Először is itt van megint A hazafi (Film+, 20.00), aki ki is lehetne más, mint a kegyetlen, rettenthetetlen, kiismerhetetlen, engesztelhetetlen Mel Gibson, ezúttal Roland Emmerich 164 perces, amerikai függetlenségi háborús eposzában. (Ui.: Tetszettek volna forradalmat csinálni.) Békés parasztember ő, aki vállát vonja a háború hírére, ő családját akarja csupán eltartani. Hagyják őtet békén. A legnagyobb fia (Heath Ledger) keblét azonban forradalmi hév feszíti, s hogyha kell, halni is mer a hazáért, a szabadságért, a függetlenségért. A háború azonban igen csúnya dolog, amit a harcra tüzelő röpiratok rendre el is hallgatnak, a fiú is besokall és dezertál a seregből. Az otthonmaradó öccse próbálja megvédeni, de az ostor rajta csattan. Immár az apának is ott kell hagynia az eke szarvát, szemében őrült láng gyúl, kérges tenyere fegyvert markol… A végén természetesen magasan leng a csillagsávos lobogó és megtanulhatjuk azt is, hogy senki nem lehet független saját nemzete függetlenségi háborújában.
Bár telelhetnénk Thaiföldön is, ám ezúttal csupán Danny Boyle vízióját nézhetjük meg A partról (Viasat3, 21.00), ahol Leonardo di Caprio lesz nagyon elveszve. Az a helyzet, hogy a film által bemutatott, talán kissé erőltetettnek, művinek tűnő sztori akár a valóságban is megtörténhetett Thaiföldön. Tényleg tele van/volt az ország ilyen csávókkal, mint akiket a filmben látunk. Ismerem őket mind, hiszen hetekig laktam Pang Nan szigetén, ahol a Leo és Tilda Swinton által játszott karakterek összejöttek a híres Full Moon Partyn, ismerem a bangkoki helyszíneket (szerintem még laktunk is abban a guest houseban, ahol Leo a térképet kapta), ezek tényleg ilyenek. Hiteles a film minden egyes kockája ebből a szempontból. Olcsó fűre vágyó hátizsákos neo-hippik valóban így adják, így szerzik az információkat. A film földrajza persze nem stimmel, mert a térképen Koh Samui után Koh Pang Nan jön, és ahol a film játszódik, annak Koh Taonak kell lennie, de az nem ilyen. A film a valóságban Phi Phi szigeten forgott és Phuketen, Krabin, valamint a Khao Yai Nemzeti Parkban, ezek viszont a másik oldalon vannak. 🙂 De sebaj. A film thaiokat illető tanulsága is abszolút reális.
Nyilván valami hasonló dologba kívánt belekapni az Őrült szív szétcsúszott countryzenész-sztorijával magának igen komoly nevet szerzett Scott Cooper 2013-as filmjében, mint amivel Michael Cimino is beírta magát a filmtörténelem nagykönyvébe. A harag tüze (Film+2, 21.20) azonban messze van A szarvasvadásztól, még ha több motívuma alapján lehetne akár annak második része is. Ugyanúgy fontos elem itt a háborús trauma feldolgozhatatlansága, a vadászat, sőt, szarvasvadászat motívuma, a markáns társadalomrajz és környezetábrázolás, komoly színészeket (Christian Bale – a képen, Willem Dafoe, Casey Affleck, Woody Harrelson, Forest Whitaker…) láthatunk a különböző szerepekben, maga a cselekmény azonban már sokban eltér és a végkifejlet sem annyira összetett. (Bővebben)
Solomon Northup egy felszabadított afrikai rabszolga gyermekeként született már szabad amerikainak és egy New York melletti városkában élt saját farmján családjával. Mivel kitűnően hegedült, kedvelt vendége volt a környék táncmulatságainak. Egy nap azonban rabszolgakereskedők egy hamis fellépés lehetőségével elcsalták, bedrogozták és hamis néven eladták Délre rabszolgának. Az okos és művelt Solomon (Chiwetel Ejiofor) több ültetvényt megjárt és megtapasztalta a gyapotszedés és cukornádaratás, valamint az őket állatként kezelő déli fehérek (Michael Fassbender, Sarah Paulson, Benedict Cumberbatch) brutális kegyetlenkedéseit, mígnem egy jó szándékú fehér vándorasztalos (Brad Pitt)… A 12 év rabszolgaság (Duna, 22.15) történetét e kitűnő filmben a brit szigetekről Amerikába költözött fekete Steve McQueen meséli el 134 percben és 10 Oscar-díjra jelölve, amiből 3 db., a Legjobb film, a Legjobb női mellékszereplő és Legjobb forgatókönyv be is jött. (Bővebben)
Később röhöghetünk még a betegesen mániákus, embergyűlölő és zsigerileg kekec Jack Nicholsonon, ahogyan mániákus, embergyűlölő irodalmárként szerelmes lesz Helen Huntba, a bájos pincérnőbe. Egy Oscar neki ide érte, egy pedig oda, Jacknek. Lesz ez még így se! (RTL II, 23.15)
Az Amerikai pszicho (AMC, 23.15) is pszicho, bár kissé durvább, mint az előbbi. Bret Easton Ellis korszakos kultuszregénye alapján készült igen véres történetben Patrick Bateman jól ismert karakterét, a gátlástalanul törtető, végletesen cinikus, erőszakos yuppie-t rajzolja meg Christian Bale, méghozzá igen vastag kontúrokkal.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: