Mit nézzünk ma a tévében?

Hajlamos vagyunk az olcsó altesti poénokkal operáló, ultragagyi amerikaivígjátékbaromságokat Adam Sandlerrel azonosítani, ám nem először bizonyosodik be előttem (is), hogy ez azért elég durva általánosítás. A ma esti Távkapcs (RTL Klub, 19.50) című mozi, bizarr témája ellenére sem mondható agyatlan időtöltésnek. Sandler e történetben egy “mindenható” távkapcsolónak jut birtokába, mellyel a saját kényésre-kedvére irányíthatja saját, illetve környezete életét. A mindenhatóság azonban igen komoly felelősségekkel is jár, amire igen pontosan rá is mutat e film.

Hajlamosak vagyunk azt is hinni, hogy abban a gazdag Németországban mindenki fenékig él a tejfelben, a kerítést eszi vacsorára, hiszen az kolbászból van és tejjel-mézzel fürdik este, lefekvés előtt. Ezt a vélekedést hajlamosak tovább erősíteni az ideiglenesen ott pénzt kereső magyarok is, akik minden mondatukat úgy kezdenek, hogy “bezzeg a németeknél…” Edward Berger tavaly Berlinben Arany Medvéért is versenyzett filmje, a léha anyukáját, valamint kistestvérét önállóan ellátó (lásd a képen), tízéves kisfiú történetét elmesélő Jack (Cinemax, 20.00) azonban egy teljesen más, igen ismerős német világot mutat meg nekünk. (Bővebben)

A Hasfelmetsző Jackként közismert sorozatgyilkos sztorijának egyik modern feldolgozásaA titokzatos lakó (AXN, 20.20) című thriller, melyben egy kurvákat gyilkolászó sorozatgyilkos után folyik a nyomozás. A kiváló Alfredo Molinát Simon ‘Mentalista’Baker társaságában láthatjuk ebben a tisztességes filmben, mely egy ’27-es Hithcock-mozi, valamint egy csomó későbbi remake remake-je.

Az Amerikai szív (FOX, 21.00) viszont Jeff Bridges egyik nagy filmje. Az ismert színész egy börtönből éppen szabadult palit játszik, aki ekkor találkozik először fiával (Edward Furlong). Egyszerre kell visszaszoknia a szabad életbe és megfelelő apa szerepét is el kell játszania, méghozzá hibátlanul. Erős, tiszta dráma a felelősségről, tisztességről, szeretetről.

Lasse Hallström filmjében, A befejezetlen életben (m2, 21.00) azonban Robert Redford alakítja az öreg, hajdan serény farmert, aki ma már leginkább csak tornácán iszogat hajdani intézőjével (Morgan Freeman), aki szintén nem teljes értékű férfi már egy hajdani medvetámadás következtében. Az elhanyagolt ház mögötti gazos rét felett szinte állandóan lenyugvóban az óriási, vörös nap. A farmer bánata az, hogy fia autóbalesetben halt meg, amit a mai napig nem bocsájtott meg az autót vezető menyének (Jennifer Lopez), aki viszont, sok év múltán, épp’ a film elején állít be hozzájuk, a farmer eddig sohasem látott unokájával, hogy ott kérjen menedéket a nő új, suttyó és agresszív pasija elől. Hogy ennyi dráma ne legyen elég, még az intéző mumusa, a medve is újra megjelenik… 🙂 A film ettől a viccesnek tűnő tobzódástól eltekintve is szép, érzelmes, amolyan igazi melodráma – csak J-Lot nem vagyok képes elviselni benne. (Bár itt pont a helyén van.)

A múlt évezred utolsó napjainak egyik nagy durranása volt a Mátrix (Viasat6, 21.00) című film. Ma újranézhetjük.

Paczolay Béla 2008-ban bemutatott Kalandorok (FEM3, 21.00) című filmjében, egy tulajdonképpen szerethető road-movieban, egy defektes életű erdélyi trombitás (Rudolf Péter) fogja kézen kisfiát (Schruff Milán) és felkerekedik, hogy megkeresse édesapját (Haumann Péter). Generációk, rögös (élet)utak, apró-cseprő nagy kalandok Erdély és Magyarország között – ahogyan Erdélyt, a vidéki Magyarországot és az erdélyi embereket Budapesten, túlcsorduló nemzeti érzelmektől fűtötten elképzelik. (Érdemes elolvasni az erdélyi manna.ro idevágó kritikáját is – az kevésbé ilyen megértő.)

A Kapj el, ha tudsz! (Duna, 21.35) Steven Spielberg perfekt szélhámos-filmje az ezerarcú és mindenkit átverő Leonardo Di Caprióval. Persze, hogy látta már mindenki, de annyira szórakoztató és igazán jól megcsinált film ez, hogy bármennyiszer meg lehet nézni…

Persze, megúszhatjuk Két hét múlva örökké (RTL II, 19.05/23.00) is. Hugh Grantszokás szerint egy léha bugyibubus ebben a romantikus komédiában, egy nagyvállalat fejese, míg Sandra Bullock egy éles eszű, karakán ügyvédnő – a Grant által alakított karakter beosztottja. Én borítékolnám a végkifejletet…

Lassan körbeér a kerítés és lassan se ki, se be, senkinek. A tévékből ömlik a foci, a gagyi és az értéktelen vacak (már annak is örülni lehet, örülni kell, ha valami poros, de kedves régiség kerül műsorba véletlenül). Teljes sávszélességen sugároz az agymosó propaganda. Mintha tilos lenne gondolkodtatni és mintha tilos lenne vágyni is a gondolkodásra. Elvtársak, se ajtó, se ablak?! Kell a francnak így ez a szép, új világ…

Aki még próbálkozik, az sem feccöl bele túl sok energiát. NEM FOGOM MINDEN HÉTEN MEGNÉZNI a Mulholland Drive-ot (Galaxy, 22.00).

Doktor Kotász! Doktor Kotász!

Van ugyan két thriller, de jobb kedvünk azoktól sem lesz. Marad az internet, míg van internet egyáltalán. Marad a kocsma, míg vannak kocsmák egyáltalán. Szóval, izgalmas lehet például a Non-stop (RTL Klub, 19.50) című akcióthriller, ha egyáltalán akarunk izgulni még este IS. Liam Neeson egy amolyan repülőgépeken szolgálatot teljesítő rendőrmarsallt alakít a sztoriban. Egyik alkalommal furcsa SMS-t kap, hogy utaljanak egy bizonyos bankszámlára ennyi meg ennyi pénzt, különben húsz percenként meghal valaki. New York és London között igen sok húsz perc adódik, azonban a fenyegetést senki nem veszi komolyan, a rendőrmarsallon kívül, mígnem eltelik az elő húsz perc és egy utas meghal.

A másik mai efféle, a Frequency (Viasat6, 22.00) viszont első blikkre igen nagy katyvasznak tűnhet. Miközben nézzük – ha nézzük – azért helyére kerül benne minden, feltéve, ha nem ütközünk meg a fantasztikus, misztikus fordulatokkal operáló dramaturgián. Egy fiatalember (Jim Caviezel) egy CB-rádión kerül kapcsolatba apjával (Dennis Quaid), aki tűzoltóparancsnokként már harminc éve meghalt egy tűzesetben. A könnyes és misztikus család-újraegyesítés azonban titkos, ismeretlen eseményeket is felszínre hoz – ha ezen túl vagyunk, gyakorlatilag egy egészen korrekt sorozatgyilkosos-thrillerrel lesz dolgunk a továbbiakban.

Vannak ma még Schindlerek? Van fény az alagút végén? A vonat, legfeljebb… A remény hal meg utoljára (Schindler listája, Paramount Channel, 20.00), aztán már csak a semmi van. A piros kabátos kislány mozdulatlanul fekszik.

Nyugodtan hagyhatjuk nagymama hímzett terítőjét a vadiúj lapostévénken, mert ma este nem fogunk benne találni semmi olyat, amiért különösebben érdemes lenne bekapcsolni azt. Ha mégsem vagyunk meg villódzó képernyő nélkül, akkor lesznek persze a szoksásos barátainak, helyszínelők, és mások, lesz ma is focci, lesznek állatok, egyiptomi múmiák, menetelő nácik – de filmek nem nagyon. Kettőt mégis ajánlanék, bár már láttuk őket sokszor (de tán nem elégszer).

Újra itt a nyár, jó meleg van, az élet szép. Nincs baj. Az élet szép (Paramount Channel, 21.10) Roberto Benigni szerint is, aki ezt -sziszifuszi munkával- képes elhitetni is velünk, méghozzá annyira, hogy a film gyakorlatilag végigtarolta annak idején a világ filmfesztiváljait, inkluzíve 3 db. Oscar-díjjal. A film Guidóról (Benigni Oscar-díjas alakítása – a képen), a chaplini értelemben vett kisemberről szól, akit a második világháború alatt származása miatt kisfiával együtt lágerbe zárnak. Hogy kisfiának könnyebb legyen a koncentrációs tábor szörnyűségét elviselni, Guido azt a “játékot” találja ki, hogy ők, a rabok egy nagy játékban játékosok, az őrök pedig a játékvezetők. Torokszorító film, ám 100%-os optimizmus-, és életörömtöltet.

Természetesen, az elébbi film drámájához képest a Hat nap, hét éjszaka (Duna, 21.50) semmiség, mégha nem is akárhol, mint egy déltengeri szigeten, ahol az élet -állítólag-valóban szép. Harrison Ford, a hiperlaza bérpilóta kényszerleszáll a paradicsomban,Anne Heche-el… Kaland! Romantika! Fehér homok! Pálmafák! És ennyi.

Kupaszerda. Focci. Kis túlzással, bárhová kapcsolunk, meccset találunk, még olyan csatornákon is, ahol máskor kizárólag filmeket adnak… Őrület. Pedig kezdetben erről nem volt szó. És Isten megteremté a nőt (Film Mánia, 21.00), ugyebár (például ilyennek, mint a képen látható). Avagy, Roger Vadim hogyan teremtette meg Brigitte Bardot-t.

Sokszor látjuk mostanában A tökös, a török, az őr meg a nő (Filmcafe, 21.00) című sivatagi szajrébohózatot, melynek nyelve, hangulata, felfogása és tempója nagyjából közelít afelé, ahogyan Rejtő történeteit lehetne megfilmesíteni (ha már…), miközben ez egy ízig-vérig francia komédia Benoît Poelvoorde-el, Gérard Lanvinnal, José Garciával, Djimon Hounsouval és a bizarr (mondhatnám: picassói) szépségű Rossy de Palmával. (Bővebben)

Később szintén egy remek és korántsem agyatlan komédia A boldogító nem(Paramount Channel, 21.40), melyből egy nyilvánosan homoszexualitással megbélyegzett kisvárosi tanár (Kevin Kline) tanulságos kálváriáját ismerhetjük meg.

A Mike Nichols által rendezett Madárfészek (FOX, 21.50) című őrület sztorija ismerős lehet sokaknak, hiszen tulajdonképpen az Őrült nők ketrecének amerikai verzióját láthatjuk. Az író is ugyanaz: Jean Poiret. Adott tehát egy transzvesztitabár, melynek tulajdonosa (Robin Williams) együtt él a bár sztárjával, Starinával, aki természetesen Albert (Nathan Lane), valamint egy korai, félresiklott kapcsolatból eredő fiával, Vallal (Dan Futterman), aki viszont szerelmes egy szélsőségesen jobboldali szenátor (Gene Hackman) lányába. Értjük a szituáció pikantériáját, ugye? Itt kezdődik a történet…

Az idén egészen meglepő helyeken felbukkanó kupakedd-meccseknek köszönhetően, vagy csak annak, hogy immár visszavonhatatlanul belerázódtunk a szürke, lelketlen őszbe – aParamount Channel viszi a mai estén a prímet, két nem először vetített, ám több mint közepes thrillerrel. Az Éjszakai járat (Paramount Channel, 20.00) címűt Wes Craven, a műfaj napokban elhunyt mestere rakta össze: egy repülőn játszódik az egész történet, melyen a csinos, ám a repüléstől rettegő Lisa (Rachel McAdams) melletti ülésre egy fura figura (Cillian Murphy) kerül, aki rövidesen közli a lánnyal, hogy szörnyű tettet készül elkövetni. A repülő közben 10 ezer méter magasan halad úticélja felé… A színészek jók, a hangulat fojtott és Craven sem beszéli túl a történetet (mindössze 85 perc a film, nettó).

A Disturbia (Paramount Channel, 21.35) viszont amolyan tinihorror, a maga köré igen különös aurát növesztő Shia LaBeouffal, valamint a kőarcú Carrie-Ann Mossszal a főszerepben. Egy szobafogságra ítélt, élénk képzelőerejű, kissé ideges természetű srác lesi a szomszédokat kényszerű unalmában (vonatkozó kapcsolódási pontok: unatkozó tinédzserkorú gyermekeink!), és fura dolgokra lesz figyelmes. És a többi, és a többi…

Egyszerű lenne lecsapni a legyet annyival, hogy ellopott idő megnézni ezt a mai Lopott idő (film+, 21.10) című scifi-thrillert, de mint sokszor, a helyzet most sem ennyire szimpla. Az idő pénz, mint tudjuk, the time is money. A korábban is igen karakteres filmekkel előálló Andrew Niccol író-rendező e gondolat köré fűzte fel e történetet, melyben az az alapszituáció, hogy bizonyos genetikai hókuszpókuszoknak köszönhetően, a közeli jövőben az emberiség nem öregszik tovább 25 éves koránál, s az ezentúl megélendő perceket, órákat, éveket, optimális esetben akár évmilliókat, a mi általunk ismert pénzhez hasonlóan, egyfajta sajátos technikával adják-veszik. Akinek elfogyott az ideje, annak kampec. Akinek kevés van, az mindenhová rohan, aki pedig időmilliomos, az ráér mindenre. (Bővebben)

Sokak által keresett, kutatott unikum Gábor Pál Hosszú vágta (m3, 21.35) című háborús drámája. A második világháború végnapjaiban egy amerikai bombázót lelőnek a magyar légtérben, ám a pilóta még idejében ki tud ugrani a gépből és a hortobágyi pusztán ér földet. A sebesült, magyarul egy szót sem tudó katonát helyi pásztorok találják meg, akik elrejtik és meggyógyítják – közben a pilóta barátságba keveredik Mikivel, a kis bojtárral, akivel felgyógyúlva sebeiből megpróbál átszökni a jugoszláv partizánokhoz. A film külön érdekessége, hogy az amerikai pilóta szerepében John Savage, a Hair Bukowskija látható, Mensáros László, Bánsági Ildikó, Bács Ferenc vagy az akkoriban elmaradhatatlan Djoko Rosić társaságában. A kisfiú szerepét is kvázi világsztár, Kelly Reno játssza, akit akkoriban igen népszerű Fekete Villám-történetek főszerepéből ismerhettek a nézők. A lovak, pontosabban egy ló fontos szerephez jut -értelemszerűen- ebben a filmben is. (A képen egy amerikai DVD-kiadás borítógrafikája.)

Hétfő lévén, az alábbi szerény, de pompázatos ajánlattal tudok szolgálni: Luchino Visconti 1963-as A párduc (Film Mánia, 18.35) című történelmi drámája a Garibaldi-féle olasz szabadságharc korába kalauzolja el a vállalkozó kedvű, türelmes nézőt (nettó hossz: 147 perc). A “három herceg filmjének” is tartott (Visconti, az író Giuseppe Tomasi Di Lampedusa, valamint a történet főhőse, Salina egyaránt hercegek), Cannes-ban Arany Pálmát nyert, pompázatos filmalkotás a korabeli szicíliai társadalom részletgazdag tablója, igen érdekes szereposztással: Salina herceget Burt Lancaster, az akkor igen népszerű, elismert hollywoodi sztár alakítja, aki a cannes-i vörös szőnyegen egy valódi párduccal vonult be a film bemutatóján. Mellékesen pedig Visconti akkori idoljai,Claudia Cardinale, Alain Delon, illetve Giuliano Gemma, Serge Reggiani, és nem utolsósorban Mario Girotti, azaz Terence Hill színesítik az amúgy is tündökletes szereplői gárdát.

Az Éjjeli féreg (HBO, 20.00) viszont az utóbbi évek egyik legjobb, legfrissebb thrillere volt, ám Jake Gyllenhaal (a képen) ámokfutását egyelőre csak az HBO-előfizetők fogják élvezni. Az izgalmas történet egy olyan híradó-operatőrről szól, aki tényleg mindent megtesz annak érdekében, hogy minden reggel használható anyagot tegyen le szerkesztője asztalára… (Bővebben)

Az Éjszakai őrség (AMC, 20.05), Timur Bekmambetov 2004-es horrorja inkább érdekes, mint jó darab. Érdekessége elsősorban az, hogy orosz, minden ízében-eresztékében. Afféle vámpíros-zombis izé, amúgy, de még bőven az Alkonyat-mizéria előtti időkből. Akár Hollywood B-vágány, súlyos Mátrix-allúziók, de az “egzotikus”, mégis nagyon ismerős környezet, valamint az egyéni ízek tényleg figyelemre méltóak.

Picit később pedig az irodákban munkaidejüket töltő dolgozók röhöghetnek egy jót saját magukon (valamint álmodozhatnak egy igazságos, szebb világról), hiszen a Hivatali patkányok (SuperTV2, 21.00) című szatírában az történik, ami a valóságban soha, csakis az íróasztal felett görnyedő fejekben – minden egyes, gyötrelmes lassúsággal eltelt munkanapon.

Szóval, az van, hogy Holnapután (Cool, 18.40) hideg lesz. NAGYON hideg. Viszont 2012-ben (RTL Klub, 19.50) már vége volt a világnak, tehát ez az új jégkorszak így már senki nem érdekel… (Legfeljebb John Cusackot.)

Nyilván sokak számára csalódás lesz A hódkóros (m2, 21.00) című dráma (!), egyesek tán még meg is ütköznek rajta, hiszen a hajdani nőverő hímsovinsizta, a részegen randalírozó, a vérnősző zsidófaló, a feszesseggű szexidol és pisztolyhős Mel Gibson (a képen) ezúttal egy kifejezetten emberi figurát alakít, akinek gondjai vannak az élettel és önmagával, méghozzá igen komoly gondjai. Egy menő játékgyáros alakít a történetben, aki mély depresszióba zuhanva, egy furcsa terápiát talál ki saját maga meggyógyítására. Attól azonban, hogy valaki menő játékgyáros, még nem biztos, hogy remek pszichiáter/pszichológus is, így az önterápia hamarosan nem várt “sikert” -egy újabb, ám teljesen más természetű- mentális defektust okoz. Az igen bizarr, zavarbaejtő vezérmotívumot görgető, furcsa, de figyelemre méltó film másik főszereplője, a gyáros aggódó feleségét játszó Jodie Foster egyben a film rendezője is. (Bővebben)

Én mindig jól szórakozom A trópusi vihar (SuperTV2, 21.15) című mozin, hiába nyomja fullba’ a kretént benne Ben Stiller és Robert Downey Jr., ami találat, az találat. Méghozzá pacekba, nincs mese…

Filmes pályáját -kis túlzással- a Zéró gyanúsítottal (Filmcafe, 21.20) letudó E. Elias Merhige eme fő művében mintha egybegyúrta volna Spielberg zseniális Párbaj című filmjét, Alan Parker Angyalszívével, valamint Lynch Twin Peaksjével… Az eredmény ennek megfelelően egy meglehetős katyvasz lett, s az ezáltal okozott tétovaság látszik is Aaron Eckhardt sokszor, igen közelről mutatott tekintetében – de ugyanígy Ben Kinglsey-nél is, csak nála inkább a hiábavaló munka feletti szomorúságot érezni. Maga a film nem éppen hatástalan, de a buta finálé simán agyoncsapja az alapvetően korrektül felépített rettegős lufit. Lehetne ez jó is, és ez a legnagyobb baj.

Most éppen a szíriai menekültek körül keltett cirkusz miatt nincs igazán napirenden, de azért néhányan talán még felkapják a fejüket, ha szóba kerül, mondjuk, a Budacash-botrány vagy a Quaestor-balhé… Óriási pénzek, fedezetlen kötvények, gigászi lenyúlások. A Wall Street farkasa (TV2, 22.00), Martin Scorsese filmje pont effélékről szól, konkrétan Jordan Belfortról (Leonardo diCaprio), aki azonban csak vizesnyolcas a mi “tarsolycsabáinkhoz” képest… És e film után legyünk nagyon, de nagyon dühösek, mert mi tehetünk arról, hogy ezek a belfortok és csabák gondtalanul garázdálkodhatnak… (Bővebben)

A szív bajnokaiban (RTL II, 18.40/23.00) viszont Sandra Bullock Oscar-díjas alakítását nézhetjük meg. A valós és valóban hatásos történet egy hatalmas termetű, de kissé lomha (ész)járású, déli srácról és az ő hi-he-tet-len futball-karrierjéről szól. (Bővebben)

Éjszakára akadhat még egy általam ismeretlen cseh-német történelmi és családi dráma, a Habermann (Duna, 23.30), melynek címszereplője egy becsületes, humanista német gyáros, aki egy cseh lányba lesz szerelmes – a nácik viszont feltartóztathatatlanok.

Nos, szombat este van. A mozikban viszonylag simán megbukott a fiatal Bodzsár MárkIsteni műszak (HBO, 20.00) című filmje, ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy érdemtelen lenne a megtekintésre. Szerencsére, az HBO is így gondolja (majd később nyilván más csatorna is). Azt hiszem, alapvetően az a legnagyobb baj ezzel a filmmel, hogy a forgatókönyv egész egyszerűen túl lett gyúrva. Rendre ott bicsaklik meg a film, kvázi ott bukik, amikor a cselekmény fordul. Ezek a fordulatok, szinte kivétel nélkül, mindig izzadságszagúak, kimódoltak, erőltetettek. Pedig remekek a karakterek, remek az alapötlet (egy mentősbrigád “fusiban” illegális eutanáziában utazik), remek színészek (pl. Ötvös András, Keresztes Tamás és Rába Roland – a képen) jöttek össze, jó a zene, jók a képek is – csak a sztori túl sok (minek Bosznia, minek ezek a hosszas, “jugoszláv nyelvű” telefonbeszélgetések?). Egy egyszerűbb, egyben találóbb cselekménnyel akár Kontroll-szintű kultfilmmé is válhatott volna ez a üdítően fekete humorú mozi – bár szerintem még így is van benne valami.

Mindenképpen jobb film ez, mint például a Csúcshatás (RTL II, 20.00), melynek egy ihlethiányban szenvedő író (Bradley Cooper) a főszereplője, aki tehetségtelenségét bizonyos, a címben említett hatást ígérő kemikália fogyasztásával próbálja kompenzálni. A szer hat, hősünk szárnyal, a földről azonban utánanyúlnak (Robert de Niro). A csúcshatás azonban -már a nézők számára- elmarad: bővebben.

A Frank (Cinemax, 20.30) azonban egy egészen remek kis film… Lenny Abrahamson a 2014-es Sundance Fesztiválon nagy ovációval fogadott, s utána szép kritikai sikereket is elérő angol-ír filmjének címadó karakterét bevallottan egy bizonyos Daniel Johnstonihlette, aki bipoláris zavarai, valamint skizofréniája ellenére is érdekes alakja az amerikai rockzenének: első albuma például a mentálisan szintén igen gyenge Kurt Cobain egyik kedvence volt (nem is élte túl). Hozzá képest a Frank című film valódi főszereplője egy tehetségtelen, fájdalmasan átlagos srác, Jon (Domnhall Gleeson), aki mindenáron sikeres dalszerző szeretne lenni, de tehetség nélkül ez lehetetlen. Egy véletlen, esős délutánon azonban találkozik az éppen szülővároskájában turnézó Soronprfbs nevű zenekarral, akiknek billentyűse éppen a tengerbe öli magát, így Jont azonnali hatállyal, de csak egyetlen koncertre felveszik a helyére. A furcsa hangzású, költői zajzenével kísérletező banda a hatalmas műfejet viselő, furcsa egyéniségű Frank (Michael Fassbender) köré épül, aki egy ihletett pillanatban véglegesíti Jont és együtt látnak neki az új nagylemez elkészítésének. (Bővebben)

Snitt. Fegyverfétisiszták, Igazságos Jánosok, Sylvester Stallone rajongói, valamint a propagandafilmek elvtelen és elvhű kedvelői az egész estét a csillagsávos lobogó nyújtotta dicsfényben tölthetik, hiszen a Rambo (AMC, 20.30), majd Rambo 2. (AMC, 22.00), és utána Rambo 3. (AMC, 23.35) mindent meg fog tenni ez ügyben. Másképpen szólva, egy egész estés retro akciófilm-szemle vár az erre kíváncsiakra. (Úgy vettem észre, hogy az AMC-n nincs reklámszünet a filmek közben…)

Snitt. Elegáns alternatíva lehet a Szigorúan bizalmas (Duna, 21.10) című mozi, óriási sztárparádéval: Kim Basingertől (aki a legjobb női mellékszereplő Oscarját kapta ezért az alakításért ’98-ban) Kevin Spacey-n át Guy Pearce-ig. Egy igazi, amolyan Raymond Chandleres krimiről van szó (írója James Ellroy), erős film noiros felhangokkal, sok izgalommal és csavaros cselekménnyel, valamint menő öltönyökkel, benga nagy, ötvenes évekbeli amerikai autókkal és a kaliforniai tél vakító napsugaraival.

Shia LaBeouf minapi, igen komolynak tűnő bekattanásáért (vagy meghökkentő művészi projektjéért?) részben a korábban igen vicces Heineken-reklámokat is készítő angol Frederik Bond tehető felelőssé, hiszen első nagyjátékfilmje, az érthetetlen okokból Halálos szerelemre (RTL+, 22.55) magyarított című Charlie Countryman szükségszerű halála/The Necessary Death of Charlie Countryman tulajdonképpen egy LSD-(bad)trip Bukarest izgalmas városában, amit viszont a főszerepet alakító LaBeouf a szó szoros értelmében vett komolyan, illetve magára/magába. (Bővebben)

A Casino Jack (Duna, 23.30) Jack Abramoff (Kevin Spacey) életrajza. Jack afféle kormányközeli mutyista (ismerős “szakma” ma Magyarországon is, ugyebár), aki a kaszinóbizniszben (no, meg ez is…) turkálja ki magának a millió dollárokat érő “gesztenyét”, az ebben érdekelt indiántörzsek kárára. Jack szerencsétlenségét azonban nem ez, hanem egy rosszul megválasztott “partner” fogja okozni… Metszően éles, hiteles és tanulságos film – jó későre eldugva.

Mark Ruffalo össze fog jönni Reese Witherspoonnal. Ha igaz volna… (FEM3, 21.00), akkor. Ha nem igaz, akkor nem tudom. Romantikus komédia az első ajánlat, mely a kényszerű együttélés nehézségeiről szól egy nő és egy férfi között. A problematika nagyjából ugyanaz, mint a “létezik-e barátság férfi és nő között?”, csak itt a kezdetekben még barátságról sem lehet szó. Együttélés, kényszerűen. A vége természetesen borítékolható.

Clive Owen viszont biztosan összejön Jennifer Anistonnal, holott mindkettejüknek biztos és takaros családi háttér duruzsol a háttérben. De azok a hűvös, huzatos metróperonok, minden áldott kora reggel… A Kisiklottak (AXN, 21.00) azonban nem a sejthető romantikus vizek felé, hanem épp az ellenkező irányba evez tovább. A borzongató reggeleket felmelengető, édes együttlétek lassan vérfagyasztó rémálomba fordulnak, amihez sok köze van az időközben felbukkanó Vincent Casselnek is… Mikael Hafström filmje feszült, izgalmas drámai thriller lesz.

A Förtelmes főnökökről (Cool, 21.10) viszont mindenkinek vannak fogalmai. Ebben az irodai komédiában nyomorgó, rettegő és vacogó beosztottak fognak össze a címbeli elnyomók (a pszichopata marketingfőnök Kevin Spacey, a nimfomániás fogorvos, -újra- Jennifer Aniston, valamint a szakmaiatlan, semmihez sem konyító Colin Farrell) ellen, egy hivatásos bérgyilkos (Jamie Foxx) segítségével. (Viszont nem pénteken, hanem hétfőn kellene ezt a filmet vetíteni, hátha utána kedden már jobban fognak menni a dolgok…)

Szimpla westernnek tűnik Az eltűntek (film+2, 21.05), aminek berlini Arany Medve-jelölése azért azt sugallja, hogy igényes műről lehet szó, nem afféle agyatlan, kétbites piffpuff-tucatwesternről vagy nyúlós, paradicsomszószos spagettiről. Sajnos nem láttam a filmet, ezért nincs róla személyes tapasztalatom, de az igen magas tetszési index sem riasztó. Remek színészek (Cate Blanchett, Evan Rachel Wood, Tommy Lee Jones, Val Kilmer) és remek rendező: Ron Howard. Egy világvégi farmon neveli két lányát egy anya (Blanchett), akik közül egy nap elrabolják az egyiket. Az anya puskát ragad és egy nem várt segítséggel -indiánok között élő, habókos férjével (TLJ)- felveszi a harcot a sötét emberrablókkal.

Az Apokalipszis, most (Galaxy, 22.00), Francis Ford Coppola kultikus háborús eposza tulajdonképpen egy mágikus, misztikus és pszichedelikus utazás a zöld pokolba, a Mekong árterében burjánzó dzsungelbe, ahol az őrült Kurtz ezredes (Marlon Brando – a képen) az úr. (Wagner – Walkürök lovaglása, Doors – The End, stb.)

Bár nem több egy szórakoztató szélhámos-filmnél, A tehetséges Mr. Ripley (Paramount Channel, 22.00) mégis igen jó választás. A címszereplő Tom Ripley (Matt Damon) egy csóró New York-i srác, aki egy valamiben biztos, hogy nem akar csóró lenni, s ennek érdekében különös képességet fejleszt ki magában: bárkit képes hitelesen utánozni. Tom meredeken kúszik felfelé a társadalmi ranglétrán, de meddig még? Damon partnerei Gwyneth Paltrow, Cate Banchett, valamint Jude Law és Philip Seymour Hoffman, a filmet pedig a Anthony Minghella (pl. Hideghegy, Az angol beteg) rendezte.

Charles Dickens című klasszikus regényét, a Szép reményeket (FOX, 22.40) a közelmúltban a Gravitációval jó sok elismerést begyűjtő Alfonso Cuarón alkalmazta és modernizálta filmre még 1998-ban, ám igen bombasztikus szereposztásban. Awannabefestő Finnt Ethan Hawke, míg Estellát, az őt csábító jeges szépséget Gwyneth Paltrow adja, mellékszerepekben pedig Robert és Drena de Niro (az utóbbi Robert lánya), Chris Cooper, Anne Bancroft és például Kim Dickens látható (utóbbi viszont nem rokona aCharlesnak. Vagy igen. Vagy nem tudom.)