Remek film lehet ma estére például az 5 Oscarra is jelölt Foxcatcher (Cinemax, 20.00), mely egy különc amerikai milliárdos (John Eleuthére du Pont) valóban igen érdekes, de még inkább tanulságos életét meséli el. Du Pont (Steve Carrell) az Egyesül Államok nagy hatalmú, elképzelhetetlenül gazdag és befolyásos arisztokráciájának saját jogú tagja volt hadi- és a vegyiparban prominens családja révén, ráadásul a legszűkebb, legbelsőbb körben; emellett tudományos körökben is jegyzett madárkutatónak számított, múzeumot alapított, valamint olyan amatőr sportágakat, sportolókat támogatott, mint a birkózás, az úszás és az öttusa, melyek Amerikában semmiképpen nem tartoztak a tömegek fő érdeklődési körébe. Emellett magán hordozta az embertelen nagy hatalommal bíró emberek minden kínkeservét is: szenvedett a magánytól, viszont paranoiája (sőt, skizofréniája) miatt esélye sem lehetett normális emberi kapcsolatra (a házassága is mindössze 90 napig tartott). (Bővebben)
Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan abban, hogy szinte minden generáció elkövette a maga “miért nincs csajom, pedig milyen jó csávó vagyok”-filmjét… Vagyis nem. Valójában teljesen érthető, hogy egy fiatalembert, akinek a szex és a szerelem legalább egy mondattal és egy gesztussal több, mint egy cipő felhúzása, netán 10 fekvőtámasz, annak okoz némi problémát a megfelelő társ megtalálása az erre legfogékonyabb, tizen-, huszonéves korában. A fiatal filmes pedig optimális esetben éppen a húszas éveit tapossa. Ha a harmincasat, akkor az a fiatal filmes magyar. Jelen esetben Reisz Gábornak hívják, de abban tényleg nincs semmi furcsa és megmagyarázhatatlan, hogy a VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan (Filmcafe, 21.00) az utóbbi évek egyik legnagyobb magyar közönségsikere volt a mozikban (főszerepben Ferenczik Áronnal – lásd a képen) – mert őszinte, friss és eredeti. (Bővebben)
Az amerikai jogrendszer egyik jellegzetes eleme, az esküdtszék intézménye áll Az esküdt (Story4, 21.00) című izgalmas dráma középpontjában. Egy maffiózó vár bírósági tárgyalására, aki úgy szeretné a dolgok állását a maga javára fordítani, hogy megbíz egy bírósági és jogi ügyekben járatos személyt (Alec Baldwin), hogy próbálja meg kipuhatolni, ki az az esküdtszékben, akit “meg lehet győzni” a maffiózó ártatlanságáról, hogy aztán az az illető befolyásolja az egész esküdtszék ítéletét. A gyermekét egyedül nevelő, gyengének tűnő Annie (Demi Moore) lesz kipécézve erre a célra, aki azonban -meglepetésre- hamarosan saját kezébe veszi az irányítást.
A Vidocq (film+2, 21.00) viszont egyfajta krimi-fantasy, amit a képregényrajzolóból filmessé avanzsált Pitof művésznevű fickó rendezett féke- és eszevesztett fantáziával. E teljesítményt a srácnak azóta sem sikerült megismételnie, de azért amit ebben a filmben művel (az akkor még nagyon francia és nem annyira kövér) Gérard Depardieu-vel, ahogyan megteremti azt a züllött, bűzös fertőt, melyben Párizs (az idevágó művészettörténeti bizonyítékok szerint) leledzett a XIX. század közepén, az a rémisztő, borzongató aura mindenképpen megér egy pillantást. (Bővebben)
A Túl mindenen (film+, 21.35) viszont F.Gary Gray drámai szálakat egy akció-krimihez viszonyítva igen tisztességesen bonyolító bosszúfilmje, melyben egy már mindenen túl lévő, feleségét is elvesztő kemény zsaru veszi fel a harcot a drogmaffiával. Közhelyes sztori, de a film nézhető, Vin Diesellel a főszerepben.
Előtte John Sturges A hét mesterlövész (film+, 19.00) című westernje adja meg a kezdőlövést. E kiváló mozi úgy lett a műfaj egyik legnagyobb klasszikusa, hogy tulajdonképpen egy rendhagyó alkotásról beszélünk. Analizálja és összegzi az ekkora már kifáradó, jellegzetesen amerikai western műfaját, egyben meg is előlegezi annak megújhodását. A film mai napig is hat, működik, izgalmas és szórakoztató.
Az Oscar (Duna, 22.00) akár Coppola méltán híres Keresztapájának is lehetne a paródiája (nem az amúgy), az ezúttal komédiázó Sylvester Stallonéval, Ornella Mutival és még egy csomó híres színésszel… Ha képben vagyunk a maffiafilmek kliséiben, jellemző fordulataiban, az ismert sztereotípiákban, akkor akár még jól is szórakozhatunk.
A neve Borsy. Borsy Kálmán. Bár ez így nem fog elhangzani a Sellő a pecsétgyűrűn (m3, 23.20) című magyar kémtörténetben, de ettől még az illető (Latinovits Zoltán) az angol hírszerzésnek dolgozik. A maga korában minden könyvespolcon megtalálható Berkes András második világháborús történetében természetesen a gonoszok a német nácik, a jó fiúk pedig az ekkor még angolokkal szövetkező, jógondolkodású magyarok. Az úgy emlékszem, izgalmas film második része holnap, ugyanitt, ugyanebben az időben.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: