Szombat, április 9.

Az HBO-csoport a tavalyelőtti Oscar-gála két aduászának csatarendbe állításával próbálja lenyomni torkunkon ezt a mai estét. Kicsit csalódás volt nekem a mexikói (most már persze inkább amerikai) Alejandro González Iñárritu anno 9 Oscarra jelölt (s ebből négyet be is kaszált) Birdmanje (HBO2, 19.30). Persze, az azért előre sejthető volt, hogy a nép rögtön beájul, ha valami számára furcsát, szokatlant lát. (Illetve, séróból elutasít, mint ahogy van példa arra is.) Az mindenesetre fix, hogy formailag, technikailag nagy trüváj a mozi, mely gyakorlatilag egyetlen nagyon hosszú snittből áll (valójában persze nem, de erről később), amit ha szegény Jancsó Miki bácsi láthatott volna, besírt volna rajta fájdalmában/gyönyörűségében. Nem mintha nem csináltak volna már egysnittes teljes hosszúságú mozifilmet a filmtörténelemben, a Birdman azok közül azért mindenképpen a leglátványosabb. (Bővebben)

A Whiplash (HBO, 20.00) viszont azóta is az egyik kedvenc filmem. Kíméletlen, kőkemény történet a tökéletességre való mániákus törekvésről, a művészi szintű alkotás embert próbáló gyötrelmeiről, valamint igazi tanárokról és igazi tanítványokról – J.K. Simmons Oscar-díjas és Miles Teller Oscar-díjra méltó alakításával (a képen Simmons és Teller). (Bővebben)

A Támadás a Fehér Ház ellen (RTL II, 20.00) pont annyi, amennyit a címe elmond: piff-puff, dirr-durr, dél-koreai terroristák (ezen sosem fogok napirendre térni, miért pont dél-koreaiak?!) támadják a Fehér Házat, sőt, piff-puff, dirr-durr, de jön az amerikai hős csávó, szabadságról, borotválatlanul, másnaposan, vagy éppen a pincéből, megalázó aktatologatásból mint itt is, és legyak mindenkit, sok piff-puff és sok dirr-durr közepette, a végén magasan leng a csillagsávos lobogó. Vége, stáblista.

A Red 2. (film+, 20.30) -ahogyan a címe mutatja- már a második rész (az elsőről bővebben itt). A “hangnem” itt felvállaltan az akció-vígjáték formátuma, a DC Comics idevágó képregénysorozata alapján amolyan képtelen kémtörténet, egy rakat nyugdíjaskorú szuperkém részvételével, akik természetesen, az öreg profi szertelenségével abszolválják az adott problémát – ergo, mentik meg a Földet. Ebben így, önmagában még nem lenne benne a tuti töltet, azonban a Bruce Willis, John Malkovich, Helen Mirren alkotta belsőhármas már adhat okot az érdeklődésre. A triót -az igen szerethető karakterű Marie-Louise Parkeren kívül- Morgan Freeman egészítette ki az első részben. Ő most hiányzik, de itt van helyette Catherine Zeta-Jones, mint a KGB tábornoka, a villámgyors mozgású Byung-hun Lee, mint a világ legveszedelmesebb bérgyilkosa, David Thewlis, mint borrajongó francia terrorista, és nem utolsósorban Sir Anthony Hopkins, mint zseniális tudós, aki olyan bombát készített, hogy! (Bővebben)

Sok mindent megváltoztathat Hét év Tibetben (Filmcafe, 21.00). A megtörtént eseményeket elmesélő filmben a jelenlegi Dalai Láma gyermekkorába tekinthetünk bele. A második világháború előestéjén Heinrich Harrer (Brad Pitt) osztrák hegymászó a Himalája egyik legmagasabb csúcsának meghódítására indul, a háború azonban keresztülhúzza számítását. Kalandos körülmények között a tibeti szent városba, Llhászába, az ottani buddhista közösségbe kerül, amely befogadja. Sőt, az ifjú Dalai Láma kifejezett érdeklődéssel fordul az idegen felé. Barátságukról mesél ez a szép film, lélegzetelállító tájakkal, és az Őszentségétől megszokott bölcs és vicces benyögésekkel.

Oliver Stone A szakasz (Duna, 21.10) című filmje annak idején igen merész vállalkozás volt, hiszen ez volt az egyik első olyan amerikai háborús tematikájú film, amelyik bátran szembefordult a hivatalos (és nem hivatalos) amerikai Vietnam-propagandával. Azóta készült egy csomó más film is efféle szemlélettel, néhány jobb is ennél, de főleg rosszabbak – ezért ma is ajánlható, illetve, leporolható mozi ez, ami 4 db. Oscart ért 1987-ben.

Ennél lényegesen könnyedebb, egyben érzékibb darabnak ígérkezik a Riói románc (Galaxy, 21.40) című romantikus komédia, melyben két középkorú fazon (Michael Caine és Joseph Bologna) utazik Rióba lazítani, ahol langymeleg a tenger, a lányok pedig monokiniben süttetik magukat a napon. Az egyik “tata” azonban rossz irányba mozdul (a másik “tata” tinédzserkorú lányára), aminek köszönhetően borongós felhők takarják el a napot a gondtalannak tervezett vakáció kék egén.

Jön azonban Derült égből Polly (TV2, 21.45) is, azaz Jennifer Aniston, akivel Ben Stiller, azaz a Reuben nevű munkamániás, életét jó előre eltervezett menedzser vigasztalódik, miután felesége megunta a kiszámított, eltervezett boldogságot. Polly azonban maga a megtestesült improvizáció. (Mellékszerepekben Philip Seymour Hoffman, Alec Baldwin vagy Bryan Brown.) Romantikus komédiáról van szó, ha netán valakinek lettek volna kétségei…

A Desperadoban (RTL+, 22.30) Antonio Banderast látjuk bús képű, titokzatos vándormuzsikusként, aki mégis igen viccesen balettozva lő halomra mindenkit, így nyerve el a szépséges Salma Hayek kacsóját. Robert Rodriguez ezúttal nem vacakol, padlógázon nyomja az ipart, annyira, hogy még haverja, Quentin Tarantino fejét is szétlöveti…

A csábítás elmélete (RTL Klub, 22.40) viszont az előbbi film szöges ellentéte. A mézédes, ám helyenként kissé csípős humorú komédia remek jutalomjáték a kitűnő színészeknek, amivel természetesen Ashley Judd, Ellen Barkin, Greg Kinnear vagy Hugh “Kockahas” Jackson él is. (Bővebben)

Az árulás bonyolult lélektanáról szól az érdemtelenül ismét barátságtalan időpontban vetítendő Hart háborúja (AMC, 23.05), ami egy kitűnő háborús és tárgyalótermi dráma, olyan színészek tolmácsolásában, mint Colin Farrell vagy Bruce Willis. (Bővebben)