Kedd, december 16.

Az önjelölt igazságosztók, a “Rendetteszek Jánosok” és más bosszú-fétisiszták kedvenc “alapfilmjével” a Bosszúvággyal (film+2, 21.00) indítjuk a ma esti ajánlót, ha már lúd, akkor vérezzen is. Ez a mozi, kvázi antik darab, annak idején -bőven Jani bácsi alatt- még a magyar mozikban is terjesztette az igét, amikor minden efféle alulról szerveződő igazságtevést szigorúan kontrollált a lángszavú Párt. A család azonban, ezek szerint, már akkor is szent volt… A Charles Bronson által alakított emblematikus főszereplő a tipikus átlag/kispolgár jellegzetes karaktere: család, szép lakás, jó fizetés, szolid jólét. Egy este azonban gonosz rablók a szeme láttára gyilkolják meg feleségét, lányát (aki azóta is katatón kómában van) pedig megerőszakolják. Bronson (vagyis az általa alakított polgár) először magába zuhan, de aztán felveszi a kesztyűt és rendet tesz. Tanulság: mindig legyen otthon jó minőségű zokni és elegendő apró… Kamaszkorom egyik emlékezetes moziélménye volt -tehát szintén muzeális élmény- A lator (Film Mánia, 21.05) című olasz film, azonban ma már nincs kétségem, hogy elsősorban az olyan jelenetek miatt (lásd a képen), melyek hajlamosak birizgálni egy 14 éves ifjú kusza hormonkészletét. A sztori amúgy Jézus idejébe repít el minket, ahol a címszereplő – egy csóró vándorbűvész – szeretné lenyúlni a galileai Bibliából ismert trükkjeit… Az ötletben van potenciál, de nem tudom, hogy a film mai szemmel nézve is üt úgy, ahogy annak idején, amikor a mozi dőlt a röhögéstől. A látogató (Duna, 21.05) viszont Thomas McCarthy jóval frissebb, ám igen megkapó meséje egy magányos, özvegy író-tanárról (Richard Jenkins alakítását Oscarra is jelölték), a barátságról és a szerelemről. A finom filmes eszközökkel operáló film keményenszól be a szeptember 11 után különösen paranoiddá váló amerikai bevándorlási politikának, de bájos képsorokban ábrázolja az idősödő amerikai férfi és a fiatal szíriai palesztin srác barátságát, valamint a srác anyjával bimbózó szerelmet. Az Eladó a családom (SuperTV2, 21.35) egy néhol tényleg vicces komédia egy kizárólag a külsőségeknek élő, újgazdag családról Demi Moore-ral és David Duchovnyval. Minden ellenkező híreszteléssel ellentétben, messze nem vígjáték Török Ferenc Szezon(m3, 21.25) című filmje. A Podmaniczky Szilárd által írt minimál-történet, a szövegek és karakterek tűpontosan mutatják meg azt a kifejezetten Kelet-Magyarországra jellemző céltalan nihilt, mely az utóbbi 20-30-40-stb. évben tematizálja az ideszületők életét, s ezt Feri, valami hihetetlen empátiával meg is tudja mutatni, második nagyjátékfilmjében. Remek képek (Garas Dani), remek színészek pontos alakításai (Nagy Zsolt, Nagy Ervin, Kokics, Thuróczy, Mundruczó, stb.). Egyszerű, tiszta, erős és lendületes, nagyon fontos film. Kordokumentum. A vérprofi hollywoodi cápaként, virtigli thriller- és krimispecialistaként ismert Sidney Lumet ezúttal Sharon Stone-ból próbálja kikényszeríteni az addig leginkább csak feltételezett drámai vénát. Gloria (FEM3, 22.00) börtönből szabadulva szeretne teljesen új életet kezdeni, ám a múltja ebben akadályozza. Később még egy kiskorú is a nyakába akaszkodik, így lehetne a film akár Anyai ösztön is… James McAvoyt tegnapelőtt még a Mocsokban láttuk, ma viszont az Üdv a mocsokban(TV2, 22.45) üdvözölhetjük mocskos zsaruként. A két cím pusztán a magyar fordítók “leleménye”, műfajilag (krimi) van csak köze egymáshoz a két filmnek, valamint a főszereplő személyében. Ezt sem láttam azonban, de rápillantok majd – jó színész ez a McAvoy. Groó Diana Csoda Krakkóban (Duna, 23.10) című 2004-es bemutatkozó filmjének – mely témájában szorosan kapcsolódik a mostani időszakban zajló ünnepi hangulathoz – főszereplője Krakkó csodákat rejtő városa, valamint egy magyar építészlány, aki ott találja meg sorsának kulcsát. (Bővebben)