Nem annyira a tőle megszokott módon, inkább a romantikában erős Ridley Scott Bor, mámor, Provance (Prime, 18.30) című alkotása. A film, ha akarom, szerelmeslevél az aranysárgában, bíbor-bordóban, rozsdanarancsban és üde zöldben úszó Provence-i tájhoz és terményeihez, a zöldségekhez és a borhoz; ha akarom, képeslapesztétikában fényképezett puccos turisztikai reklám; ha akarom, egy enyhén giccses, de bőven fogyasztható történet – azonban mindháromnak jó. Russel Crowe valamiért nekem mindig valamilyen harcos, esetleg kubikos, bányász és más, efféle kétkezi melós, romantikus történet hősének -mégha az azért sarkosan cinikus is- viszont kissé fura. Ez viszont legyen az én bajom. Marion Cotillard azonban csini, Albert Finney pedig szuper, mint mindig.
Sokan nyilván megnézik Guy Ritchie Sherlock Holmes-variációjának a második részét, az Árnyjátékot (Cool, 18.40). Ez a második rész lényegesen gyengébb az elsőnél, amit még bőven elvitt Robert Downey Jr. bohém sármja. Itt egy eléggé kusza, ám mégis bugyuta másodosztályú kalandfilmet látunk, őrült tudóssal, meg a világ (tehát a nyugati civilizáció) megmentéséről, cigányokkal, rengeteg CGI-vel és némi steampunk habbal. Nem mondom, hogy csak a Jeremy Brett, meg efféle hülyeségek, bírom a vad dolgokat, de ezt én már nagyon untam. A modern verzió sokkal-sokkal jobban bejön (csak azt ma nem adják a tévében, ha-ha-ha.)
Az amerikai irodalom egyik legnagyobb alakja volt F. Scott Fitzgerald, akinek híres figuráját, A nagy Gatsbyt (m3, 19.20) ezúttal Robert Redford -aki épp tegnap jelentette be visszavonulását a színészettől- személyesíti meg Jack Clayton és Francis Ford Coppola 1974-es, míves kivitelű verziójában.
A Mocskos zsaru – New Orleans utcáin (AMC, 20.45) című, amúgy igen kemény krimi címszerepében ismét megnézhetjük a drogos, mocskos, rohadt zsaru szerepében remekelő Nicolas Cage-et. Werner Herzog (Abel Ferrara hasonló című, 1992-es filmje alapján/ihletére/ellenére készült – de ez egy hosszú és bonyolult történet…) filmjében a bűn és a bűnüldözés sötét, koszos, minden ideától megfosztott valódi világát mutatja be, tetszetősen nemes egyszerűséggel. (Bővebben)
Christopher Nolan Sötét lovag-trilógiájának harmadik, befejező része, A sötét lovag – Felemelkedés (film+, 20.45) egy sötét, utcai gangháborúktól és anarchiától sújtott disztópikus (viszont igencsak mainak, reálisnak tetsző) korba helyezi a korábbi két részben már szintén reális, húsvér átlagemberré formált Batman Christian Bale által alakított karakterét, hogy -a kánon szerint- rendet tegyen. (Bővebben)
A háború császára (Film Mánia, 21.00) picit már az első jelenetben megcsúszik, amelyben látjuk szegény Matthew Foxot repülőn ülni… Legutóbb, amikor ezt az amúgy helyes, tehetséges színészt hasonló helyzetben láttuk, annak igen csúf vége lett, hiszen a Lost című tévésorozat -amiben Fox alakította Jack Shepardot, az egyik fő karaktert- a bizsergető, rejtélyekkel teli kezdés után átláthatatlan misztikus ködbe, majd a meddő káoszban oszlott szét beazonosíthatatlan darabokra. Ezt teszi a tévés ismertség… Hiába jelenik meg később az amúgy szintén igen “szétjátszott” arcú, de azért még masszív hitelű Tommy Lee Jones, hiába ismerkedünk meg egy viszonylag kevésbé ismert, ám roppant érdekes történelmi szituációval, Japán egzotikumával, már ez a hajó bizony messzire elúszott. (Bővebben)
Jön viszont megint a Mamma Mia! (Prime, 21.00), amiben engem három dolog lepett meg. A legfontosabb az, hogy milyen jól működnek az ABBA-dalok dramaturgiailag összefűzve, egy musical storyline-jában, a másik, hogy Meryl Streep -képletesen szólva- egy állat, a harmadik pedig az, hogy ez az Amanda Seyfried milyen édes kis csaj (eddig szerintem csak thrillerekben láttam). Viszont a film helyszínéül szolgáló kis sziget lakóinak egészen biztosan nem kell azon aggódniuk, hogy nyáron nem tudják kiadni szobácskáikat…
A Mátrix – Forradalmak (Viasat3, 21.00) a harmadik része a Mátrix-trilógiának, a végén obligát acid-partyval.
A November Man (RTL+, 21.00) egy közhelyes, de azért még talán nézhető thrillerben a számomra csak ritkán izgalmas Pierce Brosnant látjuk a főszerepben, aki ezúttal egy CIA-ügynököt alakít, Olga Kurylenkóval az oldalán. Középszer.
Francis Ford Coppola Magánbeszélgetés (m5, 21.05) című filmje a hetvenes években nagyot durrant, holott a játékidő nagy részében alig látunk mást, mint Gene Hackman gránitba szobort raktárost mintázó arca, amint hallgat. Talán ma is érdekes lehet, nem is annyira az akciók izgalma, inkább a feszültség miatt, ami egy lehallgatás-specialista munkája során gyülemlik fel a tétlen, ám éber mozdulatlanságban. (Bővebben)
A Kapj el, ha tudsz! (m2, 21.15) viszont Steven Spielberg perfekt szélhámos-filmje, az ezerarcú és mindenkit átverő Leonardo Di Caprióval (lásd a képen). Persze, hogy látta már mindenki, de annyira szórakoztató és igazán jól megcsinált film ez, hogy bármennyiszer meg lehet nézni…
A már szintén sokszor látott Red (RTL Klub, 22.00) cselekménye egyáltalán nem mondható ördöglakatnak, sőt, inkább egyszerű, mint az ácskapocs. Nyugdíjas CIA-likvidátor (Bruce Willis) az ún. farok rosszabbik végére kerül, de ahogy összeszedi hajdani, szintén nyugdíjas kollégáit (Morgan Freeman, John Malkovich és Helen Mirren!), öreg ügynök nem vén ügynök-alapon alapvetően fordítanak a helyzeten. Közben a szálak messze vezetnek, de ahogy azt tudjuk, magasról lehet a legnagyobbat zuhanni – és az igaz barátságnál nincs szebb a világon. Csillagsávos lobogó ezúttal nem lengedez. (Bővebben)
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: