Mit nézzünk ma a tévében?

Még fénykorát élte a nyomtatott sajtó, amikor elkészült a Lapzárta (Paramount Channel, 21.00) című komédia, mely egy újság (a képen középen) szerkesztőségének zűrzavaros életébe avatja be a nézőt. A címbeli esemény a kezdet és a vég, egy időpontban, miközben minden a feje tetején áll. Ron Howard filmje imponáló szereposztásban (Michael Keaton, Glenn Close, Randy Quaid, Robert Duvall, Marisa Tomei) mutatja meg a káoszt, a maga valójában.

Robert De Niro szerepel a ma esti másik komédiában, melyben egy pánikbeteg maffiavezért kell egy kétbalkezes zsidó pszichológusnak (Billy Crystal) meggyógyítania. A diagnózis: Csak egy kis pánik (Viasat3, 21.00).

Bár a Féktelen harag (film+, 21.10) az előbbieknél frissebb film (2011-es), így túl sokszor talán nem is láthattuk, de azért túl nagy reményeket ne fűzzünk hozzá… A minőségében igen hektikus életművet építő Nicolas Cage-nek ezúttal is szórakoztató frizurát fodrottak a hajszobrászok, s a film nívóját ilyen párbeszédek fogják jellemezni: – Menj a pokolba!– A pokolba? Onnan jöttem. (És szétlövi a fejét az előbbinek.) Amúgy Cage egy címben jelzett hangulatú apát alakít a filmben, aki a gonosz szekta karmai közé keveredett lányát készül megmenteni az idézett metodika szerint.

A Börtönregény (TV2, 21.20) viszont egy eléggé izgalmas börtönregény, melyben Mel Gibson alakítja azt a bűnözőt, aki egy életveszélyes mexikói börtönből akar megszökni egy fiatalkorú kolléga segítségével. A mexikói börtönök viszont tényleg nagyon durvák, főleg egy gringónak.

A Börtönpalota (FOX, 21.55) viszont Thaiföldön van, ahol újfent eltölthetünk 100 igen kemény, feszült percet. Ide kerül ugyanis bizonyos félreértések fatális sorozatából fakadóan a két jómódú amerikai lány (Kate Beckinsale és Claire Danes), s ahonnan vajmi kevés reményük van a kiszabadulásra. A csajok semmit nem értenek, mi zajlik körülöttük, eközben a smasszeroktól a rabokig mindenki gyűlölettel tekint a két elkényeztetett farangra. Helyzetük kilátástalan, de legalább reménytelen…

Joel Schumacher igen durva 8 milliméter (AMC, 22.00) című thrillerjében viszont ismét Nicolas Cage-et nézhetjük, amint egy vidéki magánhekust alakít, aki egy nap olyan megbízást kap, hogy derítse ki, vajon ki az a lány, aki egy páncélszekrényben talált 8 milliméteres filmtekercsen brutális kínzások közepette látszódik. Szado-mazo, eltitkolt vágyak és még titkosabb bűnök a társadalom felső köreiben.

Mészáros Márta naplóiból ezúttal a szerelmekről szólót nézhetjük meg, melyben Juli (Czinkóczi Zsuzsa) a szövőgyárban dolgozik, Jánosnál (Jan Nowicki) lakik, ám Magda (Anna Polony) megtiltja neki, hogy rendes szocialista nő legyen belőle. Felvételizik a filmművészeti főiskolára, filmrendező szakra, de nem veszik fel, Jánost persze közben letartóztatják. Magda a Rózsadombról azért benyomja Julit a közgázra, aki onnan hamarosan még Moszkvába is eljut. Meghal Sztálin, mire Juli hazajön és mégiscsak filmrendező lesz belőle. Woody Allen erre nyilván azt mondaná: Ha mindenkinek minden ilyen flottul ment volna! Napló szerelmeimnek (Duna, 22.10).

Megnézhetjük például -a televízióban először- Zomborácz Virág minapi Utóélet (Cinemax, 20.00) című filmjét, az új magyar filmes generáció egyik szép produkcióját. Mondják, régen röhögtek annyit magyar filmen, mint ezen, ami egyrészt a feledékenység jele, másrészt viszont azért pontosan jelzi Zomborácz Virág sajátos látásmódját, ha tudjuk a film tulajdonképpen arról szól, hogy egy autoriter, zsarnok apja által egész életében lenyomott neurotikus fiúból hogyan válik ép és egészséges férfivé. Mózest, a filmbeli fiút (Kristóf Márton) időközben elhalálozott apja szelleme úgy vezeti végig útján, mint ama bizonyos Hamlet nevű dán királyfit az ő apja szelleme, csak éppen ellentétes irányba. Az apa (Gálffi László – a képen Kristóf Mártonnal) evangélikus lelkész egy távoli baranyai faluban, aki erős kézzel, hite megingathatatlan konzervativizmusával vezeti gyülekezetét, benne családját, fogadott lányát és fiát, akit szintén lelkészi pályára szán – ám Mózes éppen a diplomaosztó ünnepségen összeomlik, minden következtében pszichiátriára kerül. A történet ott kezdődik, hogy Mózes kijön a kórházból, és minden folytatódik ott, ahol előtte abbamaradt – azonban az apa egy tragikus hirtelenséggel beütött szívroham következtében meghal. A Jóisten azonban igazságot szolgáltat, és nem engedi a lelkészt addig a mennyországba, míg az jóvá nem teszi földi életében tett hibáit és fiát erőben, egészségben hagyja a helyére lépni. (Bővebben)

Lesz ma este A majmok bolygója: Lázadás (SuperTV2, 21.00) is újra. A címbeli ribilliót az állatvilág és az ember tarthatatlan kapcsolata robbantja ki a sötét, borzongató jövőben (vagy akár még maholnap). Méltó folytatása ez a film a klasszikus, sokszor és sokat idézett első résznek. Pici filozófia, jóval több látvány és kaland a filmben, mely leginkább arról szól, hogyan kúrjuk el a dolgokat, mi, emberek. (Bővebben)

Egy fiatal férfi (Val Kilmer) nyeri vissza gyermekkora óta elvesztett látását -egy forradalmi műtétnek köszönhetően- az Első látásra (Story4, 21.00) című romantikus drámában, amit én nem láttam még, bár már 1999-ben elkészült. Egy világ nyílik ki számára, ahogy ezt szokták mondani, annak összes csábításával, kihívásával, minden széppel, jóval, csúnyával és gonosszal. De van egy erős saccom a végére, miszerint “igazán jól csak a szívével lát az ember”…

Véleményem szerint, az utóbbi öt év egyik legerősebb filmje Thomas Vinterberg 2012-es darabja, A vadászat (Filmcafe, 18.15) – ma is ez a legjobb film, egy lehetetlen és méltatlan időpontban. Európa Filmdíj a forgatókönyvnek, Cannes-ban Legjobb férfialakítás díja Mads Mikkelsennek (a képen), Golden Globe-, Oscar- és egyéb jelölések jogosak: ez egy hibátlan, brutális erejű, állásfoglalásra késztető, provokatív dráma az igazságról és a hazugságról. (Bővebben)

A főműsoridőben aztán megpróbálkozhatunk például a Paranoia (Cool, 21.10) című thrillerrel, mely az eléggé közismert Microsoft/Apple, Adidas/Puma, vagy Lidl/Aldi mese internetes start up-környezetben történő variációja. Harrison Ford kétarcú, kopasz öregember, Gary Oldman meghízott, de ettől még egydimenziós, Liam Hemsworth pedig nem tudja elhitetni velem, hogy ilyen kockahassal lehet valakinek agya is… (Tudom, hogy lehet, de nem tudja elhitetni velem.) Szóval, ha nem figyelünk nagyon, akkor elmegy két szendviccsel meg egy sörrel.

Tony Scott A rajongó (AMC, 20.00) című, a sztárok iránti elvakult rajongás negatív aspektusait feldolgozó, amúgy igencsak izgalmas filmjét láttuk már – legutóbb épp’ egy hónapja került ajánlásra. Egy ilyen rajongó (Robert De Niro) ered kedvence (a baseball-sztárt alakító Wesley Snipes) nyomába, akadályt, embert, Istent, biztonsági őrt, portást és takarítónőt nem ismerve.

George Clooney egyik legutóbbi filmjét, a Műkincsvadászokat (FEM3, 21.00) nem láttam még. A leírás alapján nekem valami Kelly hősei-variációnak tűnik, tankok nélkül. A második világháborús történetben egy különleges amerikai kommandó kapja feladatául a Hitler által elrabolt műkincsek felkutatását: a csapat azonban nem marcona deszantosokból, hanem múzeumigazgatókból, kurátorokból és művészettörténészekből áll. Igen komoly szereposztás (Clooney mellett például Cate Blanchett, Matt Damon, John Goodman, Bill Murray) természetesen, a filmet viszont az emberek valamiért nem nagyon szerették…

Az Ausztráliát (SuperTV2, 21.00) viszont én nem szeretem. Pedig a nagyszabású romantikus történet a déli kontinens minden természeti szépsége mellett Nicole Kidmannel és Hugh Jackmannal is kápráztat, szerintem azonban a Moulin Rouge-zsal, vagy a Rómeó+Júliával zseniálisat alkotó Buz Luhrmann ezúttal alaposan melléfogott: bővebben.

Ugyanekkor a Szükségállapot (film+, 21.00) nem feltétlenül rossz választás, minden bugyuta fordulata, hiteltelen, sőt, már-már ciki karaktere (Bruce Willis egyenesen Arany Málnát érdemelt, de az amúgy ritkán hibázó Annette Bening is legfeljebb csak Sharon Stone-klónként pislákol csak…) ellenére sem (bár Denzel Washington természetesen, ezúttal sem tud rossz lenni). Főleg így sok évvel 9/11 után, a mai terrorizmustól rettegő korban. Arab terroristák támadják meg New Yorkot… Lidérces, szinte váteszi látomás 1998-ból (!)…

A Gengszter (Filmcafe, 22.00) című gengszterfilm a klasszikus gengszterkorszakba, az 1930-as évekbe kalauzolja el a nézőt. A történetben New York dúsan jövedelmező, illegális lottóbiznisze körül zajlik a csetepaté, a fekete Bumpy Johnson (Laurence Fishburne) és a fehér Dutch Schultz (Tim Roth) között. Az ügylet akkora port ver fel, hogy arra még az olasz keresztapa, Lucky Luciano (Andy Garcia) is felfigyel… A gengszter-történelem egy fontos momentumának hiteles, ám talán kissé poros reprezentációja ez a film, melyben azért akad néhány egészen jó jelenet: pl. amikor Lucky Luciano egy üres sportcsarnokban lezajlott kínos megbeszélés után lazán és cinikusan dalra fakad – iszonyú hamisan, vagy ahogy Dutch Schultz pimaszul eszi az almát egy másik tárgyaláson…

Az ebédről maradt vacsora mellé, mondjuk, Ízek, imák, szerelmek (RTL II, 18.10), egy alapvetően csajos film, mely ráadásul “filozófiájában” sem kíván mélyebbre “süllyedni” a színes, szagos női magazinok kéjesen sekély színvonalánál. (Amúgy, miért is kellene mélyebbre ásnia ennél egy egyszerű romantikus történetnek?) A történet szinte érzéki módon nyúl a negyvenes korosztályt jellemzően érintő “na, most akkor eddig megvolnánk, de merre tovább?” problémához. Julia Roberts (a képen) ezúttal elviselhető, Javier Bardem viszont félisten, punkt um, vita nincs. Rajtuk kívül a mellékkarakterek, az ízléses magazin-fényképezés (a Bali-szigeti rizsmezők, a nápolyi pizza, stb.), valamint a banális, de éppen ezért eredeti és igazolhatóan hiteles lelki és érzelmi fordulatok miatt is lehet szeretni ezt a mozit.

Picit később, Nicole Kidman (vagyis az általa alakított nő) ébred minden reggel egy ismeretlen férfi (Colin Firth) mellett, egy idegen ágyban, egy idegen házban. Egy baleset utóhatásai miatt nem emlékszik férjére, a saját házasságának megelőző, nyilván boldog időszakára. Az Amnézia (Cool, 19.00) miatt pszichiáter (Mark Strong) is kezeli, aki egy videonapló-terápiát javasol. A gyógymód lassacskán hatásosnak bizonyul, és a nő elkezd rájönni, hogy nem véletlenül felejtett el mindent korábbi életéből… Muhahaha. Thriller lesz ez.

Aztán Paul Haggis Elah völgyében (Filmcafe, 19.45) című darabjában egy “csillagsávos lobogóhoz és az országalapító atyák szelleméhez” végletesen hű apa (Tommy Lee Jones – aki ezért az alakításért Oscarra is jelölték) jár utána állítólag kötelességteljesítés közben eltűnt fia ügyének, de közben -míg a rejtélyek száma egyre nő- élete addigi irányát gyökeresen megkérdőjelező dolgokra derül fény. A film egyszerre izgalmas thriller és elgondolkoztató dráma. (Ha nem láttuk volna már mostanában… – bár ez szokásosan érvényes szinte az összes ajánlott filmre. Viszont lehet repetázni, illetve, “egy újszülöttnek minden vicc új”.)

Paul Haggis jegyzi a következő ajánlatot is. A következő három nap (Cool, 20.45) egy egészen fogyasztható, slankra húzott, sajátos ízű ‘családi’ thriller, bár az moralizálást nem ússzuk meg itt sem: szabad-e gyilkolni rossz embereket, hogy ezzel jó embereknek segítsünk problematika azért igencsak fajsúlyos kérdés. A választ azonban ezúttal nem rágja a szánkba, és ez jó. Nekem kifejezetten tetszett, ahogy a rendőrség szerepelt ebben a börtönből ártatlanul elítéltet szöktetős sztoriban, még akkor is, ha egy szigorúbb dramaturg az egészet kihúzta volna a francba. Szerintem éppen ezzel lett érdekes a film… Feltűnő azonban, hogy Russell Crowe mennyire egysíkúan játszik.

David Fincher A Zodiákus (Viasat3, 21.00) című filmje lehet alternatíva. A filmet leginkább talán egy amolyan műfaji kísérletnek tekinthetjük, fikciós dokumentum-thrillernek például. A rendező ügyes pali, ez vitán felül áll, de ez a filmje nem sikerült túl jól. Túl hosszú, túl unalmas és a vége pedig túl bosszantó – bár ehhez tudni kell, hogy valóban megtörtént eseményeket, (egy a rendőrség által soha kézre nem kerített) brutális sorozatgyilkos elképzelt történetét meséli el, rengeteg jól ismert színész (Robert Downey Jr., Jake Gyllenhaal, Mark Ruffalo, Anthony Edwards -anno Green doktor-, stb.) részvételével.

Holnapután (film+, 21.00) viszont hideg lesz. NAGYON hideg.

Egy órával később azonban a 21 gramm (Paramount Channel, 22.00) azt próbálja megfejteni, méghozzá remek színészekkel (Sean Penn, Naomi Watts, vagy például Benicio Del Toro) és a mára Hollywood egyik vezető filmművészévé vált mexikói Alejandro González Iñárritu rendezésében, hogy miért válik éppen a címben jelzett mértékben könnyebbé egy ember teste a halál pillanatában?

Elefántok vajúdnak hosszasan (Különféle kétes alakok többé-kevésbé tisztességes (már amennyire egy ügyvéd lehet tisztességes) ügyvédje (Michael Fassbender) nősülne (Penelope Cruz), és két haverral (Javier Bardem és Brad Pitt) úgy dönt, hogy nyúlnak a mexikói kartelltől egy kis kokót, amiből  majd jól megcsinálják öregkorukat. Az egyik haver szőke nője (Cameron Diaz) viszont lefüleli az akciót – rendezte Ridley Scott, írta Cormac McCarthy, fényképezte Dariusz Wolski.) A jogász (SuperTV2, 22.00) című filmben, de -ahogyan a közmondás is szül – csak vékonyka cincogás lesz a végeredmény. (Bővebben)

Az Amerikai pszicho (Filmcafe, 22.00) Bret Easton Ellis korszakos kultuszregénye alapján készült. Az igen véres történetben Patrick Bateman jól ismert karakterét, a gátlástalanul törtető, végletesen cinikus, erőszakos yuppie-t rajzolja meg Christian Bale, méghozzá igen vastag kontúrokkal. Másnap azonban vigyázzunk mi is az irodában azzal a baltával…

Roland Emmerich filmje, az Anonymus (ATV, 22.35) is egy látványos film, ahogyan tőle megszokhattuk -pl. a fenti Holnaputánban-, ezúttal azonban nem idéz elő semmilyen világvégét, viszont épít, mégpedig Shakespeare világát – méghozzá igen alaposan. A történet amúgy azt a kérdést járja körül, hogy valójában ki írhatta az általában Shakespeare-nek tulajdonított híres műveket? (Bővebben)

A bátrabbak (és tapasztalatlanabbak) megpróbálkozhatnak Ridley Scott Prometheus (TV2, 22.55) című filmjével is, melyben a korábbi, Nyolcadik utas a Halál című, hírhedt műfaji alapvetését kívánta megmagyarázni – szerintem feleslegesen: bővebben. Ez a mai nap nem Ridley-é.

A bikaborjak (Duna, 23.10) Fellini első komolyan vehető és komolyan is veendő filmjében még inkább az olasz neorealizmus jellegzetességei dominálnak. A címszereplők egy unalmas olasz kisváros unatkozó, de nagy hanggal megáldott ifjai, akik valahogy mégsem tudnak “túlnőni” a városka főterén…

A ma esti filmmúzeumunkban először egy jó nagy slamasztikába kerülhetünk, méghozzá egyszerre hárman. Neil Simon írta a Hárman a slamasztikában (Duna, 19.35) történetét, ami kvázi garancia is a könnyed, szórakoztató másfél-két órára. Chevy Chase adja azt az egyszeri krimiírót, aki éppen egy bankrablásról ír, amikor bankrablók rabolják el. A fifikás firkász azonban megszökik tőlük, egyenesen csélcsap ex-feleségéhez (Goldie Hawn), akit azonban szögletesen kocka ügyész-férje (Charles Grodin) próbál kordában tartani. A filmet 1980-ban mutatták be a magyar mozik is.

Nem árul semmilyen zsákbamacskát a Féktelenül (Cool, 20.45) című kellően agyatlan, de azért még szórakoztató -amúgy 1994-es- akciókomédia sem, de legalább nem is szánt túl mélyre. Sandra Bullock édes, Keanu Reeves pedig helyes, együtt száguldanak egy pokolgéppel tömött buszban a végzetes végkifejlet felé.

Ugyanebben az évben kezdett el ketyegni egy Időzített bomba (Film Mánia, 21.00) is – Jeff Bridges egy már visszavonult, de hajdan nagyon profi tűzszerészt alakít ebben a méltatlanul elfeledett izgalmas filmben, melyet talán legtalálóbban a “a piros drótot vagy a kéket vágjam?”-jellegű, homlokon izzadtságcseppet görgetős, székkarfa-szorongatós fakkba sorolhatunk, ha mindenáron muszáj valahová.

Egy ’99-es évjáratú zsaru-haver film a következő ajánlat. Chow Yun-Fat adja az amerikai kínai maffiába beépülő zsarut a Mocskos zsarukban (Viasat6, 21.00), aki “zöldfülű” társa (Mark Wahlberg) segítségével mégis leleplezi a hongkongi illetőségű Triádok teljes Amerikába települt szekcióját (mert azok is csak ugyanolyan önző, korrupt szemétládák, mint minden maffiózó, bárhol a világon).

A Jane Austen-rajongói kör számára ma este a Büszkeség és balítélet (FEM3, 21.00) kerül levetítésre, ezúttal a 2005-ös – 12 éves- verzió, Keira Knightley-vel. Szép film, van mögötte egy csomó jelölés kosztümre, díszletre, operatőrre, mellékszerepekben remek színészek is, de én azt a változatot bírtam igazán, amiben a dadogós király volt Darcy…

A mai este “doyenje”, egyben legérdekesebb darabja a Szikrázó lányok (m3, 21.10) lesz, Bacsó Péter “termelési filmje” 1974-ből. A történetben egy konzervgyár csinos, fiatal munkásnői (Bánsági Ildikó, Bodnár Erika és még sokan mások – a képen) folytatnak ádáz küzdelmet az üzemi bölcsőde megnyitásáért, miközben a férfiakból álló vezetőség (Avar István, Madaras József) az erre való pénzből inkább stadiont horgásztanyát akarnak építeni.

Ma este is lesz a 2003-as Hideghegy (Paramount Channel, 21.20), istenem, hanyadszor? Mondjuk, jó film, az biztos. (Bővebben)

Jó kis krimi A kis szemtanú (Duna, 21.20), 1985-ben mutatták be. Szegény amisok, hogy küzdenek az ellen, hogy a rohanó, gonosz és modern huszonegyedik (pontosabban, a film idején még bőven huszadik) század belevigyorogjon az ő szigorúan védett XVII.- századi életükbe, pedig már ez a film is elhozta számukra a Gyehenna tüzét. Azóta állítólag már valóságshow-kban is szerepelnek…

Maya, a tíz éves kislány, egy iskolai szexuális felvilágosító óra hatására, meredek kérdést szegez éppen válófélben lévő apjának: “Papa! Akkor te is beledöfted merev péniszedet az anyuba, és így lettem én?!” Egy ilyen kérdésre rendes esetben piruló hebegés-habogás lenne a válasz, mivel azonban a Mindenképpen, talán (TV2, 21.25) címet viselő romantikus filmvígjátékban vagyunk (valamint 2008-ban), és a papa amúgy egy reklámcég szövegírója, a válasz hosszabb lesz: maga a film. Will Hayes (Ryan Reynolds) is pirul kicsit, de utána rögtön zseniálisan kivágja magát a meglehetősen kényelmetlen helyzetből. Megegyezik kíváncsi lánykájával, hogy elmeséli élete történetét, az összes kacskaringóval, de úgy, hogy a neveket megváltoztatja, és a kislánynak magának kell rájönnie, ki lesz az ő mamája végül is. (Bővebben)

1981-ben láthattuk először a remek, csavaros cselekményű és immár klasszikussá vált második világháborús történetet, a Tű a szénakazalbant (Galaxy, 21.30). Írója Ken Follett, zeneszerzője Rózsa Miklós, főszereplője pedig Donald Sutherland. A cím arra utal, hogy nagyjából olyan könnyű megtalálni egy Angliában tevékenykedő, angolul tökéletesen beszélő náci kémet, mint egy tűt a szénakazalban. Talán ezért is Tű a kódneve az illetőnek…

Ha viszont kifejezetten forróságra vágynánk, akkor egy kellemes opció lehet éjszakára egy másik kaland is, mely méghozzá egzotikus helyszínen, a Szaharában (TV2, 23.55) zajlik le. Annak idején, 1995-ben, egy átlagos második világháborús kalandfilmnek szánták alkotói ezt a mozit, s arról nyilván nem is tehetnek, hogy nekem már első jelenetek után Rejtő Jenő jellegzetes sivatagi, idegenlégiós történetei jutnak róla eszembe: Csülök, Tuskó Hopkins, Senki Alfonz, a Három testőr Afrikában, ilyenek… E filmben egy tökös őrmester vezetésével maroknyi katona menekül a sivatagban a közelgő német hadsereg elől: egy amerikai őrmester (James Belushi), egy angol katonaorvos, egy ausztrál, egy francia és egy szudáni katona… (vö: Az asztalnál négy nemzet képviselője ült: egy francia légiós, egy angol dragonyos, egy szudáni lövész, valamint egy orosz hússaláta…) Nincs vizük, stb., stb. Menni vagy meghalni.

Engedjünk nyugodtan a péntek esti éjszaka csábításának, a tévében ma is csak filmmúzeum vár ránk, abból is inkább a teszkógazdaságos kosár… Persze, a maga nemében egy kitűnő háborús és tárgyalótermi dráma a ma végre barátságos időpontban vetítendő Hart háborúja (Film Mánia, 21.00), mely az árulás bonyolult lélektanáról szól, olyan színészek tolmácsolásában, mint Colin Farrell vagy Bruce Willis. (Bővebben)

Nem Pszichoszingli (Paramount Channel, 21.00) és nem vígjáték Jason Reitman Young Adult (tehát Fiatal felnőtt) című filmje. Kézenfekvő a hasonlat (el is lőtték már páran), hogy e filmbeli “fiatal felnőtt” (Charlize Theron – a képen) maga Juno, húsz évvel későbben. Vagy éppen a Rém, szintén jó néhány év múlva, kikupálva, de nem javulva… (Bővebben)

Ezeken kívül, esetleg a Kardhal (Viasat3, 21.00) című thriller jöhet szóba. A történet által elmesélt “virtuális valóság”-, vagy “cyberspace”-kép azonban mára már kissé elavultnak, naivnak és kezdetlegesnek tűnhet, de talán az még érdekes lehet, ahogyan John Travolta, az ő “sajátos” arcberendezésével megpróbálja eljátszani a hiperintelligens bűnözőt, aki a virtuális valóságban eldugott illegális kormányzati milliárdokat szeretné a maga bankszámláján tudni (persze, Hugh Jackman is elég furcsán fest, mint lepukkant csúcshekker…).

Brian De Palmát nem elsősorban sci-fijeiről, mint inkább hideglelős thrillerekről, vagy más földhöz ragadtan erőszakos filmjeiről ismerjük (és olykor szeretjük). A Mars-mentőakció (AXN, 21.00) viszont sci-fi, mely azonban nem a mostanában újra nyomuló, lézerkarddal vagdalkozó mesefilmes vonulathoz sorolódik, hanem inkább a realitásokhoz áll közelebb, és akár már a közeljövőben is megtörténhet (és a mai földi eseményekre is utal). 2020-ban járunk, tehát öt év múlva. A történet, bár címében katasztrófahelyzetet ígér, valójában inkább a földi élet eredetére ad egyfajta -végtelen távlatokat nyújtó, de ma még fantasztikus- választ. Szerintem izgalmas, érdekes film, Tim Robbinsszal, Don Cheadle-el, Gary Sinise-zel és másokkal.

Charlie angyalai (Story4, 21.00), azaz ezúttal Cameron Diaz, Drew Barrymore és Lucy Liu, valamint Bill Murray és még sokan mások, sokat fáradoztak azért, hogy felélesszék a hetvenes évek népszerű krimisorozatának csinos hőseit – szerintem sikerrel. Pörgős, szórakoztató kis krimikomédia, amit vállal, azt hozza is. Csodákat azonban ne várjunk.

Még ehhez képest is meglehetősen súlytalan baromságnak tűnik a Csak szexre kellesz (FEM3, 21.00) című romantikus komédia, aminek lényege kiolvasható már a címéből is  – nyilván az is, Natalie Portman ide, vagy Ashton Kutcher oda.

Este tízkor viszont Szóljatok a köpcösnek! (Galaxy, 22.00) Dolog van!

Dolog van, ami majd éppen ott ér véget, ahol az 1982-es John Carpenter-féle alap-Dolog kezdődik: két félőrült faszi helikopterről üldöz egy kutyát, amelyik a végtelen antarktiszi hómezőkön menekül előlük, sikerrel. Ez A dolog (film+, 23.00) tehát annak mintegy előzménye, de szögezzük le: valójában inkább remake-je. Alapvető pozitívum azonban, hogy Matthijs van Heijningen Jr. (mondjuk ezzel a névvel nehezen fog nagy karriert befutni Hollywoodban…) is tiszteli Carpenter korszakos művét, és nem akart jobbat, nagyobbat, gusztustalanabbat és látványosabbat alkotni, így ez a film egyfajta tisztelgésként, hommage-ként fogható fel leginkább. (Bővebben)

Antal Nimród (ha jól számolom) harmadik hollywoodi alkotása, A szállítmány (film+2, 21.00) egy könnyed szajréfilm-variáció Jean Renóval, Laurence Fishburne-nel, és Matt Dillonnal. Nincs vele semmi gond, működik és ennyi. (Bővebben)

Eközben, a 88 perc (Filmcafe, 21.00) című thrillerben az Al Pacino által alakított pszichiáternek van 88 perce, hogy megmentse saját életét, amit Jon Avnet rendező real time kíván nekünk elmesélni. Valahol azonban valami bibi csúszhatott a fogaskerekek közé, mert a film 107 perces… Egyszer persze, simán meg lehet nézni ezt a filmet is, de egészen biztosan nem ez az alkotás Alfredo életének fő műve.

Sajnos, Woody Allen, mire Rómába ért európai élményszerző körútján, úgy látszik, megunta az öreg kontinenst, legalábbis Rómáról már semmi különös nem jutott eszébe… Rómának szeretettel (Duna, 21.50) című 2012-es filmje eléggé erőtlen, fáradt kis mozi lett. (Bővebben) Viszont a minap olvastam egy igen okos embertől, hogy az meg ezt tartja kedvenc filmjének. Nemcsak Woody Allentől, hanem úgy, általában… Tehát vannak ellenvélemények is. (A képen jobbra Penelope Cruz.)

James Mangold briliáns thrillerjének, az Azonosságnak (film+2, 22.45) hőse (=antihőse: John Cusack) autóbalesetet szenved egy igen durva viharban. Egy lepukkant motelben talál menedékre, ahol kuksol már néhány fura figura – egyik közülük sorozatgyilkos. De kicsoda? Pazar forgatókönyv, jó színészek és újra egy igen váratlan csattanó, valamint feszült, klausztrofóbiás atmoszféra és ízlésesen elegendő brutalitás, amennyi kell egy efféle filmbe.

Sam Raimi klasszikus zombifilmje, az Evil Dead – Gonosz halottak (Filmcafe, 23.00), életem egyik legbrutálisabb filmélménye volt annak idején. Természetesen, nem műfaja vagy “mondanivalója” miatt, hanem annak az addig soha nem tapasztalt érzéki, szinte fizikai hatás miatt, amivel hatott. Ez az élmény még a VHS-korszakban történt, a mára már elképzelhetetlen minőségű, agyonmásolt, magyar hangalámondásos kalózvideók korában, nagyjából 1984 környékén. Én addig nem nagyon láttam efféle filmet, talán a klasszikus Friedkin-féle Ördögűző és A nyolcadik utas a Halál kivételével, amiket akkoriban már vetítettek a magyar mozik. Az Evil Deadhez képest ezek viszont esti mesének hatottak, pedig (itt is jöhetne egy szép sztori). Emlékszem, akkori munkahelyemen (egy ifjúság kulturális épülését szolgáló intézményben) néztük a filmet (munkaidőben, természetesen, hiszen a szocializmust építettük még akkor), néhány pasi egy elfüggönyözött szobában és rettegtünk. Én, Gábor kolléga, Tibor, a népművelő és Tóni, az igazgatóhelyettes elvtárs (ő hozta a filmet). Aztán, ahogy a történelem kereke tovagördült (illetve, ezt most hagyjuk…), kinyílt a világ és ez a film is jócskán vesztett hatásából. Amikor néhány éve újranéztem, inkább csak csodálkoztam, hogy ezen szartunk mi majdnem be?! A lényeg azonban a lényeg, az első szerelem akkor is meghatározó élmény, ha életünk legrosszabb szexélménye volt valójában…

Ma jó filmek lesznek. A Vágy és vezeklés (Viasat3, 21.00) rendezője, Joe Wright például érdekes fazon. Nem mondom, hogy feltétlenül tetszik mindig, amit csinál, de tagadhatatlan, hogy olykor kifejezetten meglepő ötletekkel próbálja felrázni az igen konzervatív romantikus dráma műfaját. E múlt század harmincas éveiben játszódó filmjének narrációját például erősen ritmizált zenei hatásokkal pörgeti meg, ami aztán a késő viktoriánus enteriőrök, lebbenő fátylas romantikájával vegyülve, erősen sejtelmes, érzéki és izgató világot eredményez, még akkor is, ha Keira Knightley (a képen) csontkollekciójában annyi erotika van, mint egy vállfákkal telt üres szekrényben. Vanessa Redgrave viszont hatalmas színésznő.

Alternatívaképpen nézhetjük Az árulót (Filmcafe, 21.00) is, ami egy amolyan “Jack Bauer-i“, terroristás thrillert (tehát nem biztos, hogy másfél óráig elengeded a fotel karfáját…), mely az FBI köreiben megbúvó, címbeli tulajdonságokkal bíró figuráról, valamint Amerikában buszokat robbantani készülő arab terroristákról szól. Főszerepben Guy Pearce, Don Cheadle és Jeff Daniels.

Mészáros Márta Napló gyermekeimnek (Duna, 21.35) című drámájáról elég annyit elmondani, hogy 1984-ben, Cannes-ban, a Zsűri Nagydíját kapta meg. Személyes hangú, hiteles történelem-óra – hiánycikk ma az efféle. Az átkos ötvenes évek, belülről és felülről.

A Kék bársony (AMC, 21.40), bár David Lynch egyik legközérthetőbb filmje, mégsem mondható tömegterméknek, hiszen sajátos, rejtélyekkel teli, sejtelmes atmoszférájával, a kérdőjelek ezreivel mégis inkább intellektuális kaland, mint befakkolható thriller. Amerikai kisváros, koszlott bárok, áporodott, füstszagú, súlyos függönyök, levágott fülek, a kék hold és Angelo Badalamenti sejtelmes melódiái – a dizőz Isabella Rossellini. Innen nőtt ki a Twin Peaks.

A beszédes című Szex a neten (Paramount Channel, 22.55) valóságban megtörtént eseményeket mesél el. Egy internetes karriertörténet ez (nem Gattyán úr sztorija, de akár lehetne az is), valamiféle furcsa ötvözete a Social Networknek, a Boogie Nightsnak és az Oceans’s-sorozatnak, némi Tarantinós szósszal leöntve – ettől függetlenül/éppen ezért, abszolúte nézhető, érdekes darab. Na, ez például egy olyan film ma estére éjszakára, amit biztosan mindenki átugrik, hogy nyilván valami hülyeség, de nagyon nem az: bővebben.

Denzel Washington megint Időzavarban (AMC, 20.05) van ezen a mai estén, egy floridai kisváros seriffjeként. Ez a film azonban nem egy sorozat következő darabja, hanem ugyanaz a film, ami majd minden héten lemegy. Ettől azért még egy tisztességes, becsületes, tisztesen középszerű, de azért még bőven nézhető krimi ez, csak… Egy brutális kettős gyilkosság felderítése közben felfejtett szálak igen messzire vezetnek, de -némi meglepetésre- a seriff közvetlen közelében erednek.

Alternatíva lehet a Szemfényvesztők (film+, 20.40), ha nem láttuk volna még: egy bűbájos szajréfilm, melyben illuzionisták rabolnak bankot, ezt azt, sőt, még egy igen meglepő bosszútörténet is kibontakozik – a roppant fordulatos, trükkös és blikkfangos cselekményt azonban nem részletezném, hadd essen le az álla az ilyesmire hajlamosaknak. Elég komoly a lineup: Morgan Freeman, Michael Caine, Dave Franco, Mark Ruffalo, Jesse Eisenberg, Woody Harrelson… (Bővebben)

James Cameron tengeralatti filmezés iránti szenvedélyének egyik szép produktuma a mostanában többször is előkerülő A mélység titka (FEM3, 21.00) című film, melyben már ott kavarognak későbbi gigamega-sikereinek fő motívumai, a hajókatasztrófa (Titanic), az idegen civilizáció vs. ember (Avatar). Az igazi vicc azonban az, hogy ez jobb film azoknál, mert még mértéktartó és arányos – még 4:3-ban is…

A skandináv krimi egyik kultikus alakjának, Stieg Larssonnnak tetovált lánya elért Hollywoodba is, ahol David Fincher csinálta meg belőle saját verzióját, melyben Rooney Mara helyettesítette Noomi Rapace-t, Daniel Craig pedig Larsson alteregóját játssza. Ez A tetovált lány (Cool, 21.10) azonban nekem nem jött be: bővebben.

Annak idején Cannesban Arany Pálmára jelölték Az újságos fiút (film+2, 21.05), a Precious – A boldogság árával és a szintén az afroamerikai témában “utazó” Komornyikkal ismertté vált Lee Daniels furcsa, szabálytalan filmjét, mely mégis igazi, hiteles hangulatot áraszt és minden kuszasága ellenére is részletgazdag képest fest az Államok déli, fülledt, forró, gyűlölettel és szinte minden emberi aljassággal teli klímájáról. Jó a zenéje is, a színészek (pl. Zac Ephron, Matthew McConaughey, Nicole Kidman és David Oyelowo – a képen) pedig egyenesen remekelnek… (Bővebben)

Luc Besson Nikitája (PRO4, 22.00) már 27 éves… Viktor, a takarító viszont még mindig üt.