Csütörtök, március 5.

Néhány régimódi komédiával kezdjük az estét, azt majd később jön a beton. A mai negyvenesek közül nyilván sokan eljátszadoztak a gondolattal a Kádár-korszak “vigyorgó barakkjának” alkonyán, milyen jó lenne egy este elkötni a szomszéd maszek zöldséges (gebines vendéglátós, maszek autószerelő, butikos, stb.) Mercédeszét és vagánykodni vele egyet a szomszéd városban. Ez persze, nem feltétlenül politikai rendszer-függő vágy, hiszen csóróbbak mindenhol vannak, inkább valami homályos köztes tudomány a szociológia és szexuálpszichológia határmezsgyéjéről. Matthew Broderick az akkor is gazdagnak számító USA-ban cseni el haverja faterjától a tűzpiros Ferrari slusszkulcsát, hogy aztán a haverokkal boldogan kiálthassa világgá: Meglógtam a Ferrarival! (m1, 20.30). Ezzel persze, csak azok a többé-kevésbé humoros bonyodalmak kezdődnek el, amiket már sokan láttak a nyolcvanas évek végén – és ma újra.

A Hanta boy (Story4, 21.05) ennél némileg frissebb alkotás, benne a gumiarcú grimaszmester Jim Carrey alakít penetráns módon zseniálisat a címbeli, nagypofájú zugügyvéd szerepében. (Fájni fog.)

A Csók, Anyu! (Duna, 21.15) látszólag egy letűnt világról mesél, valójában azonban általános érvényű megállapításokat tesz a családi élet és a munka, pénzszerzés, karrier “szentháromságának” összeegyezhetetlenségét illetően. Rózsa János 1986-ban készült igen keserű szatírájában egy jó körülmények között élő, budai családot (Udvaros Dorottya, Koltai Róbert és a két gyerek: Lajtai Katalin és Gévai Simon) ismerünk meg, akik idő hiányában a konyhában hagyott cetliken érintkeznek egymással, mígnem…

A minap a mozikban is bemutatott Káin gyermekeivel (HBO, 22.30) viszont már a mai magyar vérrögvalóság jön szembe velünk, gyorsvonatsebességgel. A film szereplői ezelőtt több mint harminc évvel buktak el, ahogyan megismerhettük őket annak idején Monory Mész András nagy port felvert, ezért be is tiltott Bebukottak című, a tököli fiatalkorúak börtönében készült kőkemény hatású dokumentumfilmjéből; ebből a mostani filmből pedig megtudhatjuk, hogy bár a gyilkosságokért, melyeket elkövettek, leülték az akkori bíróság által kiszabott, évtizedes szabadságvesztéseket, az igazi büntetés mégis haláluk napjáig szól. (Bővebben)

Előtte a Cinemax-előfizetők (ők úgyis átfedésben vannak az előbbi filmet elérni képesek halmazával) szemezhetnek a halállal, ugyanis Felix Van Groeningen igen erős Alabama és Monroe (Cinemax, 20.00) című filmjében is ő (AZ) játszik igen komoly szerepet. A belga rendező kíméletlenül egyenes, őszinte, leplezetlenül mindent megmutató, naturalista szemlélete itt a szülői szeretet és a szülők a szerelemben és a tragédiában egymás iránt érzett bonyolult, összetett érzelmeinek megragadására irányul: két belga countryzenész (a képen Veerle Baetens és Johan Heldenbergh) lángoló szerelmének vagyunk tanúi, melynek gyümölcse –a kislányuk– halálos betegségben szenved. (Bővebben)