Szerintem Koltai Lajos elsősorban a tengerentúli közönség egy bizonyos rétegének, illetve annak ízlésvilágának próbált megfelelni első igazi amerikai játékfilmjével, az Estével (Film Mánia, 19.00). Egész egyszerűen arról van szó, hogy túl sok benne minden – túl sok a sztár, túl sok az érzelem, túl sok a pasztellszín bűbáj és túl sok a melankólia. Persze, lehet az is, hogy ez csak simán egy csajos film, Claire Danesszel, Glenn Close-zal, Vanessa Redgrave-vel, Meryl Streeppel és még hosszan sorolhatnám, kikkel… (Bővebben)
A kilencvenes évek egyik nagy magyar mozisikere volt A miniszter félrelép (Duna, 20.35), melyben a másik Koltai, a Róbert, valamint Kern András idézték meg a harmincas évek magyar filmjeinek habos-babos, felhőtlen világát. Azóta a darab megy a színpadokon is, a közönség szereti – ami nem meglepetés, hiszen tulajdonképen ez egy kevés hibával bíró, klasszikus és tipikus sitcom.
James Mangold briliáns thrillerjének, az Azonosságnak (film+2, 20.50) hőse (=antihőse: John Cusack) autóbalesetet szenved egy igen durva viharban. Egy lepukkant motelben talál menedékre, ahol kuksol már néhány fura figura – egyik közülük sorozatgyilkos. De kicsoda? Pazar forgatókönyv, jó színészek és újra egy igen váratlan csattanó, valamint feszült, klausztrofóbiás atmoszféra és ízlésesen elegendő brutalitás, amennyi kell egy efféle filmbe.
Nem Pszichoszingli (Paramount Channel, 21.00) és nem vígjáték Jason Reitman Young Adult (tehát Fiatal felnőtt) című filmje. Kézenfekvő a hasonlat (el is lőtték már páran), hogy e filmbeli “fiatal felnőtt” (Charlize Theron – a képen) maga Juno, húsz évvel későbben. Vagy éppen a Rém, szintén jó néhány év múlva, kikupálva, de nem javulva… (Bővebben)
Az Orvlövész (Mozi+, 21.00) című, alapvetően sablonos sztorira (leszerelt hajdani specialista csalódottságában és kiábrándultságában a világ végén farigcsál fogpálcikákat, aztán egyszer megjelenik valami titokzatos fazon, aki azért csak behúzza még egy utolsó akcióba) épülő filmben ugyanekkor Mark Wahlberg alakít egy hightech mesterlövészt, akinek tevékenysége (és annak ábrázolása) azért közel sem sablonos. Rejtekben megbújva, hosszú, méla lesben, kimatekozva a lövedék megfelelő pályáját, miközben csakis egyetlen lövésre van esély – kellő izgalomkeltésre alkalmat adó szituációk ezek, mint azokban a robbantós filmekben, amikben órákig el lehet játszani a “piros drótot vagy a kéket vágjam” faék-egyszerűségű, de igen hatásos dramaturgiájával…
Az Egy drága társ (SuperTV2, 21.00) hősnője (Diane Keaton) jobban szereti a kutyáját, mint a férjét (Kevin Kline)… Na tessék. Állítólag dráma ez a film – nem láttam, de nincs is benne sok bizodalmam.
Fazakas Péter 2008-ban bemutatott Para (Duna, 22.25) című krimi-vígjátéka lényegéből fakadóan nem az, aminek mély barázdákat kellene vágnia agyunkba és/vagy szívünkbe, funkciója általában kimerül a röpke szórakoztatásban – viszont ha ezt értelmesen teszi, akkor ezzel nincs is nagyobb baj. Négy lúzer (egy biztonsági őrként tevékenykedő ex-rendőr – Csuja Imre, egy szorongó paramatyi – Scherer Péter, annak ezoterikus felesége – Bánsági Ildikó, valamint ezek konspirációs elméletekben hívő barátja – Fellinger Domokos) egy nap visszautasíthatatlan ajánlatot kap egy alvilági műkereskedőtől. Ez önmagában még nem lenne baj, azonban iskolapéldája e film annak, hogy mennyire nem lehet eldönteni egy ígéretes forgatókönyv vagy ötlet alapján, hogy milyen lesz később az abból elkészített film. A reklámiparból érkezett rendező dolgozata bosszantóan ügyetlen, ritmustalan, elbénázott munka, miközben mindvégig látni benne a lehetőséget egy jó kis Guy Ritchies-Thomas Anders Jensenes krimi-komédiára.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: