Hétfő, április 25.

A mai esti “filmmúzeumot” egy 1998-as romantikus komédiával nyitjuk. Willard Carrol szerzői filmjének (vagyis írta&rendezte), a Szeress, ha tudsz!-nak (Filmcafe, 21.00) témája az, hogy hogyan vagyunk képesek szeretni (vagy nem szeretni) egymást, a mai, modern rohanó társadalomban. 11 pár történetét követjük nyomon az igen jól megírt, szórakoztató, de azért még bőven okos filmben, akiket Hollywood színe-java kelt életre (pl. Angelina Jolie, Ellen Burstyn, Gillian Anderson vagy Gena Rowlands a női szakaszban, illetve Dennis Quaid, Anthony Edwards, Sean Connery vagy Ryan Philippe a férfiban, mások mellett).

 

 

Denzel Washington, azaz A tűzben edzett férfi (film+, 21.05) viszont ezúttal egy kiégett (bocsánat!), hajdani CIA-ügynök, aki ma -nyugdíj-kiegészítésként- gazdag mexikóiak gyermekét védi a Mexikóvárosban tevékenykedő, vaskos váltságdíjra hajtó emberrablóktól. Tony Scott filmje egyszerre remek akcióthriller és valós problémákról beszélő, gondolatébresztő dráma. (Bővebben)

A bombák földjén (Cool, 21.10) nyert egy közepes vitrinre való díjat 2010-ben, rengeteg fontos Oscarral egyetemben, azonban a nézőket mégis komolyan megosztotta. A háborús akciófilmek kedvelőinek túl művészfilm, a művészfilmet kedvelőknek pedig túl akció – én úgy mondanám: nem bambáknak való film ez. A film néhány egészen remekbe szabott jelenete többet mond el egy modern harci helyzet észvesztően gyomorszorító feszültségéről, mint mondjuk 10 darab B-kategóriás akciófilm. Vannak persze szépen felfűzött és rendhagyóan alkalmazott -és éppen ezért izgalmas- zsánerklisék is, néhány valóban remek színészi alakítás is (pl. Jeremy Renner a főszerepben), azonban még én sem mondanám masszív egésznek James Cameron volt nejének, Kathryn Bigelownak filmjét. (Bővebben)

Steven Spielberg nagyszabású Philip K. Dick-adaptációja, a Különvélemény (TV2, 21.20) részleteiben igen alaposnak mondható munka. Ahogyan a jövőbeni világ megjelenik, a kütyük, a mindennapi élet mozzanatai (a személyre hangolt köztéri reklámok, a tömegközlekedés, stb.), a történetben felvetett etikai probléma kibontása túlmutat egy szimpla blockbuster keretein, ezek miatt mindenképpen érdemes megnézni e filmet. A kék-domináns, homályosra, túlvilágítottra effektelt képi világ viszont engem rendkívüli módon idegesít.

Ai Weiwei (a képen) egy kínai képzőművész, performer, fényképész, emberjogi harcos, építész, megmondóember és a kínai népi kormány rettenthetetlen kritikusa, ami a mai Kínában azért komoly bátorságra valló attitűd. Róla szól az Ai Weiwei: Never Sorry (Duna, 22.50) című, igen érdekes és érdekfeszítő dokumentumfilm.

Tovább a blogra »