Vasárnap, október 25.

Délutáni lustálkodáshoz keresve sem lehetne kényelmesebb, viccesebb és szórakoztatóbb filmet találni, mint A szomszéd nője mindig zöldebb (RTL Klub, 15.45) című örökzöldet, melyben a két elbűvölő, vén majom, Jack Lemmon és Walter Matthau birkózik meg a kacér özvegy (Ann-Margret) kegyeiért…

 

 

Miután elpusztítottuk vacsorára az ebéd maradékait, szétnézhetünk Szerelmünk lapjai(RTL II, 18.45/23.00) között is, de sírni fogunk. A fiú –Nick Cassavetes– rendezi édesanyját, Gena Rowlandst, aki egy idős nőt alakít a történetben. A néni egy szeretetotthon lakója. Súlyos Alzheimer-kórban szenved, tulajdonképpen semmire sem emlékszik korábbi életéből. Az ápolók lökdösik túl minden egyes napon, csak egy idős betegtársa (James Garner) jár be hozzá, hogy egy fekete könyvből olvasson fel neki történeteket egy hajdani szegény asztalossegédről (Ryan Gosling) és egy gazdag, déli lányról (Rachel McAdams)… (Bővebben)

Nincs alku (RTL+, 20.45) című, igen feszült túsztárgyalós drámában a Samuel L. Jackson által alakított zsarut gyilkossággal és sikkasztással vádolják igaztalanul, aki jogos felháborodásában túszul ejti közvetlen kollégáit. A helyzet feloldására a szomszéd körzetből hívnak egy hivatásos túsztárgyalót (Kevin Spacey), aki fel is veszi a dolgok fonalát, azonban ugyanarra a következtetésre jut, mint a túszejtő: valakik csak rá akarják kenni a dolgot.

A király látogatása (Duna, 21.00) érdekes történetet mesél el. Én legalábbis még álmomban sem sejtettem, hogy Franklin Delano ‘Big Deal’ Rooseveltnek is megvolt a maga Monica Lewinskyje, ami a történet idején, 1939-ben már súlyosan beteg elnöktől azért igen szép teljesítmény. Rooseveltné eközben, persze mindenről tudott, de ennél jobban érdekelték barátnői, valamint hogy a híres dadogós angol király odáig süllyedt, hogy még az amerikai elnök vidéki birtokára is leutaztatta önfényességét, hogy maga mellé állítsa a küszöbön álló háborútól egyelőre magát távol tartó Samu bácsit. (Bővebben)

Eközben a Kalandtúra (Viasat3, 21.00) egy jó közepes akcióthriller, de végig gyönyörű tájakon játszódik, amit Dante Spinotti le is tudott fényképezni, és sokat dob rajta a két remek főszereplő is: John Cusack és Morgan Freeman. Lúzer tornatanár és hülye fia véletlenül egy veszélyes bűnözőbe botlik a dzsungeltúrán – tét így fokozottan a túlélés.

Határozottan érzek valami zavart az erőben, ugyanis míg a kormánypropaganda folyamatosan harsogja a fülünkbe, hogy a migránsok rosszak, gonoszak, el kell őket tiporni, bezárni és visszaküldeni őket oda, ahonnan jöttek, addig a kormánymédia ifjúsági csatornáján ma este a Taxival a tengeren (m2, 21.05) című mexikói filmszatírát adják, melyben egy mexikói (szemlátomást jóravaló, kedves) kisember szeretne a szegénység elől (tehát alávaló, gazdasági bevándorlóként!) Amerikába emigrálni, ám a megszokott, sokak által használt, bejáratott szárazföldi, drótkerítésen való illegális, egyben életveszélyes határátlépés helyett a tengert választja. Jó szerencséje/balszerencséje azonban a vágyott, gazdag jólét helyett Castro kommunista Kubájába sodorja… Mi itt az üzenet? A mi migránsaink gonoszak, míg az ő migránsaik jók? Gondoljam tovább? Nagyon nem fog tetszeni, amire ki fogok lyukadni… A film mindenesetre, abszolúte érdemes a megtekintésre.

Steven Spielberg Harmadik típusú találkozások (ATV, 21.35) című, mára már klasszikus sci-fije is a migráns-kérdéssel foglalkozik, ha úgy akarom érteni. A történet tökéletesen ábrázolja azt a hetvenes években (még) szárnyaló űrkorszak okozta általános izgalmat, hogy talán lehetséges, talán mégsem vagyunk egyedül a Világegyetemben? Szó sincs (itt, ekkor, még) az ismeretlen, idegen létformáktól, civilizációktól való félelemről, csupán féktelen kíváncsiságról és izgalomról, kik azok ott kint? Zsigmond Vilmosnak mindenesetre Oscart ért e film fényképezése…

Larry Flint, a provokátor (Filmcafe, 22.05Milos Forman életrajzi filmje Larry Flintről, a Hustler pornómagazin kitalálójáról. Címszerepben Woody Harrelson, partnere Courtney Love (aka Kurt Cobain özvegye), valamint Edward Norton (lásd a képen, Woody Harrelsonnal). Remek, mondhatni, kötelező film ez (is).

Marion Cotillard Edith Piaf Oscar-díjat jelentő megformálásával vált világhírűvé, a jövő héttől pedig Lady Macbethként láthatjuk a moziban. A ma esti Szeress, ha mersz (Galaxy 22.10) című romantikus komédia még a Piaf előtti időkből való, de ettől függetlenül, forduljunk érdeklődéssel e kedves, bájos teremtés felé, aki azért alkalomadtán képes vadmacskává is változni. A kissé Cocteau Rettenetes gyerekek-jére hajazó történetben egy lengyel bevándorlót (ni, már megint egy!) alakít, akit egy sármos francia fiú (Guillaune Canet) vesz pártfogásába, nem sejtve, ezzel mekkora terhet vesz ezáltal magára…

Annak idején Martin Scorsese szépen kiakasztotta Krisztus utolsó megkísértése című filmjével a különböző keresztény szektákba, de különösen a római katolikus egyházba tartozó, túlbuzgó keresztény hívők tömegeit, minek köszönhetően -tudomásom szerint- a magyar televízió a filmet a mai napig nem mutathatta be. Na, majd most (Paramount Channel, 23.00). (Bővebben)

Tovább a blogra »