Csütörtök, június 18.

Hát, van egyszer mára Borban az igazság (AMC, 20.10), egy amolyan gasztro-thrillerkomédia, melyben az olcsó, “suttyó” kaliforniai, Napa-völgyi sárdöné gyűri maga alá a pöffeszkedő, öntelt és fennhéjázó francia ősét. Természetesen eme elképzelhetetlen tett mellett benne van a történetben még a közhelyes amerikai tetterő, a vállalkozói kedv és finesz is – a film mégis nézhető, könnyű és üdítő, mint egy párás pohárban illatozó, pincehideg chardonnay egy hajtós nap végén. Állítólag megtörtént eseményeket mesél el a film…   Van Szűzlányok ajándéka (Story4, 21.00) is, mely három ifjú lovag pajzán kalandjait a reneszánsz -gondolom- Firenzében, Pasolini és Boccaccio Dekameronjának egyik története alapján, illetve azzal párhuzamosan, azt megidézve… szóval. Jó, de legalábbis érdekes a szereposztás (Tim Roth, Hayden Christensen és Mischa Barton), viszont a film valamiért nem kap sok pontot. (Én nem láttam.) Lesz ma este Lázadás, a majmok bolygóján (SuperTV2, 21.00) is, melyet az állatvilág és az ember tarthatatlan kapcsolata robbant ki a sötét, borzongató jövőben (vagy még ma). Méltó folytatása ez a film a klasszikus, sokszor és sokat idézett első résznek. Pici filozófia, jóval több látvány és kaland a filmben, mely leginkább arról szól, hogyan kúrjuk el a dolgokat, mi, emberek. (Bővebben) Ügyetlenségein túl is vicces, önironikus, szinte már paródiába hajlik Alain Delon saját magát rendezése, az Egy zsaru bőréért (Duna, 21.10), melynek egyik jelenetében például úgy vallatja ki áldozatát, hogy pisztollyal lövi szét annak antik tányérgyűjteményét. Még a nagy riválisnak, Belmondónak is beszól. A sztori azért elég bugyuta, viszont Anne Parillaud igen csinos és ezt igyekszik is a néző tudomására hozni. Művészet ma megint csak a Cinemaxon lesz. A szemtelenül fiatal, kanadai Xavier Dolanhitchcocki melodrámája, a Tom a farmon (20.00-tól), meglepő érettséggel és a klasszikus filmes eszközök magától értetődő lezserséggel való kezelésével beszél olyan mély témákról, mint a halál, a barát/szerelem elvesztése, az ingerszegény, vidéki környezetben a (homo)szexuális vágyak elnyomásából fakadó tragédiák. A film azonban csak hangvételében és témaválasztásában merész, formailag inkább régimódi, lírai filmművészet.