Mit nézzünk ma a tévében?

Az a jó ebben az ’56-os ünneplésben, hogy a nagy erőlködés közepette olyan remek magyar filmek is bemutathatódnak, mint a Szerelmesfilm (m3, 19.00) című szerelmesfilm, melyben Jancsi (Bálint András) még mindig szerelmes Katába (Halász Judit), hajdani szerelmébe, aki viszont már Párizsban él. Jancsi fogja magát és meglátogatja, de természetesen már ugyanazt a Katát nem találja. Szabó István “Lelouche-os” filmje ez, egy férfiról és egy nőről, még 1970-ből.

Persze, lesznek ma “normális” hollywoodi “vackok” is, mint például Robert Zemeckis 2000-ben készült egészen izgalmas pszichothrillere, a Temetetlen múlt (RTL II, 19.35), melyben egy jólétben unatkozó háziasszony (Michelle Pfeiffer) kísértetiesen gazdag képzelőereje okoz gondokat a békés, kertvárosi létvalóban, az elfoglalt férj (Harrison Ford) őszinte sajnálatára.

Megnézhetjük a Jack Reachert (Mozi+, 21.00) is, főleg, hogy már a mozikban a második rész, mely az utóbbi évek egyik legérdekesebb, legegyedibb darabja a saját műfajában, ami azért elég komoly tett, tekintve, hogy az akció-krimi lehetőségeiben egy meglehetősen behatárolt zsáner (értsd: ha valahová, akkor ehhez kell tán e legtöbb kreativitás, ha nem akarunk olyan fordulatokkal, karakterekkel, egyebekkel operálni, amit még előttünk nem lőtt el senki…). Ez a film azonban egészen a végkifejletig friss és ropogós benyomást kelt. A finálé sem rossz, bár azon eléggé felröhögtem, hogy Cruise Tomi kapásból értette a ruszkit, miközben erre korábban nem utalt sehol senki… A mellékszerepekben az ördögi Werner Herzog (!) és Robert Duvall remek, Rosamund Pike pedig szexi.

A már sokszor próbált Egy becsületbeli ügyben (AMC, 21.00) viszont Jack Nicholsont láthatjuk, aki most egy nagymenő tábornokot, egy igazi pökhendi, arrogáns köcsögöt játszik. Szerencsére, jön Demi Moore és Tom Cruise, akik letörik az arcát. Az amerikai tengerészgyalogosok között játszódó izgalmas, és komoly gondolatokat is felvető bírósági drámát, a fenti Charlie Wilson…-hoz hasonlóan, szintén Aaron Sorkin írta – nyilván ezért is remek mozi.

A Férj és férj (Viasat3, 21.00) című komédiát most vasárnap láthattuk utoljára. Adam Sandler, a pukifilmek hercege ezúttal egy ízig-vérig macsó, heteroszexuális tűzoltót játszik a történetben, aki azonban a forgatókönyvírói szeszélynek/csalafintaságnak köszönhetően egy homoszexuális, meleg kapcsolatban találja magát, méghozzá beltagjaként. (Bővebben)

Az igen pergő ritmusú, meglehetősen friss humorú Érzéki csalódásban (Galaxy, 21.00) a Liv Tyler (aki az Aerosmith harcsaszájú Jagger-klón énekesének a lánya, mellesleg tündehercegnő, Aragorn csaja – a képen) által alakított szexbomba őrjíti meg az elébe kerülő pasikat, legyenek azok fáradt bárpincérek (Matt Dillon), szatírok, kopott zugügyvédek, túlsúlyos detektívek (John Goodman), de akár maga, Michael Douglas is.

No, de vissza a magyar ugarra, mert igazából az a miénk, nem a habos-babos nyugati mennyország. Egy igen fontos történelmi -és morális- problematikára világít rá Téglásy Ferenc 1988-as Soha, sehol, senkinek (m3, 21.05) című filmje, melyben Kozák András egy volt Horthy-katonatisztet alakít, akit a Rákosi-rezsim rendszeridegen elemként családostul kitelepített egy isten háta mögötti faluba. Két évet tölt kényszerlakhelyén, s miután onnan végre elköltözhetett, pontosan tudja, hogy arról az időről soha, sehol, senkinek nem beszélhet…

Aztán, itt van a jó öreg Sanyi bácsi is. A Monori. Bereményi Géza Eldorádója (Duna World, 21.30), ha Amerikában készült volna, minden bizonnyal szekérderéknyi Oscar-díjat nyert volna, Eperjest, Andorait pedig együtt emlegetnénk Robert De Niróval és Al Pacinóval. Ehelyett azonban a film itt történt, Magyarországon. Monori, vagy akárki, aki lehetne akár Monori Sanyi bácsi is, a Teleki téren piacozott, éppen olyan fazonok között, mint az itt látható kis és nagy Gombacsik, a falábú, sánta, de utolsó vérig hűséges Berci (milyen szép jelenet, ahogyan elszavalja Bizet Gyöngyhalászából Nadir románcát, majd később, ahogy meghal) és a többiek. A túlélés, a minden áron való túlélés földhöz ragadt hősi eposza ez a film, mely úgy csúszik át a huszadik század történelmének útvesztőin, mint azok a híres pesti vagányok a razziázó rendőrök gyűrűjén. Keserű, mélyen cinikus kispolgári életbölcsességek ma is élő, ma is aktuális tárháza ez a nagyszerű film.

Vissza az álomországba. A Sasszem (TV2, 21.50) viszont nekem nem igazán jött be. Az amúgy eléggé megbízható D.J.Caruso, ezúttal Steven Spielberg vigyázó szemeivel a háta mögött, egész egyszerűen összemixelte Kubrick bekattant számítógépét a 2001 Űrodisszeiából a Mátrix távirányításos akcióival, Öböl Miska zászlólengetéses, elnökmegmentéses, patetikus és patrióta ömlengéseivel és Jack Bauer paranoid és pszichopata világmegmentéseivel. (Bővebben)

Egy igazán szép film azonban a Maverick – Ahol a hullámok születnek (Duna, 23.10), mely Jay Moriartyról (Jonny Weston), minden idők egyik legnagyobb szörf-legendájáról szól, ahogyan barátjával, Fosty Hessonnal (Gerald Butler) nekivágnak, hogy meglovagolják a Föld legnagyobb hullámát, a Mavericket. Viszont, korántsem üresfejű hülyegyerekekről mesél a történet, ahogyan azt előítéleteink talán várnánk: valódi sportdrámát látunk -a nemrégiben elhunyt- Curtis Hanson kitűnő rendezésében, szép példáját a barátságnak, valamint az ember és a természet közötti harmónia fontosságának.

Ha az éjszaka elejét jeges rettegésben óhajtjuk tölteni, akkor nézzük meg, amint John Carpenter ortodox scifi-horrorjában, A dolog (SuperTV2, 23.15) című klasszikusban egy antarktiszi kutatóbázis tagjai olyan dolgot fedeznek fel, amit jobb lett volna talán békén hagyni az évezredes jégtömeg mélyén.

Később még A furcsa srácban (Prime, 23.30) lesz anyunak (Marisa Tomei) új pasija (John C. Reilly), akit viszont a címbeli gyermek (Jonah Hill) nem akar igazán elfogadni – ez az alapszituáció, s ami ebből származik, az ebben a furcsa humorú, talán megosztó, de minden híresztelés ellenére egyáltalán nem ostoba filmben látható.

A halászkirály legendája (Filmcafe, 21.00) bőven a kedvenc filmjeim közé tartozik. Terry Gilliam egy igen romantikus korszakában elkövetett mozija egy könnyes, édesbús csavargómese a szeretetről, boldogságról, valamint az egymás iránti féltés diadaláról. Robin Williams, a modern Diogenész karon fogja Jeff Bridges-t, a kiégett, cinikus, ám tán éppen ezért sikeres rádiós DJ-t és megkeresik együtt a Szent Grált. A történet végén obligát tűzijáték.

Megnézhetjük azonban újra azt is, vajon mi történik, Ha eljön Joe Black… (Prime, 21.00) Sir Anthony Hopkinst, vagyis az általa alakított oligarchát egy nap eléri az a pillanat, amikor teheti a pénzét oda, ahová akarja, rajta az már nem fog segíteni, hiszen (lásd a címet). Brad Pitt ezután majd’ három órán keresztül oktatja (őt s minket) ezután a valódi értékekre Martin Brest filmjében. (Tudnám, kikkel kéne ezt a filmet megnézetni egy teljes parlamenti plenáris időszakon keresztül, végtelenítve, kipeckelt szemekkel és leszíjazva.)

Érdekfeszítő dráma a Tűzveszély (Story4, 21.00) is, Philip Noyce rendezése, mely a dél-afrikai, fajüldöző apartheid-rendszer végnapjaiba kalauzolja el a nézőt. A történet főhőse Patrick, egy egyszerű munkás (Derek Luke), akit koholt politikai vádakkal börtönbe csuknak. A rendszer azonban nem elégszik meg ennyivel, és beavatkozik hősünk családjának életébe is, nagyhatalmú ezredese (Tim Robbins) által állandó zaklatásnak kitéve őket. Értelemszerűen Patrick hamar a valódi politikai ellenállás soraiban találja magát és megkezdi saját harcát az elnyomó fehérek ellen.

Alternatíva az Amerika kedvencei (Paramount Channel, 21.00), egy virtigli, hollywoodi romantikus komédia. Douglasné Catherine Zeta-Jones és John Cusack. Nagy filmsztárok, számtalan filmben játszottak együtt, a nép imádja őket – ők viszont utálják egymást. Annyira, hogy az már legújabb filmjük sikerét veszélyezteti, ezért a producer (Billy Crystal) mindent bevet a látszat megőrzése érdekében. Mindent bevet, még Julia Roberts-et is.

A Barátság extrákkal (AXN, 21.00) című, romantikus komédia műfajú “alkotásban” viszont (ezúttal ismét) Mila Kunis és Justin Timberlake próbálják ki, vajon létezik-e egy barátságban csak szex, és más semmi. Legutóbb most vasárnap láttuk.

A Looper – A jövő gyilkosa (SuperTV2, 21.00) is szóba jöhet. Ez egy teljesen vállalható scifi-akciófilm, a Terminátor alapkonfliktus-sémáinak egyfajta kreatív variációja. A kiöregedett bérgyilkos (Bruce Willis) visszautazik az időben (amikor ez már lehetséges), hogy rendbe tegye a jövőt – ott azonban saját magának fiatalabb énjével (Joseph Gordon-Levitt) is meg kell küzdenie. Szeretem azokat a scifiket, amelyek a realitás talajáról kiindulva teremtenek jövőképet (és most nem az időutazás realitására gondolok), ahol minden majdnem olyan, mint manapság, de azért mégsem. Mint a Szárnyas fejvadászban, például. Vigyázzunk a gyerekekre.

Az Álmomban már láttalak (Cool, 21.10) amolyan Hamupipőke-sztori, tündérmese lusta felnőtteknek. Jennifer Lopez szobalány egy decens szállodában, ahol véletlenül egy jóképű politikus (Ralph Fiennes) összetéveszti őt egy helyi menő csajjal – és beleszeret. A szegény J-Lo kapva kap az alkalmon, azonban retteg attól, hogy kiderül, kicsoda valójában. A hazugságerdő aztán egészen odáig gyűrűzik, hogy még mi, nézők is azt hisszük, ez egy jó film… Holott csak hazugság. Mikor jön össze, mondjuk, Lézer Janó egy szobalánnyal, valamelyik jaj-de-fontos útján? Mikor? Viszi magával közpénzen a saját luxusmacáját és azt birizgálja. EZ az igazság. (Másrészt, ki a francnak kell a mi Janónk, ugyebár.)

A remény rabjai (TV2, 22.00) viszont egyenesen minden idők legjobb filmje, legalábbis az imdb olvasóinak jelen pillanatban 1 717 902 darab (és folyamatosan növekvő számú) szavazata alapján. Frank Darabont rendezése Stephen King könyvéből, Morgan Freeman és Tim Robbins főszereplésével – az utóbbi a képen. (Bővebben)

Jancsó Miklós Magyar rapszódiája (m5, 22.40) tipikus darab. A vérzivataros magyar történelem egy jellegzetes pillanatát mutatja a megszokott erős szimbolikával, tánccal, pusztával, Balázsovits-csal, Cserhalmival, Madarassal, Koncz-cal, Bujtorral. Urak, bátyák, mocskos parasztok és szemtanúk.

Jacques Mesrine a francia bűntörténet egyik legismertebb, rendőrökre és a társadalomra legnagyobb hatással bíró bűnözője volt. Regényes élete megfilmesítésre való, amelyre Jean-Francois Richet egy jó nagy lélegzetet véve, rögtön két darab filmet is szánt. Egyik jobb lett, mint a másik, ám sajátos módon, ha egyetlen, koherens, monstre alkotásként nézzük ezt az egészet, ez nem feltétlenül erény. Persze, semmi sem csupán fekete meg fehér, Mesrine élete és életrajzi filmje pedig végképp nem az. Ma éjjel jön az második darab, a Halálos közellenség 2. (Duna, 23.10) jön, címszerepben ismét Vincent Cassellel. (Bővebben)

A legendás Chess Records történetét meséli el a Cadillac Records – csillogó fekete lemezek (Filmcafe, 23.35), az énekes világsztár Béyoncé Knowles produkciója, aminek pl. Muddy Waterst és Chuck Berryt is köszönhetjük. Sok kis sztori, melyek azonban nem igazán állnak össze egyetlen egésszé, és az amúgy igen színes a karakterek sincsenek igazán megrajzolva… A zenék viszont itt is jók és a negyvenes-ötvenes évek fílingje is remekül átjön.

Az Alvilági játékokat (Viasat3, 0.10) sokan eredeti címén (Lucky Number Slevin) ismerik. Ez egy nyomokban Tarantinós és Guy Ritchie-s hatásokat tükröző, közepesen (mások szerint ennél sokkal jobban) érdekes bosszúfilm. A tempós és csavaros történetben egy afroamerikai keresztapa (Morgan Freeman) küzd meg a zsidó-amerikai keresztapával (Ben Kingsley), a kereszttűzben pedig Josh Hartnett kapkodja a fejét, sarkában a veszedelmes Macska úrral (Bruce Willis), a bérgyilkossal. (Bővebben)

Egy fantasztikus mesefilm A szeretet szimfóniája (Filmcafe, 19.25), mely arról szól, ami a címe. A cselekmény persze, sokkal szövevényesebb. Két zenész szerelmének gyümölcse is zenész lesz, aki különös tehetségének, és egy különös szellemi vezetővel (Robin Williams) való véletlen találkozásnak köszönhetően gyógyító erővel bíró zenét ír.

Bruce Willis koszos, szakadt trikós sorozatának harmadik része, a Die Hard 3. – Az élet mindig drága (SuperTV2, 21.00) vicces jelenettel indul: Bruce egy Gyűlölöm a niggereket! feliratú táblával a hátán sétál valahol bel-Bronxban, a feketék lakta, nem éppen biztonságáról ismert negyed kellős közepén. Szerintem ennek helye van a filmtörténelem legjobb nyitójelenetei között… A látvány annyira meghökkentő, hogy az utcán, a kapualjakban és a bejárati lépcsőkön lebzselő, gyanús tevékenységet folytató helyi erők is csak elképedve bámulnak. Amint azonban felfogják, mit látnak, Bruce nagyon veszélyes helyzetbe kerül, és ha nincs Samuel L. Jackson, akkor nincs negyedik rész, sőt ez a harmadik sem, mert vége az első öt percben. Nos, természetesen ezzel nincs vége a filmnek, a többi azonban már megy a dolgok megszokott menetében…

A kék szoba (film+2, 21.00) viszont az első ajánlat hangvételéhez kapcsolódik. A több párhuzamos szálon futó történetben egy sor rossz sorsú, tragédiával és egyéb nehézségekkel sújtott ember kap nem várt ajándékot karácsony napján. Remek színészek, mint Eddie Redmayne, Forest Whitaker, Ray Liotta, Jessica Biel.

De elég a cukrozott bűbájból. Akár a Lisbeth Salander ikonikus alakjának vezérletével hengerlő, skandináv típusú feminista hullám egyik újabb fegyverhordozójaként is ünnepelhetjük ezt a Menekülés (Film Mánia, 21.00) című norvég filmet, hiszen tulajdonképpen ebben is egy erős, fiatal lány harcolja ki a maga igazát, a családját elpusztító és őt is halálosan fenyegető, többségében durva férfiakból álló világban. A bibi csupán annyi, hogy ezt a fenyegető mikrovilágot egy másik nő vezet… (Bővebben)

Okay, Houston, we’ve had a problem here. (Úgy érti, szökik a levegő az űrkabinból, valahol félúton, a Hold és a Föld között…) Ezt az igen kínos helyzetet dolgozza fel meglehetős alapossággal, ismert hollywoodi sztárokkal (Tom Hanks, valamint Ed Harris, Kevin Bacon, Gary Sinise) és precízen működő dramaturgiával Ron Howard az Apollo 13-ban (Paramount Channel, 21.00).

Azt mondja a ma levetítendő, Tükör által homályosan (m5, 21.30) című filmjéről Ingmar Bergman: “Az Isten alászáll, és befészkeli magát egy emberbe. Először csak olyan, mint valami hang, mint valamilyen súlyos dolognak a tudása, mint valami parancs. Fenyegető vagy kérlelő, visszataszító, de izgató is. Aztán egyre jobban megismerteti magát, és az ember próbára teheti az isten erejét, megtanulhatja szeretni, feláldozni magát érte, és eljuthat a teljes odaadásig és a teljes ürességig. Amikor eléri ezt az ürességet, az Isten birtokba veszi emberét, és vele végezteti el a munkáját. Aztán magára hagyja üresen, kiégve, megfosztva az evilági élet további lehetőségeitől. Az történik Karinnal. A határvonal, melyet át kell lépnie, a tapéta különös mintázata.” Szóval, így.

Nehezen meghatározni, mi is ez a Locke – Nincs visszaút (Filmcafe, 23.20) valójában… Egy igen szofisztikált BMW-reklám, melyben a híres autómárka, nálunk elsősorban maffiózók és kormánytanácsadók kedvenc luxusterepjárója – itt egy angol építésvezető munkába járó autója, akkor is célba viszi gazdáját, ha az vezetés közben egyszerre éli meg egy átlagos kisemberre kimérhető összes létező magánéleti-, szakmai- és generációs válságot? Vagy egy látványos kísérleti rádiójáték? Egy bátor és izgalmas vállalás, egyetlen látható szereplővel (+néhány hallhatóval) végigvezetett melodráma? Fene tudja. Tom Hardy viszont zseni, játsszon akármit és el is játszik akármit: látványos popcorn-mozi szuperhősét, izgalmas kultmozi pszichopata antihősét, egy fesztiválfilm szürke mellékszerepét, vagy akár egy egyszereplős, független művészfilm érzelmes, de eltökélt főszerepét – mindegyikben hiteles és meggyőző.

Bergendy Péter és Köbli Norbert remek tévéfilmje A vizsga (Duna, 23.45), mely az ’56-os forradalom utáni fojtogató légkörben játszódik. Nem kell azonban tőle félni, ez egy tényleg izgalmas politikai thriller, szuper színészi alakításokkal (pl. a képen Kulka János, az ördögi államvédelmis főügynök szerepében). (Bővebben)

Ne ijedjünk meg a Rangótól (Paramount Channel, 21.00), ami, bár csak egy rajzfilm, vagyis oké, 3D animáció, valójában egy remekbe szabott westernparódia. Szerintem egyenrangú alkotás a Volt egyszer egy vadnyugattal és a Nevem Senkivel. Gore Verbinski telitalálatot lőtt ezzel a mozival, ami azért nagy szám, mert végül is egy családi filmről beszélünk. Jó a zenéje és még üzenete (ivóvíz-para) is van – bár a gyerek nem biztos, hogy fogja benne a poénok 60-70%-át…

Ugyanekkor Jennifer Aniston is szerelmes lesz újra – ezúttal Vince Vaughnba. Gyorsan össze is költöznek – de aztán a szerelem itt is elszáll, és marad helyébe egy kiállhatatlan izé. A Szakíts, ha bírsz (Viasat3, 21.00) című romantikus komédia ugyan nem a valóságon alapul, de akár alapulhatna is, már amennyiben jól emlékszem a bulvárlapok néhány évvel ezelőtti híreire. (És jól emlékszem.)

Lassan kezd beindulni a kormányzati gőzhenger, mely ezúttal 1956 emlékét teszi magáévá, a hatvanadik évforduló tiszteletére. A mai penzum Szomjas György 2007-ben készült filmje, A Nap utcai fiúk (Duna, 21.35). A dokumentarista hatásokat hangsúlyos, stilizált zsánerrel keverő történetben három pesterzsébeti fiatal (Gáspár Kata -a képen középen-, Czecző Sándor és Bárnai Péter) sorsát ismerjük meg az 56-os forradalom napjai alatt. A helyi grundon fociznak, amikor jön a hír a belvárosi eseményekről és ők egyből futnak, hogy ne maradjanak ki semmiből. Később fegyvereket szereznek és azokkal szállnak szembe a rájuk törő ruszki túlerővel.

Az Egy kosaras naplója (AMC, 22.00) című film viszont Leonardo DiCaprio egyik első nagy dobása, amiért kapásból kaphatott volna Oscar-t (megérdemeltebben, mint most, évtizedekkel később, A visszatérőért kapott). Óriásit játszik ugyanis a drogos utcagyerekből hírneves költővé (és sok minden mássá) vált Jim Carroll szerepében – hiszen őróla, nem pedig egy akármilyen kosarasról szól ez a film. (Bővebben)

Andrzej Wajda édesapja is a katyni mészárlás áldozatai között volt, amikor 1940 tavaszán az orosz belügyiek több mint tízezer lengyel hadifoglyot, túlnyomórészt civilben értelmiségi katonatisztet végeztek ki a Szmolenszk közeli erdőben. A nemrég elhunyt, nagy lengyel rendezőnek 66 évet kellett várni, hogy mélyen, keményen és tisztességesen szembe nézhessen az igazsággal 2007-ben készült Katyn (m5, 23.05) című filmjében. (Bővebben)

A megszokott keddi nihil. A bűn hálójában (film+2, 21.00) kapcsán rögvest alpári is leszek: Steven Soderbergh nyilvánvalóan csak azért csinálta meg ezt a filmet, hogy a főszerepet játszó, amúgy se nem túl szép, se nem túl jó Gina Caranót megdughassa. Más okot elképzelni sem tudok… Még jó, hogy tudom, kicsoda Soderbergh, mert ha ezt látom tőle először, simán megy a kukába. Logikátlan, nézhetetlen katyvasz, melynek minden eleme lopott holmi – és akkor most jóindulatú is voltam.

Akkor már sokkal inkább jöjjön a fizimiskáját egy műszaki bolti eladóból, egy konditeremfüggő brókerből és egy bordásfalból felépítő Jason Statham, aki most A biztonság záloga (film+, 21.10) című akciófilmben visz be edzett, kemény horgokat a rosszak bordájára. A műfaj kedvelői nem fognak csalódni benne, mert ez a film pontosan az, ami, és nem akar annál se többnek, se jobbnak tűnni…

A 48 óra (Paramount Channel, 21.00) is pacekban az, ami, csak kissé régebbről: egy igazi, régimódi krimi-komédia, a még vicces Eddie Murphyvel, aki ezúttal egy piti bűnöző szerepében kényszerül segíteni a bárdolatlan, darabos Nick Nolte-nak, a szőke ír zsarunak, mégpedig a maffia ellenében.

Alternatíva lehet a film készítése idején (1996-ban) még frissen faragott testű Demi Moore (a képen) a Sztriptízben (SuperTV2, 21.00), aki a címben említett tevékenységgel küzd -politikusok, maffiózók és pitiáner bűnözők szeme előtt- gyermekéért, akit a bíróság elvett tőle.

Az este minőség részét két távol-keleti modern klasszikus képezi, melyeket viszont sokszor láthattunk az utóbbi időkben (és amúgy is rétegműfajként aposztrofálhatók). Egyrészt, láthatjuk a mostanában szépen és megérdemelten leporolt, a hongkongi triádok belső életébe beavató Szigorúan piszkos ügyek-trilógia harmadik darabját (Filmcafe, 21.45). (Bővebben)

Másrészt, jön az Oldboy (Film Mánia, 22.45) is, a dél-koreai Park Chan-wook kultikus alkotása, az ún. Bosszú-trilógia középső darabja (A bosszú ura az első, és A bosszú asszonya a harmadik rész – kérdés, hogy azok mikor kerülnek sorra?), mely azonban önállóan is értelmezhető, szuverén, olykor kifejezetten bizarr, morbid humorú alkotás a bosszú lelki és fizikai természetrajzáról. Végletekig kifinomult, szinte esztétizáló erőszak-ábrázolás, fröcsköl a vér, szakad a hús és törik a csont egy izgalmas, nyugati szemmel és aggyal is követhető történetben.

Az utóbbi idők öregkori kisiklásai, betegségek, egyéb córesz után Robert De Niro (a képen) végre ismét meggyőzően teljesít a Mindenki megvan (Cinemax, 20.00) című drámában, egy afféle életösszegző, életigenlő, bölcs és barátságos Bakancslista-szerű történetben. (Bővebben)

A Pánikszoba (AXN, 21.00), David Fincher mesteri thrillerje, melynek “címszereplője” a gazdagok villáiban kiépített legbelső, hermetikusan elzárt biztonsági része. Jodie Foster (a gazdag anyuka) zárja be magát ide klausztrofóbiás és cukorbeteg gyermekével együtt, miközben a csúnya, gonosz Forest Whitaker (mint betörő) odakintről paráztatja őket, méghozzá izomból. (Bővebben)

Ugyanekkor a Szükségállapot (film+, 21.05) sem feltétlenül rossz választás, minden bugyuta fordulata, hiteltelen, sőt, már-már ciki karaktere (Bruce Willis egyenesen Arany Málnát érdemelt, de az amúgy ritkán hibázó Annette Bening is legfeljebb csak Sharon Stone-klónként pislákol csak…) ellenére sem (bár Denzel Washington természetesen, ezúttal sem tud rossz lenni). Főleg így sok évvel 9/11 után, a mai terrorizmustól rettegő korban. Arab terroristák támadják meg New Yorkot… Lidérces, szinte váteszi látomás 1998-ból (!)…

A csajok bosszúja (Prime, 21.00) viszont egy romantikus vígjáték (mi is lenne más🙂 ), melyben Cameron Diaz a menő New Yorki ügyvédnő, aki, miután rádöbben, hogy pasija (Nikolaj Coster-Waldau) mellette boldog házasságban él egy minden szempontból elbűvölő másik nővel (Leslie Mann), ördögi bosszút eszel ki. Felfedi magát a vetélytárs nő előtt, és ahogyan az már csak lenni szokott, ha a két nő szövetségre is lép a léha pasi ellen. Jaj nekünk.

A közelmúlt nagy “Watergate-botránya” volt a Julian Assange nevű számítógépes hacker által életre hívott WikiLeaks nevű oldalon közzétett szupertitkos információk özöne, melyben lehullt a lepel egy csomó olyan kormányzati és egyéb más (pl. a szcientológusokat érintő) dologról, amelyen talán mindenkinek jobb lett volna, ha marad a lepel. Persze, az információ szabad áramlása létünk alapfeltétele, még akkor is, ha azok tartalma nem tetszik. A WikiLeaks-botrány (Filmcafe, 22.00) című mozi természetesen elmeséli az inkriminált oldal megszületésének körülményeit is, de elsősorban Assange (Benedict Cumberbatch) és a másik alapító, Daniel Domscheit-Berg (Daniel Brühl) közti barátságra, majd konfliktusra koncentrál.

A Próbatétel (TV2, 22.00) című thriller gyermekrablója a sajnos szokványosnak tekinthető, anyagiakon/házastársai vitákon alapuló motiváció helyett egy egészen más, éppen ezért sokkal megfoghatatlanabb, sokkal veszélyesebb indítékkal bír… Gerald Butler, Maria Bello, Pierce Brosnan.

Végre ajánlhatok színházi közvetítést is, igaz, messze nem a legfrissebbet. De azért jót. Shakespeare -sokak szerint- egyik legjobb darabja a Coriolanus (m3, 22.10), amit most Székely Gábor 1986-os, Katona József Színházbeli rendezésében nézhetünk meg. Címszerepben Cserhalmi György, a mellékszerepekben pedig például Rajhona Ádám, Máthé Erzsi, Vajda László, Papp Zoltán, Balkay Géza, Eperjes Károly, Dörner György, Bodnár Erika és Ronyecz Mária lesz látható.

A ma esti utolsó ajánlat szintén egy igen érdekes, bár messze nem mai film lesz. Bernardo Bertolucci barátja és mentora, Pier Paolo Pasolini forgatókönyvéből készítette el első mozifilmjét 1962-ben. A kaszás (Duna, 23.10) egy gyilkosság körülményeit tárja fel több nézőpontból elmesélve, melyeknek összességéből derül ki a film végére az igazság.

Hollywood egyik legkülönösebb figurája a nemrégiben számunkra különösen érdekes című Grand Budapest Hotellal is varázsoló Wes Anderson. Korábbi filmje, a szintén elbűvölő Holdfény királyság (Filmcafe, 19.15) olyan, mintha a Barátom, Bonca képzeletbeli második részét Peter Greenaway forgatta volna Hollywoodban, Steven Spielberg producerkedése alatt. (Bővebben)

Nagyjából ugyanazt hozza az idén hat Oscarra is jelölt Carol (HBO, 20.00), mint amit Ang Lee 2005-ös Brokeback Mountain című mozija: egy szép, hiteles mesét a szerelemről. Főszerepben azonban nem kockás inges, munkában izzadt testű, borostás cowboyokat, hanem finom, visszafogott, illedelmes hölgyeket látunk. A történet írója, Patricia Highsmith (adaptálóját, az apja révén magyar származású Phyllis Nagyot is jelölték az arany szoborra) az igényes amerikai lektűr egyik visszahúzódó életet élt nagyasszonya Hollywood egyik legtöbbet megfilmesített írónője, pszichológiai mélységekben kalandozó krimijeit imádta például Hitchcock is, aki egyet meg is filmesített közülük. A Carol azonban nem krimi, de lelki, illetve érzelmi motivációiban logikusan felépített igaz, valószerű történet, két nő (Rooney Mara és Cate Blanchett – a képen) kapcsolatáról. (Bővebben)

Heath Ledger ma Casanova (Viasat3, 21.00) lesz, ám természetesen nem a Fellini-féle művészi, hanem a Lasse Hallström-féle kalandos, komédiás verzióban, Jeremy Irons társaságában. A történeten az egész család szórakozhat boldog egyetértésben, a hölgyek sikongatnak, a férfiak pedig irigykednek.

Ugyanekkor A bosszúálló (Viasat6, 21.00) egy izgalmasnak ígérkező thriller, melynek alapját Frederick Forsyth izgalmas regénye képezi. Egy vietnami veterán (Sam Elliott) nyomoz Jugoszláviában egy szerb háborús bűnös után, akiről viszont kiderül, hogy a CIA alkalmazásában áll. Ennyit tudok róla.

Nanny McPhee-ről még ennyit sem, viszont azt hiszem, nálam sokkal fiatalabbak ismerik őt. A Nanny McPhee és a nagy bumm (Prime, 21.00) a mindig csodás Emma Thompson magánvállalkozása, hiszen ő írta Cristianna Brand híres regényalakjának történetét e filmbe, és aki el is játssza a varázsdadát. A családi mesefilm szereposztása nyugodtan mondható brutálisnak: Emma néni mellett láthatjuk Maggie Smith-t, Maggie Gyllenhaalt, valamint Rhys Ifanst, Ralph Fiennest is, mások mellett.

Az Életben maradtak (m2, 21.15) Piers Paul Read híres dokumentumregénye által is elmesélt Andok-beli repülőgép-katasztrófa történetének amerikai filmváltozata. Egy uruguayi főiskolás rögbicsapat repülőgépe zuhan le a fagyott, jeges völgyben. Egy csomóan azonnal meghalnak, néhányan azonban -elképzelhetetlen szenvedések közepette, az emberi lét alapvető szabályait is felrúgva- túlélik a szerencsétlenséget. A könyv sajnos jobb, megrendítőbb, a valóság pedig reprodukálhatatlan.

A Barátság extrákkal (RTL Klub, 21.20) című, romantikus komédia műfajú “alkotásban” viszont (ezúttal ismét) Mila Kunis és Justin Timberlake próbálják ki, vajon létezik-e egy barátságban csak szex, és más semmi. Naná. Semmi extra, viszont legalább működik. Mármint, a film.

A lovak barátaihoz szól Az álmodó (film+2, 21.30), melynek egyik főszereplője a legjobb lovastréner (Kurt Russell), aki valaha is a lóversenypályák környékén tevékenykedett. Mikor azonban kedvenc lova egy versenyen lábát töri, mégis az utcán találja magát. Lovak iránti rajongását apjától megöröklő lánya (Dakota Fanning) azonban mindent elkövet, hogy apja, és a kedvenc lovuk újra versenyezhessen. Cukiságbomba, könnytenger, vagy diszkrét szipogás. Lovagolni járó kislányoknak egyenesen kötelező.

Adam Sandler, a pukifilmek hercege ezúttal egy ízig-vérig macsó, heteroszexuális tűzoltót játszik a Férj és férj (TV2, 21.40) című komédiában, aki a forgatókönyvírói szeszélynek/csalafintaságnak köszönhetően egy homoszexuális, meleg kapcsolatban találja magát, ráadásul annak egyik beltagjaként. (Bővebben)

A Nem vénnek való vidék (Paramount Channel, 22.00) tulajdonképpen a kitűnő spanyol színész, Javier Bardem egyik igen komoly jelenése, ugyanis Anton Chigurgh vérfagyasztó bérgyilkos-karakteréért joggal kapta meg az Oscart, ám Tommy Lee Jones barázdált arcát, és a végkifejletben elmondott, mélyen keserű monológját is nehéz elfelejteni. A film emellett elhozta a legjobb filmnek, a legjobb rendezőnek (Joel és Ethan Coen) és a legjobb forgatókönyvnek járó szobrot is. (Bővebben)

Ha valami könnyedebb, látványos popkulturális vacakra vágynánk ma késő este, akkor a Sin City: Ölni tudnál érte (film+, 22.45) a választás. A képregény-guru Frank Miller és Robert O’Rodriguez közös projektjének második része tartja a relatív színvonalat, szerintem még mindig ez ‘A’ képregényfilm. A sztorit hagyjuk, de a látvány, a már-már öniróniának ható stílusos hitelesség és olyan bombasztikus szövegek, mint: “…a beton simogatta meg az arcomat, amire nyálas csókot nyomtam…”, vagy hogyan – na szóval. A fal adja a másikat.

Mel Gibson nagy feltűnést és még nagyobb botrányt keltő Jézusos horror-pornója után földrészt váltott, és a Yucatán-félsziget indiánjaival meséli el Amerika meghódításának igaz és naturalisztikus történetét. Azonban az Apocalypto (Duna, 23.50) sem lett igazán jó film ettől az izzadtságszagú naturalizmustól, ám érdekességét sem szabad elvitatni tőle – igazi indián arcok igazi indiánul beszélnek (remélem legalábbis, hogy nem fogják szinkronizálni…), van aztán vér dögivel, szívkitépés puszta kézzel és más hasonló nyalánkságok, Mel imádja ezeket, de van azért hősiesség és romantika is. (Bővebben)

Lesz minden, mint a vurstliban, és hiába láttuk már ezerszer a céllövöldést, a ringlispílt, a négymellű, szakállas nőt, a felfújt muszklis erőembert és a törpe zsonglőrt – mégis kimegyünk oda is. Szóval, Jó reggelt, Vietnam! (Duna, 19.30). Messze nem a legagyatlanabb hollywoodi bűbáj ez a film, de azért benne van az Álomgyár minden profizmusa. Van mondanivalója, ami számunkra ráadásul mostanában különösen aktuális, van benne egy kis romantika, valamint egy igen jó formában lévő (lásd a képen) Robin Williams… Mert adni jó.

Picit később, Steven Soderbergh Ocean’s-trilógiájának harmadik részét (Oceans’s Thirteen – A játszma folytatódik, RTL II, 19.45) láthatjuk, az első kettőnél is több sztárral (George Clooney, Brad Pitt, Andy Garcia, Al Pacino, Matt Damon és még sokan mások), több lazasággal – bármikor újra lehet nézni, mivel szórakoztató, mint Las Vegas. Valamint példa is arra, hogy mi lehet a veszte a túl mohó kaszinótulajdonosoknak… (Bővebben)

Megtudhatjuk újra azt is, vajon mi az, amit egy pár (ezúttal mondjuk, Meryl Streep és Tommy Lee Jones) sok évtizedes együttélés után is, még mindig tudni akar a szexről? (film+2, 20.30). Nyilván a önmagunkon való nevetés felszabadító ereje.

Sokat elmond a Kéjjel-nappal (film+, 20.45) című filmről (és az én elmeállapotomról), hogy úgy néztem végig, hogy a leghalványabb kétely sem merült fel bennem afelől, hogy én ezt a filmet már egyszer láttam. Az igazi vicc azonban az, hogy mindkét alkalommal kifejezetten bírtam ezt a habkönnyű baromságot… (Egyszer 7/10, másodjára pedig 8/10) Tom Cruise és Cameron Diaz játszik amúgy ebben a tényleg nagyon könnyed, vicces és szórakoztató akciófilmben. (Bővebben)

Vessenek a mókusok elé, de én kifejezetten bírom a Sztárom a párom (Viasat3, 21.00) című romantikus komédiát. Talán azért, mert tudok azonosulni a benne látható Hugh Grant könyvesboltos figurájával? Vagy a másikkal (Rhys Ifans)?😀 Nem tudom. Rengetegszer láttam már, ma este tán rengetegegyedszerre is. Julia is cuki, természetesen.

Ben Thomas (Will Smith) azt találta ki magának, hogy saját beteg lelkét hét, számára teljesen idegen ember életének pozitív irányba terelésével fogja meggyógyítani. Szerencsés szerencsétlenségére, beleszeret az egyikbe a hét kiválasztott közül. A Hét élet (AMC, 21.00) egy izgalmas, (NAGYON!) érzelmes, ám mégis provokatív hangú romantikus dráma a szokásos nagy kérdésekről, életről, halálról, szerelemről és barátságról. (Bővebben)

A Rumnapló (Filmcafe, 21.00) viszont a Hunter S. Thompson nevű politoxikomán és gyakorló pszichopata újságíró-legenda ifjúkoráról szól, amikor még nem találta fel az ún. gonzót, és későbbi mániái sem hatalmasodtak még el rajta. Thompsont a nagyszerű Félelem és reszketés… után újra Johnny Depp alakítja, bár ezúttal ez sem menti igazán a fimet… (Bővebben)

Az utolsó meló (Film Mánia, 21.00) akciófilmes közhelyerdő, annyi, ami a címéből azonnal kiolvasható. Val Kilmer. Mégis elvállalja, és meg is csinálja.

A ma esti sötét ló az ausztrál Egyenesbe jövünk (Galaxy, 21.00). A filmet nem láttam, de van egy olyan érzésem, hogy egyáltalán nem érdektelen kis darabról van szó. A sztori első blikkre ugyan nem valami nagy etwas, egy fickó (Sam Worthington) szabadul éppen a sittről, olyan tervekkel, hogy új életet kezd. Odakint, a szabadban azonban rádöbben, hogy vannak még elvarratlan szálak és meg is kéne élni valamiből… Ismert arc/jó színész még a történetben Timothy Spall, vagy a karakteres alakításáért sokféle elismerésben részesült David Wenham. Magyar vonatkozás is akad, hiszen az egyik mellékszerepben Joe Bugnert, azaz Bugner Józsit, hajdani nehézsúlyú ökölvívó Európa-bajnokunkat láthatjuk, aki annak idején még Joe Frazierrel és Muhammad Alival is bunyózott. Szerintem jó lesz ez.

A magyaremberek azon része, akik még megengedhetik maguknak a külföldi nyaralást, szívesen utaznak a görög szigetek irányába. Így nekik mintegy nosztalgikus nyári emléknek, másnak viszont vágyálomnak is felfogható a Görögbe fogadva (Prime, 21.00) című habkönnyű romkom, melyben egy elhivatott görög származású amerikai idegenvezetőnő óhazája iránt tökéletesen érdektelem amerikaiakat visz Görögországba. Ő mutogatná a történelmi romokat, az amcsik azonban maradnának a napernyő alatt, koktéllal a kezükben. Szerencsére, a turistabusz görög sofőrjénél van némi orvosság a csalódottságra…

A Ripacsok (m3, 21.10) fájdalmasan szép, megható történet a rivalizálásról és a barátságról, mely szinte egyenes folytatása a Régi idők focija című korábbi Sándor Pál-mozinak, nem témájában, hanem gondolatában. Egyedül nem megy. Volt egy csapat. Volt Garas Dezső, de van még Kern András…

Kálomista Gábor vadonatúj tévés produkciója, egy új magyar tévéfilm jönne itt – de sajnos, innen meg azt vágták ki.

Az Orvlövész (TV2, 22.00) című, alapvetően sablonos sztorira (leszerelt hajdani specialista csalódottságában és kiábrándultságában a világ végén farigcsál fogpálcikákat, aztán egyszer megjelenik valami titokzatos fazon, aki azért csak behúzza még egy utolsó akcióba) épülő filmben ugyanekkor Mark Wahlberg alakít egy hightech mesterlövészt, akinek tevékenysége (és annak ábrázolása) azért közel sem sablonos. Rejtekben megbújva, hosszú, méla lesben, kimatekozva a lövedék megfelelő pályáját, miközben csakis egyetlen lövésre van esély – kellő izgalomkeltésre alkalmat adó szituációk ezek, mint azokban a robbantós filmekben, amikben órákig el lehet játszani a “piros drótot vagy a kéket vágjam” faék-egyszerűségű, de igen hatásos dramaturgiájával…

A Túl a fenyvesen (film+2, 22.30) viszont egy nagylélegzetű, generációkon átívelő történetet elmesélő társadalmi tabló Amerika csúnyábbik feléről, Ryan Goslinggal, Eva Mendesszel, valamint Bradley Cooperrel, Ray Liottával és másokkal. (Bővebben)

Az Intim részek (Paramount Channel, 23.00) késő este jönnek. Ez a film Howard Stern mozgóképes “szobra” saját magáról. Hogy ez mégis hogyan jöhetett létre, ahhoz tényleg ismerni kell a pacákot, rádiós pályafutását (vagy annak legendáját), mely gyakorlatilag szinte kizárólag Stern önfényezésére, valamint éles eszű, de ehhez mérten, bicskanyitogatóan szemtelen, pimasz – ám sokszor igen komoly igazságtartalommal bíró attitűdjére épül. Őt koppintotta Csiszár Jenő (aki a film bemutatásakor szinkronhangja is volt, lehet, hogy most is az), Villám Géza (aki ma a Párizs-Bamako rallyt rendezi), vagy Bocsi és Lajos a Kappucsínóból (vagy mi az ő műsoruk címe…) Stern a világ egyik leghíresebb rádiós DJ-je, aki mára már ugyanúgy masszív része a rocktörténelemnek, mint a Black Sabbath, a Guns’n’Roses vagy az Aerosmith, ez a film pedig róla szól, természetesen saját maga főszereplésével.

Az Órák, azaz Hours (Duna, 23.15) nem azonos Stephen Daldry melankolikus (és igen csajos) Az órák (The Hours) című filmjével. Ez a történet egy akciódráma, melyben a tragikus sorsú Paul Walker alakítja azt az apát, akinek várandós felesége a Katrina hurrikán tombolása alatt életét veszti. Azonban a bravúrosan megmentett csecsemő élete is veszélyben forog, amikor a hurrikán miatt a kórház áramszolgáltatása is felmondja a szolgálatot, ráadásul még árvíz is fenyeget.

Ne ijedjünk meg, hogy A bíró (HBO, 20.00) című film cselekménye olykor tobzódik a gusztustalanságban, trágárságban, régen láthattunk ilyen szép, de főleg őszinte feldolgozását az amúgy igen közhelyes apa-fiú konfliktusnak (Robert Duvall kontra Robert Downey Jr.), ráadásul mindezt az ún. “tárgyalótermi dráma” műfajában, az adott klisék ügyes, kreatív felhasználásával elővezetve; miközben a történet a végére nem átall az amerikai jogrendszer igazságossága mellett határozottan kiállni, a csillagsávos lobogó pedig büszkén lobog a háttérben… Remek film. (Bővebben)

Picit később viszont a Börtönregény (SuperTV2, 21.00) egy eléggé izgalmas börtönregény, melyben Mel Gibson alakítja azt a bűnözőt, aki egy életveszélyes mexikói börtönből akar megszökni egy fiatalkorú kolléga segítségével. A mexikói börtönök viszont tényleg nagyon durvák, főleg egy gringónak.

A ma esti Bergman-filmklubban a Szűzforrás (m5, 22.00) kerül levetítésre, mely annak idején, 1960-ban a legjobb idegennyelvű filmnek járó Oscart is elnyerte. A történetben egy gazdag, mélyen vallásos parasztcsalád egyetlen lánykája, a naiv és elkényeztetett Karin a szomszédos falu templomába indul, hogy az átaludt mise után gyertyákkal kedveskedjen a papnak. A lány eléri szüleinél, hogy a család szolgálója, Ingeri is vele tarthasson a sötét erdőn át vezető úton. Ingeri azonban titokban pogány, és Odin istent tiszteli… Az önmagához is híresen kegyetlen Ingmar később ezt mondta a filmről: “A Szűzforrás közlekedési baleset. (…) Kuroszava vacak utánzata. Ebben az időben esküdtem a japán filmre, és szinte magam is szamuráj voltam kicsit.” 

A Meglesni és megszeretni (Viasat3, 22.10) romantikus, ám majd’ húsz éves történetében Matthew Broderick alakítja a szelíd, vidéki amatőr csillagászt, aki végzetes szövetségre lép a Meg Ryan által játszott arrogáns, cinikus New York-i fényképésszel annak céljából, hogy megtudják, vajon mivel töltik hajdani szerelmeik az idejüket. Naná, hogy aztán. (A képen Matthew és Meg.)