Fura dolgok történnek ma. Például végignézhetjük egymás után az összes Star Wars-epizódot, ha eddig még ne tettük volna meg. Ehhez már 08.50-kor be kell kapcsolnunk a tévét és az AXN-re kell böknünk a távirányítón. A szeánsz vége éjfél után, 00.35 körül várható. Természetesen, lesz más is. Például, Még zöldebb a szomszéd nője (RTL Klub, 15.45). A két megveszekedett trottyos, Jack Lemmon és Walter Matthau új szomszédasszonyt kapott, és a temperamentumos szépség (Sophia Loren) újra harci helyzetbe állítja a megfáradt libidókat.
Ryan O’Neilbe minden csaj szerelmes volt a hetvenes években, mert mindenki olvasta Erich Segal bestsellerét, mert mindenki látta a Love Story-t (Duna, 19.40), melyben a gazdag fiú beleszeret a szegény lányba (Ali MacGraw), aki ráadásul halálos beteg. Jaj. Nagyon fogunk sírni a végén.
A Véres gyémánt (Viasat3, 21.00) teljesen más tészta. Az amúgy messze nem agyatlan, mégis szimpla, lövöldözős akció-thriller egy filmekben meglehetősen alul-reprezentált problematikára irányítja a figyelmet: Fekete-Afrikára. A gazdag világ jobbára e kontinenst csupán luxus-szafarikról ismeri: talmi képeslap-hitelesség ez. Törzsi harcok, elképesztő polgárháborús vérengzések, hovatovább, népirtások olykor néhány négyzetkilométernyi szikes földért. Vagy mint ebben az esetben, a gyémántért. Leonardo diCaprio is beáll a jófej-sorba, hogy tehetségéhez, eszköztárához szabott módon, műfajban adjon hangot a felhívásnak: itt is élnek emberek, akik, ha nem figyelünk, lassan elpusztítják magukat. (Vagy jönnek ide, amitől viszont nagyon féltek.) (Bővebben)
Kádár János a huszadik századi magyar történelem meghatározó figurája volt, ha tetszik, ha nem. (Mi, magyarok, amúgy is szeretjük a diktátorokat.) Legendák keringenek róla, a mai napig idézik mondásait, Korniss pedig még drámát is írt híres utolsó beszédéről, amit már szinte a sír széléről mondott el váratlanul a párt kongresszusán. De ki is volt Kádár valójában? Erre keresi a választ Muszatics Péter 2009-es Kádár (ATV, 21.00) című igen érdekes dokumentumfilmje, amit ne hagyjanak ki azok, akik semmiképpen nem szeretnének eme nyugalmasnak ígérkező vasárnap estén sem elszakadni a valóság rögös mezejétől.
A Majdnem híres (Filmcafe, 21.00) című történet egy szigorúan tudományos gyermeknevelési elveket valló, egyébként pszichológiát tanító anya zsarnoki szeretetében felnövő tizenöt éves srácról szól (Wiliam – Patrick Fugit), aki a nála több évvel idősebb nővérétől ajándékba kapott rock-lemezek hallgatásán felnőve, rockzenei tárgyú cikkeket írogat. Írásaira felfigyel egy markáns véleményeiről hírhedt zenei zsurnaliszta, aki tanácsokkal látja el, sőt megbízást is ad neki: írjon valamit a híres Black Sabbath koncertjéről. A sztárok közelébe ugyan nem jut, de a bandákat kísérő gruppie-k, vagy ahogyan ők magukat szívesebben nevezik, rock-múzsák felfigyelnek a kis srác szerencsétlenkedésére, és szárnyaik alá veszik őt. Segítségüknek is köszönhetően az elő-bandával sikerül kapcsolatot teremtenie. Az itt készült cikkre felfigyel a híres Rolling Stone magazin is, és a Stillwater nevű felfutóban lévő csapat országos turnéjára küldi. A megtisztelő felkérésen felbuzdulva fiatal hősünk a zárt otthoni mikrokozmoszból kiszakadva fejest ugrik egy rockturné zajos és bulis világába. A kulisszák mögött azonban feltárul a csodált világ igazi arca. Hősünk lassan felcseperedik. Rock az élet. (Bővebben)
A fiam családja (m2, 21.05) egy mai japán dráma, melynek -a Love Story-hoz hasonlóan- szintén a szegény-gazdag ellentét a mozgatórugója. Egy gazdag család egy nap megtudja, hogy kisfiuk valójában nem az övék, a kórházban elcserélték egy másik gyerekre, aki történetesen egy szegény családba született. Vissza kell cserélni a gyermekeket, akik viszont már megszokták azokat a körülményeket, amelyben cseperednek. Tiszta Koldus és királyfi, mi? Ezúttal azonban inkább az apa szemszögéből látjuk a történetet…
Végtelenül személyes, minden szeméremtől mentes, mégis finom film a Vulkán (Duna, 21.20), mely a megöregedésről, a magatehetetlenségről, az önfeláldozó ápolásról és a feltartóztathatatlan elmúlásról szól, Izland vulkanikusan igen aktív hátterében. Rúnar Rúnarsson szerény, szelíd, csendes és nagyon szomorú, minden ízében “északi” filmje egy nyugdíjas hajdani halászról és tengerről, a halálról és a szerelemről. Mondom, hogy fura dolgok történnek ma a tévében…
A Védtelen gyermek (Paramount Channel, 22.00) című thrillerben Renée Zellweger alakít egy szociális munkást, akinek egyik páciense kissé problémás: rémálmom gyötrik. Nemsokára feltűnik Bradley Cooper is, de nem lesz benne romantika.
Ugyanekkor, a Rádió (ATV, 22.10) című megható, a végén könnyes sportdráma egy nagydarab, ám kissé nehéz felfogású, a futballért viszont rajongó fiúról szól (Cuba Gooding Jr.), akit jó szerencséje jó emberek (Ed Harris) közelébe tereli.
Tehetünk egy kirándulást Indokínába (Galaxy, 22.10) is, mellyel Régis Wargnier (valamint Catherine Deneuve) alkotott igen emlékezeteset. E nagyívű, romantikus és egzotikus tabló a múlt század harmincas éveiben játszódik Távol-Keleten – talán ma sikerül végig is nézni a közel háromórás darabot. (Kétszer már próbáltuk, de mindig belealdutunk, nem azért, mert olyan rossz volt, inkább csak olyan későn adták…)
A szerelem hullámhosszán (RTL II, 19.00/23.00) ezúttal Meg Ryan és Tom Hanks rezeg. Hát, láttuk már egy csomószor, sírós film lesz ez is.
Még egy távol-keleti dráma éjszakára, ezúttal Dél-Koreából: a Poézis – Mégis szép az élet (Duna, 00.40) című alkotást nem láttam még, de bizonyosan szép lesz, lassú és letisztult. És poétikus. Egy néni két férfit gondoz, az öregebb gutaütött, a fiatalabb -a néni unokája- embergyűlölő. A néni elkezd verseket írni.
