Hát, nem fázunk. Töltsük is a kora estét a festői Verona városában (helyett, a kaliforniai Verona Beachen). Buz Luhrmann pimasz, szemtelen, sodró lendületű, ám mégis elbűvölő Rómeó+Júliája (FOX, 19.20) szerintem minden idők egyik legjobb filmes Shakespeare-feldolgozása, melynek láttán tán még maga, a halhatatlan William is elégedetten csettintene, ha képes lenne rá. Ezerszer jobb film ez, és minden anakronizmusa dacára autentikusabb, mint a széleskörűen körbeájult Zeffirelli-féle mézes-cukros verzió, Claire Danes és Leonardo di Caprio pedig egyenesen zabálnivaló.

Érdekes választás lehet azonban A százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt (HBO Comedy, 20.05) is. Valamilyen számomra megfejthetetlen, nemzetspecifikus okból a svédek szeretik a hosszú címeket és az irodalmi adaptációkat. Az eredeti címet csak leírni is valami furcsa, bizsergető öröm: Hundraaringen som klev ut genom fönstret och försvann. Mintha egy teljes lakótelep berendezésére adnék le egy megrendelőt az IKEÁ-ba… A könyvet nem olvastam (az emberek szeretik), a film viszont igen vicces. Sajátosan humoros. Egyszerre blőd, abszurd, morbid és gyermeteg, valahol Guy Ritchie-n is túl, de még Menzelen innen. Ha akarom, a huszadik század parabolikus történelmi tablója, ha akarom, egy északi módra fergeteges krimi-vígjáték, ha akarom a svéd Forrest Gump, vagy egy önazonos északi Zelig. Annyi dologra hasonlít, és mégis teljesen egyedi. Jókat röhögtem…
A nagyjából párhuzamosan futó Transzcendens (Cool, 20.45) című sci-fi már nem annyira jó film, bár Stohl András igen kiváló teljesítményt nyújt Johnny Depp hangjaként – viszont azok a morális jellegű kérdések elég rendesen kibomlanak a történetben, melyek a mesterséges intelligencia tárgyában általában, kapásból felvetődhetnek… (Bővebben)
Egészen jó kis thriller viszont A leskelődő (film+, 21.00), melyben egy munkájába lassan belekattanó zsarut (James Spader) egy ördögi sorozatgyilkos (Keanu Reeves) paráztatsorozatos gyilkosságaival. A gyilkos Griffint azonban nem a gyilkolás érdekli, hanem az igazi kiszemelt áldozat, az őutána nyomozó zsaru reakciói…
A királyi tévé esti programjából a sokat játszott Az olasz meló (Duna, 21.00 – bővebben) helyett inkább Terry Gilliam kultikus, ám mégis ritkán látható Brazil (Duna, 22.55) című disztópiáját ajánlanám, melyben egy gondoskodó hatalom szemei és fülei követik minden polgár minden pillanatát (A film 1985-ben készült. Vö.: Orwell: 1984). Mindenki szép (lásd a képen), jóllakott és elégedett. Csoda, hogy vannak e világban olyan elvetemült alakok, akik szeretnék magukat kifejezetten rosszul érezni?
Természetesen az alkoholizmus is kínál egyfajta kiutat a szorult helyzetekből, sajnos azonban legtöbbször csak akkor vesszük észre, hogy ez a kiút valójában zsákutca, amikor már szétcsaptuk a fejünket a tűzfalon… Majdnem kiváló film a Kényszerleszállás(SuperTV2, 21.05), melyben Denzel Washington adja zseniálisan azt az alkoholgondokkal küzdő pilótát, aki… – lásd a film címét. (Bővebben)
Az amerikai jogrendszer egyik jellegzetes eleme, az esküdtszék intézménye áll Az esküdt(Story4, 21.30) című izgalmas dráma középpontjában. Egy maffiózó vár bírósági tárgyalására, aki úgy szeretné a dolgok állását a maga javára fordítani, hogy megbíz egy bírósági és jogi ügyekben járatos személyt (Alec Baldwin), hogy próbálja meg kipuhatolni, ki az az esküdtszékben, akit “meg lehet győzni” a maffiózó ártatlanságáról, hogy aztán az az illető befolyásolja az egész esküdtszék ítéletét. A gyermekét egyedül nevelő, gyengének tűnő Annie (Demi Moore) lesz kipécézve erre a célra, aki azonban -meglepetésre- hamarosan saját kezébe veszi az irányítást.
Ugyanekkor, A tökéletes trükk (RTL Klub, 21.40) című Christopher Nolan-film két nagyszerű illuzionista (Hugh Jackman és Christian Bale) vetélkedését meséli el látványosan és izgalmasan, nem akármilyen arcokkal (például David Bowie -Nicola Tesla szerepében-, vagy Michael Caine illetve Scarlett Johansson) mellékszerepekben. (Bővebben)
Az élet értelme (Paramount Channel, 22.00) egy variáció a világ gondjainak feldolgozására, legalábbis a Monty Python szerint. Tipikusan az a film ez, amibe ha belenézel, s ha ott is maradsz, akkor számodra meg is van a címben említett kincs, ha pedig az abszurd angol humor által hirtelen fellángolt dühödben még a tévékészüléket is kidobod az ablakon, akkor ma este csendben ültök családoddal az este további részében…
Gyarmathy Lívia 1984-ben készült Egy kicsit én, egy kicsit te (m3, 23.30) című lírai groteszkjét annak idején elsősorban azért néztük meg, mert látható volt benne az akkoriban éppen hogy csak megtűrt, de inkább tiltott VHK, más, szintén a háttérbe szorított, valódi underground arcok társaságában. Pedig a film sem rossz, amolyan csehes életkép egy pesti bérházból, ahol egy lakásban él együtt három generáció (Esztergályos Cecília, Őze Lajos, Lukáts Andor, Tóth Ildikó és mások)…