Hackman, Ed Harris) biztosítja a film látványosságát…
Tímár Péter (korai) filmjeit könnyű felismerni. Nehezen tudja letagadni trükkoperatőr múltját, filmjei tele vannak ötletes, és jobbára még sohasem látott látványelemekkel, képi blikkfangokkal. Első általa rendezett filmje, az Egészséges erotika (m3, 21.20) például úgy készült, hogy a jelenetekben a szereplők végig visszafelé mozogtak, mozgásuk rendesen levetítve így vált furcsán szaggatottá, komikussá. A film sajátos kép világának megteremtéséhez kitűnő társ a magyar operatőrök talán kreatívabbja, Kardos Sándor. De e film legnagyobb erénye mégis az, hogy bemutatása óta az olyan banális dolgok is plusz jelentést kaptak, mint egy pohár 
