Ismétlések. A legendás, például Muddy Waterst vagy Chuck Berryt is befuttató Chess Records történetét meséli el (nem először) a Cadillac Records – csillogó fekete lemezek (Filmcafe, 21.00) című film, az énekes világsztár Béyoncé Knowles produkciója. Sok kis sztori, melyek azonban nem igazán állnak össze egyetlen egésszé, és az amúgy igen színes a karakterek sincsenek igazán megrajzolva… A zenék viszont itt is jók és a negyvenes-ötvenes évek fílingje is remekül átjön.
Nyomorgó, rettegő és vacogó beosztottak fognak össze a címbeli elnyomók, azaz a Förtelmes főnökök (Cool, 21.00), a pszichopata marketingfőnök Kevin Spacey, a nimfomániás fogorvos Jennifer Aniston, valamint a szakmaiatlan, szétkokózott agyú, semmihez sem konyító Colin Farrell) ellen – egy állítólagos bérgyilkos (Jamie Foxx) segítségével. Szerintem adott esetben (például akut férfinátha idején) szórakoztató lehet Seth Gordon altesti poénoktól sem ódzkodó filmje, de reálisan nézve ez azért legfeljebb a bűnös élvezetek kategóriája, amiket jobb társaságban nem illik kikotyogni. (Viszont Kerekes József fejhangú, monoton óbégatását kifejezetten nehéz elviselni.)
A szomszéd (Duna, 21.30) című thriller viszont a terrorizmus sajnos, ma igen divatos témájában kutakodik azzal, hogy a köztünk élő, ártatlan átlagpolgároknak látszó, ún. alvó terroristasejtekről mesél. A legizgalmasabb ebben a történetben az, hogy még a 2001. szeptember 11-i WTC-merényletek előtt készült. Főszerepben Joan Cusack, illetve Jeff Bridges és Tim Robbins (a képen).
A Halálkanyar (Filmcafe, 23.05) egy igen furcsa hangulatú poszt-western thriller, Sean Pennel és rengeteg más remek színésszel, valamint a “még soha ilyen szexi” Jennifer Lopezzel – Oliver Stone rendezői székéből. Penn “csak úgy, muszájból” autókázik bele a világba. Egy furcsa emberek lakta furcsa városba érkezik, ahol egy nehezen visszautasítható ajánlatot kap. Nem részletezem, legyen elég annyi, hogy egy igencsak alulértékelt, egyszerre Coen-i, Tarantino-i és természetesen Oliver Stone-i hatásokat mutató, remek kis műről, egyfajta posztmodern, vadul vágott vizuál-orgiáról, egy elrajzolt, groteszk és bizarr képregény-stílusú panoptikumról van szó – mely (eredeti cím: U Turn) nem tévesztendő össze azonban a hasonló címre magyarított, ráadásul ugyanebben az évben, 1997-ben készült másik Halálkanyarral (eredeti cím: Switchback).
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: