Kedd, november 4.

Erős magyar dominancia a mai estén. Nagyot fut mostanában A berni követ (m1, 20.20) a különböző külföldi fesztiválokon, és ami külön örvendetes, hogy alapvetően tévéfilmről van szó. Az izgalmas, talán legjobban történelmi thrillerként megfogható film – főszerepbenKulka Jánossal (a képen), Szabó Kimmel Tamással, Kádas Józseffel és Szikszai Rémusszal – egy 1958-ban megtörtént eseményt mesél el, melynek során két, ismeretlen fegyveres hatolt be a Magyar Népköztársaság berni nagykövetségére… (Bővebben)A Csók, anyu(m3, 21.20) látszólag egy letűnt világról mesél, valójában azonban általános érvényű megállapításokat tesz a családi élet és a munka, pénzszerzés, karrier “szentháromságának” összeegyezhetetlenségét illetően. Rózsa János 1986-os igen keserű szatírájában egy jó körülmények között élő, budai családot (Udvaros Dorottya, Koltai Róbert és a két gyerek: Lajtai Katalin és Gévai Simon) ismerünk meg, akik idő hiányában a konyhában hagyott cetliken érintkeznek egymással, mígnem…

Az Apacsok (Duna, 21.25), Török Ferenc filmje a Radnóti Színházban játszott Kovács-Bereményi darab tévéváltozata, mely a rendszerváltás előtti besúgós, III/III-as ügynökvilágot veszi górcső alá. Bemutatása idején, 2010-ben napi aktualitása is volt a filmnek, hiszen épp akkoriban szüntette meg a ma is regnáló kormány az ügynöki jelentések feldolgozását végző Kenedi-bizottság munkáját (Tehát, kvázi kivonta az ügyből a civil ellenőrzést és ezzel teljes bizonytalanságba sodorta a Kádár-rendszer titkosszolgálati jelentéseinek további sorsát. Egy egyszerű napi selejtezéssel eltűnhet ezek után akár az összes dokumentum…). A filmben Kishorváth (Csányi Sándor), a fiatal filmes, élete első filmjének rendezésére készül, a forgatókönyvét éppen a Kuratórium vizsgálja. A filmterv nagyapja történetét meséli el, aki a ’60-as évek elején az ’56 utáni passzív ellenállás egy különös formáját választotta. Társaival indián-törzset alapítanak, mokaszint húznak, kivonulnak a társadalomból. “Játékukat” szigorú erkölcsök uralják, melyeket a törzs tagjai véresen komolyan vesznek. A Duna-menti indiánok azonban gyorsan gyanússá válnak az ’56-ot követő megtorlás légkörében, az amúgy is paranoiás hatalom számára. Furcsa fegyvereket birtokolnak, érthetetlen módon kommunikálnak egymással és, ami még ennél is fenyegetőbb, amerikai állampolgárokkal leveleznek, sőt mi több, még találkoznak is. Kishorváth filmtervét a Kuratórium többsége elégedettséggel fogadja, van azonban valaki a bírálók között, aki családilag szintén érintett a történetben és azt egészen másként ismeri. Kishorváthot pedig ez arra ösztönzi, hogy tovább nyomozzon…

Az általában érdekes filmekkel (Wilbur öngyilkos akar lenni, Egy lányról, stb.) előálló dánLone Scherfig első hollywoodi bérmunkájában szintén nem adja alább, hiszen egy teljesen banális, hétköznapi szerelmet mesél egy egy egészen egyedi nézőpontból: Egy napot (Story4, 21.30) tesz meg a film cselekményének (ha lehet ezúttal itt ilyenről beszélni) fő szervezőelemévé. Egy napot, amikor a két szerelmes (Anne Hathaway ésJim Sturgess) megismerkedett 1988. július 15-én, továbbá az összes többi július 15-ét, húsz éven át és az összes örömet, bánatot, veszekedést és kibékülést, amit ezeken a napokon átéltek.

Danny Boyle rendezett már szociografikusan korrekt zombifilmet, olimpiai megnyitót, Oscar-díjas etnogiccset, ezoterikus lilázást sci-fiben, vérfagyasztó túl-életrajzot és drogos kultuszmozit, még klasszikus romkomot is -szerintem képes még az orrával is citerázni- de nem ezért az egyik legérdekesebb filmes jelenleg a világon, hanem azért, mert hibázzon (mert még hibázni is tud, ráadásul nem kicsit!) bármekkorát vagy csináljon virtigli remekművet, mindegyiket magas szakmai színvonalon teszi. Transz (HBO2, 22.00) című új filmje sem nem bukás, sem nem giccs, úgy pöpec, ahogy van, az első kockától az utolsóig. (Bővebben)