A Tolvajok városa (film+, 21.00) egy remekbe szabott, kőkemény filmdráma, ezúttal Boston “nyóckeréről/ből”, s benne a sok-sok szomorú, számítását csak a bűnben megtaláló emberről. Ben Afflecket a hajlamosak vagyunk inkább színésznek, általában afféle tejfelesszájú bájgúnárnak letudni, pedig ez az ábra is azt mutatja, hogy amellett, hogy valójában jó színész, igen jó forgatókönyvíró és rendező is. (Bővebben)
Ugyanekkor a Palimadár (Story4, 21.00) egy ártalmatlan krimikomédia a boldog békeidőkből, 1990-ből, amikor Mel Gibson még szimpi volt és vicces. Itt az isten háta mögött éldegél, és lassan már ő maga sem tudja magáról, hogy kicsoda, hiszen már többször változtatott személyazonosságot, nehogy rátaláljon az a banda, akik ellen évekkel ezelőtt vallott a bíróságon. A banda persze, ettől még a nyomában van – szerencsére rátalál hajdani barátnője (Goldie Hawn), még akkor is, ha a pali őt sem akarja megismerni. A hajsza csak most kezdődik…
Az Egy kosaras naplója (Filmcafe, 21.00) című film viszont Leonardo DiCaprio (a képen) egyik első nagy dobása, amiért kapásból kaphatott volna Oscar-t (megérdemeltebben, mint most, évtizedekkel később, A visszatérőért kapott). Óriásit játszik ugyanis a drogos utcagyerekből hírneves költővé (és sok minden mássá) vált Jim Carroll szerepében – hiszen őróla, nem pedig egy akármilyen kosarasról szól ez a film. (Bővebben)
Az Angyalok városa (Viasat3, 21.00) azonban az a film, aminek soha, semmilyen körülmények között nem lett volna szabad elkészülnie. Sokan ugyanis azt hiszik, ez a művészet, holott nem. Wim Wenders Berlin fölött az ég című filmje a művészet, Brad Silberling filmje viszont csak gyenge, kiszínezett, megcukrozott, könnyen fogyaszthatóvá tett vásári másolat. Giccs, ha úgy tetszik, de a legrosszabb fajtából. Nicolas Cage pedig nem Bruno Ganz.
Az Exférj újratöltve (Cool, 21.10) című romantikus komédia viszont ismét egy könnyed darab, melyben a felmelegített töltött káposzta házastársi kapcsolatra való projekciójának krimi-környezetben való analízise “kerül fennforgásra”, Jennifer Aniston és Gerald Butler főszereplésével.
Szabó István 1966-ban készült filmje az Apa (m5, 21.30), melyben egy fiatalember (Bálint András) növeszti az égig Budapest 1944-es ostroma alatt elhunyt édesapjának (Gábor Miklós) alakját. A fiú élete azonban a földön, a hatvanas évek magyar valóságában zajlik…
A vikingek felemelkedése (Film Mánia, 22.40) a később is érdekes filmekkel (pl. Bronson, a Drive!, vagy a minapi Neon Démon) jelentkező, dán Nicolas Winding Refn alkotása. A nagyjából ugyanebben a korban (uszkve i.sz. 8-10. század) nyugaton portyázó eleink problémamegoldó készségeinél semmivel sem finomabb életű címszereplők ultraerőszakos hétköznapjaira derül fény ebből a fagyos, kemény, vértől iszamos filmből, az ezúttal félszemű viking harcost alakító Mads Mikkelsen főszereplésével. (Bővebben)
Nem sokkal később azonban, picit odébb, Párizsban, az Elnöki Palotában igazi forradalom zajlik: a palota dölyfös, ám vitathatatlan főszakácsát egy vidéki fogadósnéra cserélik, mivel az elnök egyszerűbb, vidéki, rusztikus konyhára vágyik, a kifinomult művészet helyett. Mi, porbafingó magyarok meg csak ámulunk, hogy az Ízek palotája (Duna, 23.15) “paraszti” menüje is olyan vastagon keni a szarvasgombás libamájpástétomot, mint Ilus néni nálunk, falun a zsíros deszkát. (Bővebben)
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: