Talán csábító lehet Darren Aronofsky full-extrás, csilivili Noé (SuperTV2, 19.00) című bibliai története, sajnos azonban ez egész egyszerűen nem jó film. Én szóltam. (Bővebben)
Kora esti mesefilmnek akkor már érdekesebbnek tűnik az amúgy misztikus horrorokról és scifikről ismert Sam Raimi 2013-as mozija, az Óz, a hatalmas (Cool, 20.30). A sztori nem teljesen fedi a klasszikus eredetit, ugyanis itt egy pitiáner vándorbűvész (James Franco) a főszereplő, aki a csodás Óz birodalmába kerülve saját magát adja ki a nagy varázslónak, Óznak. Az útközben, a sárga köves úton elébe kerülő három csinos kis boszorka (Michelle Williams, Mila Kunis és Rachel Weisz) azonban nem hiszi a mesét… Nem láttam a filmet, állítólag nem is jó, azonban a színészek jók, Raimi pedig mindig képes néhány valóban meglepő húzásra.
Éles vágással a honi magyar történelem egy sötét fejezetébe nyerhetünk betekintést Simó Sándor 1977-ben bemutatott filmjében. Az Apám néhány boldog éve (m3, 20.35) 1945 után játszódik. A kiváló, erdélyi színész-pedagógus Lohinszky Lóránd által alakított vegyészprofesszor egy vegyi üzemhez jut a háború utáni osztozkodásban, melyben végre nekiállhat kikísérletezni régi álmát, egy új gyógyszert. A gyorsan szárba szökkenő új kommunista diktatúra azonban nem tűri a magántulajdont és főleg nem tűri az egyéni kezdeményezéseket. Simó meleg, humánus hangja, valamint Lohinszky sallangmentes színészi játéka egy szép, emberi, valós történetet mesélnek el.
Hajlamos vagyunk az olcsó altesti poénokkal operáló, ultragagyi amerikai baromságokat Adam Sandlerrel azonosítani, ám nem először bizonyosodik be előttem (is), hogy ez azért kissé durva általánosítás. A ma esti Távkapcs (Film+, 20.55) című mozi, bizarr témája ellenére sem mondható agyatlan időtöltésnek. Sandler e történetben egy “mindenható” távkapcsolónak jut birtokába, mellyel a saját kényére-kedvére irányíthatja saját, illetve környezete életét. A mindenhatóság azonban igen komoly felelősségekkel is jár, amire igen pontosan rá is mutat e film.
James Cameron obligát Titanic (Prime, 21.00) című sok-sok Oscar-díjas meséje lesz ma a legromantikusabb történet, Céline Dion mézédesen szárnyaló dallamaival, a magyar vonósnégyessel, akik még akkor is játszottak, amikor a címszereplőnek megreccsent a gerince, valamint Kate Winslet és Leonardo diCaprio kitárt karú szárnyalásával a hajóorrban – amit azóta minden szerelmespár eljátszik, ha nyaralás közben egy hajóra téved és azon a hajón ki lehet menni a hajóorrba…
A Durr, durr és csók (Paramount Channel, 21.00) című nagyon laza akciókrimi-vígjáték viszont már egy lényegesen viccesebb darab. Egy piti bűnöző (Robert Downey Jr.) egy balhé utáni menekülés közben véletlenül egy filmforgatásba csöppen, ahol rögtön felfigyelnek rá és egy rendőr szerepét kell eljátszania. A vicc kedvéért, trénere egy igazi, megvesztegethetetlen, szabálytisztelő rendőr (Val Kilmer), aki viszont utálja az egész hercehurcát.
A Pánikszoba (SuperTV2, 21.55) viszont David Fincher mesteri thrillerje, melynek “címszereplője” a gazdagok villáiban kiépített legbelső, hermetikusan elzárt biztonsági része. Jodie Foster (a gazdag anyuka) zárja be magát ide klausztrofóbiás és cukorbeteg gyermekével együtt, miközben a csúnya, gonosz Forest Whitaker (mint betörő) odakintről paráztatja őket, méghozzá izomból. (Bővebben)
Sergio Leone monumentális western-tablóját, a Volt egyszer egy Vadnyugatot (Duna, 22.15) én még moziban láttam, asszem annyiszor, ahányszor vetítették. Utolérhetetlen, emblematikus remekmű, állandó hivatkozási alap ikonikus zenével, ma már klasszikus karakterekkel, poénokkal (pl. a csizma!)… Esküszöm, hogy többször eljátszottam már a nyitójelenetet, amikor Harmonika (Charles Bronson – a képen) megérkezik – sajnos/szerencsére, rám nem várt soha, senki.
Az Édentől keletre (ATV, 22.35) ma már elsősorban James Deanről híres, pedig mint film is a klasszikus nagy alkotások közé sorolandó. Elia Kazan John Steinbeck hasonló című nagyregényének utolsó fejezetét dolgozta fel e filmben, melyben egy ikertestvérpár küzd meg egymássl – Káinként és Ábelként- apjuk kegyeiért és szeretetéért.
Valamilyen okból a magyar nyelvű filmforgalomban Az utolsó mágnás (Viasat3, 23.15) címen szerepel a hongkongi Wong Jing The Last Tycoon című filmje, holott a címszereplő valójában egy nagyhatalmú gengszter, ‘keresztapa’, nagyúr, ilyesmi – de hogy iparmágnás nem, az egészen biztos. Az irdatlan filmes tapasztalattal rendelkező rendező filmje akár kaphatta volna a Volt egyszer egy Shanghai címet is, hiszen szinte hibátlanul épül bele a nagy, szélesvásznú, hollywoodi gengsztertablók szinte teljes eszköz-, illetve, talán ideillőbben mondva, fegyvertára egy minden szempontból, minden ízében és másodpercében kínai triádfilmbe, ezzel együtt viszont azonnal ki is nőve az ismert hongkongi zsáner kliséi közül. (Bővebben)
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: