Lesz minden megint, mint a vurstliban, de nézzük, mi az, amire érdemes is felülni… Martin Scorsese nevéről véres thrillerek, nagyívű maffiózótablók és más erőszakos filmek juthatnak eszünkbe, holott rendezett ő igazi selymes, nőies, érzelmes, finoman pikáns, enyhén melankolikus, de nagyon romantikus drámát is, mint például Az ártatlanság korát (ATV, 20.40). A szívdöglesztő sármőr (Daniel Day-Lewis) röviddel eljegyzése (Winona Ryder) után megismerkedik a menyasszony rosszhírű, valójában csupán őszinte és természetes viselkedésű rokonával (Michelle Pfeiffer), akivel lassan egy fortyogóan szenvedélyes viszony veszi kezdetét. A társaság, a menyasszony családja mindezt megrökönyödve figyeli… Jellemzően a legjobb kosztümöknek járó Oscart zsebelte be annak idején Az ártatlanság kora, a forgatókönyv, illetve a látvány és filmzene, valamint Winona Ryder mellékszereplésének jelölése mellett – a szakma nyilvánvalóan vért akart, ám ezúttal nem kapott.
Az OrbánPetőfi tévé (sokan még ma sem tudják, hogy ez csatorna nem más, mint a régi m2 esti műsorsávja…) szokásos vasárnap esti Filmklubjában ezúttal egy független amerikai (amerikai független) dramedy kerül sorra, gondolom, mintegy a magyar emberek ifjú nemzedékének munkára nevelésének szükségességétől sarkallva. Bár a hivatalos ukáz szerint a munka=siker, a Tiszta napfény (Petőfi TV, 21.00) munkanélküli testvérpárja számára az élet eddig nem hozott sikereket. Norah (Emily Blunt) kissé lökött apjánál (Alan Arkin) dekkol, míg Rose (Amy Adams – a képen Emily Blunt társaságában) takarítónőként próbálja eltartani magát és nyolcéves fiát. Ez a kiindulási pont, innen aztán minden csak romlik. Rose rendőr szeretője javasolja a kiutat: alapítsanak egy céget, mely különféle bűnesetek, gyilkosságok és öngyilkosságok utáni takarítást vállalná el, jó pénzért, hiszen ez főleg rengeteg vér, egyéb testnedvek és emberi maradványok jelentené. Ez a cég lesz a címbéli Sunshine Cleaning… A nővérek sorsa felívelni látszik – és a film a végére egy kedves, élet- és szeretetteli mesévé szenderül. (Bővebben)
Pierrot bandájának (Duna, 21.40) az égadta világon nincs semmi köze Bolond Pierrot-hoz, de valójában a Pierrot névhez sem, és nemcsak azért, mert Godard szimbolikus figuráját Belmondo, míg e tíz évvel későbbi – amúgy remek – romantikus krimi főszerepét éppen az ellenlábas, Alain Delon alakítja. A két film közötti párhuzam felállítása erőltetett fordítói “lelemény” (sőt, inkább oltári tévedés). A történet a második világháború rettenetéből éledő Párizs utcáin játszódik, ahol a helyi vagány (Delon) bandája a korlátlan úr, mígnem a főnök fejét elcsavarja a szerelem… Halványan Bonnie és Clyde hírhedt románcára hajaz, ami ezután történik.
A Benjamin közlegény (Viasat3, 21.55) című súlytalan komédia alapszituációja annyi, hogy vajon mit kereshet a vakítóan szőke, féktelenül szertelen és még hamvasan bájosGoldie Hawn az amerikai hadseregben?
A Gyilkos Joe (PRO4, 22.00) viszont ennél sokkal-sokkal súlyosabb darab. William Friedkin bizarr, morbid humorú családi drámája a “jó útra tért” (értsd: minőségi filmekben nyújtott minőségi alakításokkal a kor egyik vezető színészévé vált) Matthew McConaughey egyik első, méghozzá igen komoly jelenése ezen új státuszában. (Bővebben)
Ha minden igaz, a jövő héten kerül a mozikba az elképesztő hírveréssel megtámogatott új Mad Max-film, erre hangol a valójában egy meleg szado-mazo klubdélutánra hajazó Mad Max 2. (RTL Klub, 22.00), amely valójában az igazi kultuszt teremtette a címszereplő ikonikus figurája köré. Szerintem pedig az első rész az igazi – de hagyjuk…
A Charlie Wilson háborúja (TV2, 22.15) ezzel szemben, egy megtörtént eseményt dolgoz fel, aminek fő kérdése, hogy hogyan veressük meg az oroszokat az afgánokkal? A sztori hitelességét (de legalábbis lendületét) elsősorban az Elnök emberei című tévésorozattal is bizonyított Aaron Sorkin jelenti. Onnan már ismert recept szerint peregnek a párbeszédek, a séróból megküldött, fanyar replikák, melyeket elsőrangú sztárok vezetnek elő virtuóz módon: Tom Hanks, Julia Roberts és Philip Seymour Hoffman, Mike Nichols pedig laza profizmussal rendezi ezt a politikai komédiát.
