A mai szürke, litty-lotty időben végigpasszírozott nap után mi jöhetne jobban, mint egy laza, déltengeri kaland. Például A tenger vadjai (FEM3, 21.00), egy amolyan búvárkodós-kincskeresős akció-kalandfilm, a tragikus körölmények között, fiatalon elhunyt Paul Walkerrel, valamint a tragikusan bájos Jessica Albával a főszerepben. Kockahasak és falatnyi bikinik a langyos Karib-tenger habjaiban. Semmi különös, de annak éppen jó.
A következő ajánlatban sem téma az élet rögös oldala, hiszen habkönnyű, szerelmes romkom a Barátság extrákkal (Cool, 21.10), amiben (ezúttal) Mila Kunis és Justin Timberlake próbálja ki, vajon létezik-e egy barátságban csak szex, és más semmi. Naná. Semmi extra, viszont legalább működik. Mármint, a film.
Az elébb említett rögös oldal a Kényszerleszállás (TV2, 21.35) című filmben nyílik meg előttünk, melyből igen sokszor az alkoholizmus kínál egyfajta kiutat. Sajnos, legtöbbször csak akkor vesszük észre, hogy ez a kiút valójában zsákutca, amikor már szétcsaptuk a fejünket a tűzfalon. Majdnem kiváló film ez, melyben Denzel Washington adja zseniálisan azt az alkoholgondokkal küzdő pilótát, aki… – lásd a film címét. (Bővebben)
Az Elizabeth (Paramount Channel, 21.40) I. Erzsébet angol királynő (Cate Blanchett – a képen az igazi I. Erzsébettel) nagyszabású, pompázatos életrajzi drámája, az angol-indiai Shekhar Kapur rendezésében. “A beteg Máriának gyermeke nem lévén, az uralkodói poszt várományosa a királynő féltestvére, VIII. Henrik király törvénytelen gyermeke, Erzsébet lett. Amikor 1558-ban trónra lépett, Anglia nehéz helyzetben volt. A protestánsok és a katolikusok küzdelme megosztotta az országot, a kincstár üresen állt, a franciák pedig a spanyolokkal szövetkeztek a térdre kényszerítésére. Erzsébetnek szüntelen ármánykodás közepette kellett megvédenie trónját, megszilárdítani hatalmát. A politikai viszonyok mellett szükségképpen háttérbe szorult a magánélete, beteljesületlen szerelme.” Blanchett remek, a kosztümök pompásak és a film is bőven nézhető: mindent tud, amit egy ilyen filmtől elvárhatunk.
David Fincher és Aaron Sorkin Facebook-filmjétől, a Social Networktől (Cool, 23.10) először nem voltam túlzottan lenyűgözve, nemrégiben azonban újranéztem és már sokkal jobban tetszett, miután már átláttam magam a vég nélküli szövegelés (hiszen egy weblap megalkotása nem éppen akciódús menet…) hálóján…
Valahol a Jó reggelt, Vietnam, vagy még inkább az Intim részek című Howard Stern-film és Spike Lee fekete-öntudatos filmjei között helyezkedik el Kasi Lemmons egészen peckes Mondd, testvér! (bár a Lökjed, tesó! tán jobb lenne) című filmje (Duna, 23.35), amely Ralph “Petey” Greene, egy amerikai rádiós DJ életét, tündöklését és elmúlását tárja elénk. Petey Greene volt az amerikai rádiózás történetében az első fekete rádiós, aki műsoraiban nyíltan szólalt fel a feketék jogai érdekében, szociális és politikai problémák iránt sem érzéketlenül. Szabad szájú, szlenges (tehát főleg a célközönségének közérthető) közvetlen stílusa, amit később standup comedykben is sikerrel kamatoztatott, mintául, ihletül és példaként szolgált az elébb említett Howard Stern, valamint az utána következő rádiós generációk hosszú sorának. (Bővebben)
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: