Mit nézzünk ma a tévében?

Itt van május elseje, énekszó és tánc köszöntse. Vörös Csepel, Váci út, satöbbi. Más. A Hölgy aranyban valójában a híres osztrák szecessziós festőnek, Gustav Klimtnek a festménye, mely Adele Bloch-Bauert, egy nagyvilági, bécsi hölgyet ábrázol a múlt század elején, sok-sok aranyfüstben. A Hölgy aranyban (RTL II, 18.20) című film viszont csupán e festmény kapcsán beszél egy nem túlzottan kitárgyalt problémáról, mégpedig a második világháborúban a zsidóktól a nácik által elrabolt értékek visszaszerzéséről. (Bővebben)

De felfedezhetjük a tehetséget is például a Fedezd fel Forrestert! (Filmcafe, 18.20) című filmben, amivel Gus van Sant rendező tulajdonképpen saját korábbi filmjének, a Good Will Hunting reprízét alkotta meg. Ugyanannak a témának egy másik variációja ez, ami azért messze nem ugyanaz. Itt is a csiszolatlan gyémánt és a nagy tudású remete lehetséges találkozásai kerülnek a boncasztalra, azonban ezúttal nem matekozunk, hanem a bölcsészpályán kerengünk. Nagyobb a korkülönbség is, és az sem elhanyagolható, hogy ezúttal a gyémánt fekete. Sokszor nézhető, tanulságos film ez, bár igazából nincs benne semmi különleges. Ha csak a kitűnő színészi alakítások nem azok (Sir Sean Connery, F.Murray Abraham, stb.)…

A Cinemax erős kultúrprogramot villant. David Lynch meghatározó és megkerülhetetlen Twin Peaks című (remek!) tévésorozatának nemsokára bekövetkező új évada elé, mintegy felvezetésképpen, Laura Palmer -inkriminált- meggyilkolásának kvázi előzményeiről szól a Twin Peaks – Tűz, jöjj velem! (Cinemax, 20.00) című ma esti film, mely viszont kizárólag a sorozat (első két évadának) ismeretében nyújt maradéktalan élvezetet. Anélkül viszont megtekintése veszélyes! 🙂 Luis Bunuel mexikói száműzetésben készített Viridiana (Cinemax2, 20.30) című filmje méltó alternatíva. Egy fiatal lány készül belépni az apácarendbe, de előtte meglátogatja öreg, magányos nagybátyját, hogy vele költse el “civil” életének utolsó vacsoráját.

Igen melegen ajánlom A méhek világa (m5, 20.05) című, igen szép osztrák természetfilmet, melyről előzetesen csak annyit mondanék el, hogy nagyon sok igazság lehet abban a mondásban, miszerint: “az utolsó méhek elpusztulását az emberiség legfeljebb hetekig éli túl”. (Bővebben)

A mai “irodalmi blokk” első darabjában a bombasztikus Moulin Rouge-zsal és Rómeó és Júlia bravúros Shakespeare-variációjával nagyot dobó Buz Luhrmann elején levezényel egy olyan partit, hogy annak láttán a néző füle is kettéáll, később azonban F. Scott Fitzgerald ide, Leonardo DiCaprio (a képen) oda, A nagy Gatsby (Cool, 20.30) szép lassan belesimul a decens hollywoodi mainstream unalmába. (Bővebben)

Picit később azonban -a Bernard Schlink regényéből készült- A felolvasó (Filmcafe, 21.00) egy jóval komolyabb darab. Sokszor láthattuk már, olvashattuk is; remélem más is, viszont érdemes lehet repetázni is belőle. Kate Winslet például nem véletlenül kapta meg az itt nyújtott alakítására az Oscart, a BAFTÁt, az Európa Filmakadémia-díjat, valamint a Golden Globe legjobb női mellékszereplőért járó fityfenéjét. (Bővebben)

Akit érint: Szigorúan piszkos ügyek 3. (Film Mánia, 21.00). (Bővebben)

Aki feltétlenül valami habkönnyű romantikára vágyna ma este a tévé előtt, az nézze meg a Szerelem a felhő felett (m2, 21.05) című francia történetet, mert az biztosan ilyen lesz. Én nem láttam, de szerintem nem is fogom.

A Meztelen diplomata (Duna World, 21.30) a mai napig a legsikeresebb Rejtő-adaptáció, mely azonban ennek ellenére sincs még köszönőviszonyban sem az eredeti művel (Vesztegzár a Grand Hotelben). Ennek ellenére mégis mulatságos kis mozi ez, elsősorban a remek színészeknek köszönhetően, akik közül most a bájos Krencsey Marianne-t emelném ki.

Az a helyzet, ha a Holtodiglan (Prime, 22.00) lenne David Fincher első filmje, akkor egyáltalán nem vagyok biztos abban, hogy olyan felfokozott várakozással várná a következőt a filmrajongók tömege világszerte, mint ahogyan ezt a filmet is várta tavalyelőtt. Persze, nem rossz film ez, szó sincs erről: sőt, igen ügyes, szórakoztató regényadaptáció (Gillian Flynn hasonló című bestsellerét több mint 6 millióan olvasták csak Amerikában…), nagyvonalúan, lezseren kezelt, ám pontosan megtervezett formában, csak hát a tartalom az, ami már tartalmaz sok újdonságot az olyan épeszű, értelmes nézők számára, akik töltöttek már hosszabb időt párkapcsolatban, ajtócsapkodásban, effélékben. Itt persze, mindez durvábban megy, mint otthon. (Bővebben)

A lényeg azonban ma is az, hogy Óvakodj a törpétől! (Duna, 23.10)

Oliver története (m3, 19.35) folytatódott tovább Jenny halála után is – így nem meglepetés, hogy bekövetkezett a Love Story 2. is, mely éppen ezt tárgyalja ki. Oliver, azaz Ryan O’Neal vigasztalhatatlanul gyászol, körülötte a csajok viszont egymást marva epekednek, de feltűnik a lenyugvó napban egy szerény, kedves jelenség (Candice Bergen), aki visszahozza őt az életbe. Nem olyan tragikus, mint az egy, viszont pont annyira szentimentális.

Ezzel szemben Az ördög maga (AMC, 20.00) Brad Pitt, persze, egy veszélyes IRA terroristát alakítva. Magát csendes, szerény és igyekvő ír vendégmunkásnak kiadva húzza meg magát a kissé tutyimutyi New York-i zsaru (Harrison Ford) családjánál, aki sokáig nem fog gyanút… Ez húzósabb cucc lesz.

Ami viszont igazán húzós, az a belga Dardenne-testvérek 2014-ben Arany Pálmára jelölt darabja, a Két nap, egy éjszaka (m5, 20.25). Sandra, a kétgyermekes, fiatal anya (Marion Cotillard – Európa díj és Oscar-jelölés, lásd a képen) súlyos depressziója miatti betegszabadságából menne vissza a munkájához, azonban mialatt beteg volt, a munkahelyén a tulajdonos szavazás elé állította a brigádot: a gazdasági válságra és az olcsó, távol-keleti konkurenciára hivatkozva szavazhattak a brigádtagok, hogy vagy az 1000 eurós bónuszt választják, heti pluszmunkáért cserébe, vagy megtartják a hozzájuk hasonlóan nehéz életet élő Sandrát, viszont akkor nincs bónusz és nincs túlmunka. A dolgozók többsége a bónuszt választotta, azonban a brigád szakszervezetise, arra hivatkozva, hogy a brigádvezető befolyásolta a szavazást, eléri, hogy újraszavazzanak Sandra sorsáról. A betegségéből és helyzetéből fakadóan még mindig labilis idegállapotú Sandra nyakába veszi a várost, és végigjárja kollégáit, hogy személyesen győzze meg őket arról, hogy ne válasszák a bónuszt, hanem szavazzanak arra, hogy maradjon a helyén. (Bővebben)

Szigorúan piszkos ügyek 2. (Film Mánia, 21.00), tehát A Wall Street farkasa (Prime, 21.00). A minapi Budacash-, Quaestor-, és ki tudja még milyen pénzügyi balhé érintettjei már jól tudják, hogy nálunk is mindennaposak a meghökkentően nagy haszonnal kecsegtető, valójában azonban csak óriási pénzeket elsikkasztó befektetési ajánlatok, melyekről gyorsan (vagy éppen kevésbé gyorsan) kiderül, hogy nagy haszont igazából csak az kaszál, aki a piramis csúcsán ül. Martin Scorsese filmje pont efféle gátlástalan machinátorokról szól, konkrétan Jordan Belfortról (Leonardo diCaprio valóban Oscart érő alakításában), aki azonban csak szerény vizesnyolcas a mi “tarsolycsabáinkhoz” képest… (Számoljunk utána, ha nem hisszük.) Legyünk tehát nagyon, de nagyon dühösek, mert csakis mi tehetünk arról, hogy ezek a “belfortok” és “tarsolyok” gondtalanul garázdálkodhatnak… (Bővebben)

Szórakoztató opció lehet ma estére a Füstölgő Ászok (AXN, 22.00) is, ami egy igen Guy Ritchie-s Joe Carnahan-akciókrimi, simlis hamiskártyásokkal, piti és nagymenő gengszterekkel és pszichopata bérgyilkosokkal (valamint egy raklapnyi sztárral, Ryan Reynoldstól Andy Garcián át Ben Affleckig, és vissza).

Eközben A hamisító (Duna, 22.00) egy 2014-ben készült képhamisítós krimi, ami olykor meglehetősen megható családi drámaként működik, mely családban mindenki zseniális képhamisító. A leosztás: Christopher Plummer (nagyapa), Tye Sheridan (fiú) és John Travolta (apa).

Ugyanekkor látványos darab a következő ajánlat is. A világhírű sztárok világhírű fotósának, Anton Corbijnnak nyilvánvalóan nagyon jó szeme van, amit bizonyít eddigi életműve is. Talán ezért is bízta a deres halántékú, manöken alkatú George Clooney-ra első igazi mozifilmjének, a munkáját éppen abbahagyni készülő bérgyilkos történetét feldolgozó Az amerikainak (AMC, 22.05) abszolút főszerepét. (Bővebben)

A zseniális Macskajáték (m5, 22.55) öregasszonyokról szól öregasszonyoknak (is), Örkénytől és Makktól.

Mondanám, hogy bármit. Lesz Beépített szépség (krimivígjáték, Cool, 20.50) és Beépített tudat (scifi, RTL Klub, 21.55), Férfias játékok (thriller, Duna, 21.10) A Föld után (scifi, TV2, 21.00), a lényeg csak annyi: Ölni kíméletesen (thriller, Duna, 23.10) és akkor jut mindenkinek egy szelet a Tortából (krimi, TV2, 23.15).

A ma esti sötét ló az ausztrál Egyenesbe jövünk (Story5, 21.00). A filmet nem láttam, de van egy olyan érzésem, hogy egyáltalán nem érdektelen kis darabról van szó. A sztori első blikkre ugyan nem valami nagy etwas, egy fickó (Sam Worthington) szabadul éppen a sittről, olyan tervekkel, hogy új életet kezd. Odakint, a szabadban azonban rádöbben, hogy vannak még elvarratlan szálak és meg is kéne élni valamiből… Ismert arc/jó színész még a történetben Timothy Spall, vagy a karakteres alakításáért sokféle elismerésben részesült David Wenham. Magyar vonatkozás is akad, hiszen az egyik mellékszerepben Joe Bugnert, azaz Bugner Józsit, hajdani nehézsúlyú ökölvívó Európa-bajnokunkat láthatjuk, aki annak idején még Joe Frazierrel és Muhammad Alival is bunyózott. Szerintem jó lesz ez.

Arra, amire Francis Coppolának 18 év és egy jó nagy halom pénz kellett, s amire Scorsese-nek egy életpálya sem volt elég, azt két fiatal hongkongi rendező, Andrew Lau (Wai Keung Lau) és Alan Mak (Siu Fai Mak) két év alatt lezavarta. Ráadásul közel hasonló eredménnyel, mint az agyonsztárolt hollywoodi kollégáik: részletgazdag, árnyalt és pontos képet festettek az adott társadalom bűnözői és bűnüldözői alvilágának összefonódásáról. Nem véletlenül nyúlta le Scorsese Szigorúan piszkos ügyek-trilógia (1, 2, 3, wiki) első darabját Tégla című filmjéhez, mellyel nagy nehezen csak sikerült az annyira áhított Oscart kicsencselnie magának. E trilógia aztán nem véletlenül vált gyűjtők becses darabjává, nyugodtan kezelhetjük úgy, hogy ez a hongkongi Keresztapa. Főleg, hogy Hon Samot, a kis köpcös triád-főnököt alakító Eric Tsang legalább olyan nimbusszal rendelkezik a hongkongi filmiparban, mint a hollywoodiban Marlon Brando, anno. Ma este az első részt (Film Mánia, 21.00) láthatjuk. (Bővebben)

A Paramount Channel erős Daniel Day Lewis-blokkal tromfol: Az utolsó mohikán (Paramount Channel, 21.00) elsősorban azért ajánlható, mert lesz benne Csingacsguk, Sólyomszem (ő DDL), Unkasz, csatakiáltás, tomahawk, wigwam és nyilak, tehát gyerekkorunk összes kelléke köszön vissza. Van a filmben minden ami kell, hisz’ mi indiánok vagyunk, mindannyian, Winnetou ide, vagy oda. Fejünkön ott a dísz, díszeleg. DDL brutálisan jó a Vérző olaj (Paramount Channel, 23.25) címszerepében is, de a zene (Jonny Greenwood) is nagyot szól. Elég jól dolgozik az operatőr (Robert Elswit), jó a forgatókönyv (Upton Sinclair alapján Paul Thomas Anderson). Járható út lehet az is egy nagyregény filmadaptációja esetében, hogy csupán egyetlen szálat bont ki a rengetegből, és azt boncolgatja, vajon mi is van benne, vajon hová vezet, nem pedig elvész a részletgazdag, betűhű megfilmesítésben. Ettől még azonban kissé nyúlik a film, mint -stílszerűen szólva- az olajos takony (158 perc!), de a kísérlet szimpatikus. Paul Thomas Anderson kitűnő rendező, és ahogy e filmmel a korai kapitalizmus részletgazdag természetrajzát, s benne egy igazi, vérnősző vadkapitalista portréját festi meg, az előtt mindenképpen le a kalappal! Aranypolgár 2.

Erős a nosztalgiablokk. Újra száll az Orion űrhajó (m3, 21.35), benne McLane a parancsnok (az ebből készült mozifilmről bővebben), utána viszont jön Viktor, a sötét ruhás fiú (Harsányi Gábor), és a magyar filmtörténet első pszichopata gyilkosa, a Jó estét, nyár, jó estét, szerelem! (m3, 22.40) című film első részében.

Maró savba mártott élű vésővel faragja ki a modern társadalmak párkapcsolatokra, a párválasztás berögzült sémáira, illetve magára, a szerelemre jellemző felfogásának “obeliszkjét” az új görög film fenegyereke, Yorgos Lanthimos széles nemzetközi összefogással készült A homár (Cinemax2, 22.00) című, igen komoly díjakkal jutalmazott új filmjében. A képzavaros megfogalmazásom szándékos, ugyanis a film minden pillanatában, de teljes egészében is alkalmas arra, hogy bizonyos befogadási nehézségekkel, előítéletekkel, fixációkkal, illetve röghöz kötött gondolkodással megáldott/megvert nézők sikoltva ugorjanak ki tőle az ablakon. Persze, aki annak idején már belefutott a Kutyafogba, az nagyjából tudja, mi vár rá. (Bővebben)

Peter Weir filmje, az Út a szabadságba (RTL II, 22.25) egy furcsa csapat -egy cinikus amerikai, egy orosz bűnöző, egy mókamester könyvelő, egy remekül rajzoló szakács, egy pap, egy farkasvaksággal sújtott lengyel fiatalember és egy fiatal lány– hihetetlen és viszontagságos szökését meséli el Sztálin szibériai GULAG-jából a szabad Indiába. Főbb szerepekben Ed Harris, Jim Sturgess, Saorsie Rohan vagy Colin Farrell. Nem rossz film, azonban én igen nehezen tudtam hiteles figuráknak elfogadni az ismert hollywoodi arcokat.

Sidney Lumet Hálózat (Cinemax, 22.35) című filmje, bár 1976-ban készült, mégis mindeddig az egyik legmélyebb, legsötétebb szatírája a kereskedelmi televíziózásnak. Egy tévésztár, miután megtudja, hogy csökkenő nézettsége miatt ki fogják rúgni a csatornától, elhatározza, hogy élő adásban követ el öngyilkosságot. Sok Oscar-t nyert ez a film, az egyiket például Peter Finch kapta a főszerepben nyújtott döbbenetes erejű alakításáért. (Bővebben)

Az elsősorban színészként ismert Forest Whitaker ’98-as rendezése a Majd elválik (Cool, 23.00), egy romantikus dráma, melyben egy nő (Sandra Bullock) rájön, hogy férje már régóta csalja. Az összeomlás után kislányával azonnal csomagol és hazaköltözik anyjához (Gena Rowlands), akivel soha nem volt igazán jó viszonya, vidékre, ahol sosem szeretett igazán lakni, hogy új életet kezdjen. Ennyiből elég sablonosnak tűnő történetnek tűnik ez, nem láttam még – de majd elválik, milyen.

Sergio Leone gigantikus Volt egyszer egy Amerikája (RTL+, 23.00) csak Scorsese Nagymenőkjéhez és Coppola Keresztapa-trilógiájához mérhető jelentőségű és minőségű tabló. Nudli (Robert de Niro – a képen) és Max (James Woods), a két szegény, zsidó utcagyerek hosszú, viszontagságos úton Amerika legnagyobb gengszterei lesznek, hogy aztán… holnap úgysem kell felkelni, fix, hogy megint végignézem.

Mel Gibson nagy feltűnést és még nagyobb botrányt keltő Jézusos horror-pornója után földrészt váltott, és a Yucatán-félsziget indiánjaival meséli el Amerika meghódításának igaz és naturalisztikus történetét. Azonban az Apocalypto (SuperTV2, 23.00) sem lett igazán jó film ettől az izzadtságszagú naturalizmustól, ám érdekességét sem szabad elvitatni tőle – igazi indián arcok például igazi indiánul beszélnek (remélem legalábbis, hogy nem fogják szinkronizálni…). De van aztán vér dögivel, szívkitépés puszta kézzel és más hasonló nyalánkságok, Mel imádja ezeket, és van azért hősiesség és romantika is. (Bővebben)

Tony Scott A rajongó (AMC, 20.00) című, a sztárok iránti elvakult rajongás negatív aspektusait feldolgozó, amúgy igencsak izgalmas filmjét láttuk már. Egy ilyen rajongó (Robert De Niro) ered kedvence (a baseball-sztárt alakító Wesley Snipes) nyomába, akadályt, embert, Istent, biztonsági őrt, portást és takarítónőt nem ismerve.

Ha Robert De Nirót akarjuk ma este nézni, akkor válasszuk inkább az Ébredések (Paramount Channel, 21.00) című 23 éves mozit, melyben ő lesz a menthetetlenül katatón beteg, akit a renitens pszichiátert játszó Robin Williams gyógyít meg. Vagy mégsem. Papírzsebkendő legyen a kezünk ügyében, elegendő mennyiségben…

Az Órák, azaz Hours (Filmcafe, 21.00) nem azonos Stephen Daldry melankolikus (és igen csajos) Az órák (The Hours) című filmjével, és szintén nem rossz film. A történet egy akciódráma, melyben a tragikus sorsú Paul Walker alakítja azt az apát, akinek várandós felesége a Katrina hurrikán tombolása alatt életét veszti. Azonban az időközben bravúrosan megmentett csecsemő élete is veszélyben forog, amikor a hurrikán miatt a kórház áramszolgáltatása is felmondja a szolgálatot, ráadásul még árvíz is fenyeget.

Mivel fizikailag nem mi éljük át, érdekes, tanulságos lehet a Cserbenhagyás (Story4, 21.00) című filmdráma is, melyben Terry George rendező egy tragikus végű, de teljesen banális cserbenhagyásos balesetet dolgoz fel a létező összes szemszögből, kitűnő színészek (Joaquin Phoenix, Mark Ruffalo, stb.) segítségével.

A Barátság extrákkal (Cool, 21.00) című, romantikus komédia műfajú “alkotásban” viszont (ezúttal ismét) Mila Kunis és Justin Timberlake próbálják ki, vajon létezik-e egy barátságban csak szex, és más semmi. Legutóbb február végén láttuk.

A Csatahajó (TV2, 21.00) fúziós látványmozi, nagyjából a Pearl Harbour, a Transformers és a Függetlenség napja egyenlő arányú elegye. Aki egy Hasbro által gyártott filmtől a lehengerlő látványnál és a szögegyszerű, szinte kétmondatos sztorinál többet vár, az hülye. Senki nem megy ínyenckedni a Mekibe (vagy akár a Főzelékfalóba vagy a Három testvérbe). Az, ami. Se több, se kevesebb.

Bandi bácsi, úgy tűnik, nem nagyon tud már mást előhúzni gatyájából, mint az immár 36 éves Rambót (SuperTV2, 21.00), a fegyver-fétisiszták, a helyi érdekű Igazságos Jánosok, valamint a túlélésről szóló dzsungeltúrák rajongóinak örök kedvencét, mely egyben azért egy igen komoly popkulturális ikonná, valamint műfaji alapvetéssé is vált mára. Sylvester Stallone, a hallgatag vietnami veterán, aki hazatérve a háború poklából, nem vágy semmi másra, csak arra, hogy békén hagyják. Hazafelé (?) tartó útja során egy kisváros halljakend seriffje (Brian Dennehy) azonban másként gondolja ezt és kiszúrja magának a város határán stoppoló, hosszú hajó hippit, nem sejtve, hogy ezzel micsoda córeszt akaszt saját, illetve szeretett városa nyakába… Bár sokan legyintenek már e remek kis filmre, azért vegyük észre, hogy milyen szépen megjelenik benne a másság elfogadásának igen bonyolult problematikája, tök mindegy, hogy az a más jelen esetben nem holmi arab menekült, hanem konkrétan egy igazi, amerikai háborús hős – s akik őt nem képesek elfogadni azok éppen egy amerikai kisváros hazafias polgárai. Szóval, tanulságos darab ez – már, ha veszi az adást a célközönség.

A tizedes meg a többiek (m5, 21.05) viszont pontosan az a magyar film, amelyik éles versenyben van A tanúval a legtöbbet idézett magyar filmek örök versenyében. “Jelentem az oroszok már a spájzban vannak!” “A tizedes úr gondolkodik.” “Mi még megadni sem tudjuk magunkat…” “Üres zsebbel a békét is nehéz elkezdeni!” – és a többi aranyköpés mára szervesen beépült a köznyelvbe, és úgy tűnik a jelenlegi közállapotokból, hogy igen sokáig még használni is fogjuk őket. A remek filmben a magyar színjátszás halhatatlan alakjait, Sinkovitsot, Majort, Márkust, Darvast meg a többieket láthatjuk újra…

Remek film a Hideg nyomon (Fox, 22.00) is, ha eddig netán nem láttuk volna. Ben Affleck komoly problémákat felvető sztorija masszív lábakon áll a valóság talaján, emellett egy izgalmas műfaji kísérlet is a film noir egyfajta aktualizálására, méghozzá erősen realista szemléletű, kritikai attitűddel. Messze vagyunk az álomgyártól, amit itt látunk, az Amerika nagyobbik, meglehetősen fekélyes fele. Gyermekrablás, drog, korrupció, maffia, simlis rendőrök a téma, melybe Ben keményen és egyenesen bele is száll. Ötletes profizmussal görgeti a cselekményt, mely egészen a végéig tartogat meglepő fordulatokat, miközben mindvégig erős gondolati tartalommal is párosul: komolyabb elemzést, esszét is megérne a Casey Affleck (az öcsi) által alakított, elsőre meglehetősen nyeglének tűnő magánhekus által elkövetett tettek logikájának, jogosságának, erkölcsi és etikai értelemben vett helyességének vizsgálata. Casey eszköztelenül is igen jó színészi teljesítményt nyújt, csakúgy mint a már sokszor atombiztosan bizonyított Ed Harris, illetve, tulajdonképpen mindenki más is a filmben.

A héten 77 éves Al Pacinóval, valamint a természetesen nála sokkal fiatalabb Michelle Pfeifferrel (lásd a képen) süthetünk krumplit a Krumplirózsa (Duna, 22.10) című filmben, ha bírjuk az efféle hizlaló, telített zsírsavakban és gonosz szénhidrátokban gazdag -romantikus- vacsorát.

A Csalóka ifjúság (Film+2, 23.05) is érdekes lehet. Francis Ford Coppola 2007-ben készült drámája a Maestro azon filmjei közé tartozik, amiket már nem mint pénzéhes, hollywoodi cápa, hanem mint a dél-amerikai szőlőültetvényeire visszavonult, dúsgazdag filmbarát készített, mintegy kedvtelésből, magasról ejtve az ún. piaci szempontokra és bármi más, mások által elvárt kritériumra. Itt például román filmesekkel dolgozott együtt egy misztikus történetben, melyben egy idős tudós (Tim Roth) villámcsapásszerűen megfiatalodik, mindamellett különös gondolati pályára is lép. A tudat és a nyelv eredetét kezdi kutatni, és olyan következtetésre jut, ami már mások -különböző érdekű, de messze nem jó szándékú erők- érdeklődését is felkelti. Elég nehéz, figyelmet kívánó, többrétegű film – biztosan nem Coppola főműve, dehogy érdekes darab, az biztos.

A Mike Nichols rendezte Közelebb (Filmcafe, 21.00) című szerelmi négyszög egy tipikus bulvárdarab (játszották nálunk is színpadon), a szó jó, egyszersmind rossz értelmében; egyben óriási ziccer a látványos jutalomjátékra olyan színészeknek, mint Julia Roberts, Natalie Portman, Jude Law vagy Clive Owen, akik élnek is az adódó lehetőséggel. (Bővebben)

Ennél egy fokkal “elszálltabb” a mai egyik romantikus alternatíva. A szerelem üstököse (Film Mánia, 21.00) “egy kozmikus szerelem párhuzamos univerzumokon átívelő történetét meséli el. Dell (Justin Long) és Stephanie (Emmy Rossum) különös kapcsolatában a tér is az idő relatív, egymás iránti érzéseik azonban erősebbek a fizika bármely törvényénél.” Passzolom amúgy, nem láttam.

James Cameron obligát Titanic (SuperTV2, 21.00) című sok-sok Oscar-díjas meséje viszont ma a legromantikusabb történet, Céline Dion mézédesen szárnyaló dallamaival, a magyar vonósnégyessel, akik még akkor is játszottak, amikor a címszereplőnek megreccsent a gerince, valamint Kate Winslet és Leonardo diCaprio kitárt karú szárnyalásával a hajóorrban – amit azóta minden szerelmespár eljátszik, ha nyaralás közben egy hajóra téved és azon a hajón ki lehet menni a hajóorrba… Mindjárt nyár.

A kitűnő lengyel filmrendező, Krysztof Kieslowski tartalmas életpályáján tíz filmet szentelt a bibliai Tízparancsolatnak, természetesen az azokban foglalt intelmek mai, modern korunkra kivetített értelmezésére. A Rövidfilm a szerelemről (m5, 21.00) a Ne paráználkodj! parancsával foglalkozik, a nagy moralistától megszokott fatális hangvételben: itt egy magányos postásfiú les meg napi rendszerességgel egy nála idősebb nőt, akinek egy alkalommal meg is vallja iránta érzett vágyait. A nő azonban játszani kezd a fiúval, ami tragikus irányba tereli a történéseket… A múlt heti Rövidfilm…-hez hasonlóan, ez is egy igen sűrű, igen erős film lesz.

A Kingsman: A titkos szolgálat (Mozi+, 21.00) című kémfilm/kémfilmparódia egy igen friss (humorú), lendületes, olykor kifejezetten, és pimasz módon szórakoztató alkotás, Matthew Vaughn munkája. Nyilván, “ez a műsor sem jöhetett volna létre” a James Bond-legendárium nélkül, amire nagyban támaszkodik, más részeiben pedig reflektál a mű, úgy, hogy közben a néző mindvégig zavarban is van amiatt, hogy nem tudja, amit lát az paródia-e vagy “igazi” (Colin Firth a címszerepben). Néha szemérmetlenül gagyi megoldásokat látunk, melyek azonban igen profi hommage-ai a korai Bond-filmek primitív trükkjeinek, vagy akár azok didaktikus cselekményszervezésének. A frenetikus head-exploding finálé (Edward Elgar Pomp and Circumstance indulójának dicsőséges dallamaira) viszont egy teljesen új dimenziót nyit a szuperhősös/szuperkémes klisék horizontján. A főhős fiatalember történetének keserű, savanyú sörszagú, mocskosszájú angol társadalmi drámáit és Guy Ritchie hasonló körben játszósó krimikomédiáit egyszerre idéző környezetábrázolása is üdítő erővel hat, a Mátrix, illetve a modern, távol-keleti kungfufilmek akciókoreográfiáira hajazó verekedési jelenetekkel együtt. Jókat röhögtem, na. (Jön, jön, jön a 2.)

Muszáj megemlíteni a Kánikulai délutánt (HBO2, 21.10), ami tulajdonképpen egy műfaji klasszikus: amolyan túszejtős-bankrablós kamaradráma, bunkó, korlátolt zsarukkal és némi robinhoodizmussal megspékelve. Sidney Lumet 1975-ös még mindig kitűnő filmje a még fiatal, de már remek Al Pacino (a képen) főszereplésével készült és megtörtént eseményeket dolgoz fel. (Ali bácsi kedden volt 77 éves.)

A Kémnők (Filmcafe, 23.00) című francia dráma furcsasága talán az, hogy ezúttal hölgyek rombolják háborús időkben az ellenség hátországát. Ettől függetlenül viszont egy teljesen “normális” háborús drámát láthatunk, főszerepben a bőven negyvenen túl is bombaformát futó Sophie Marceau-val.

Jancsó Miklós 1968-ban bemutatott Fényes szelek (Duna, 23.45) című parabolájában inti az akkortájt forrongó fiatalságot a forradalomban rejlő hatalmi mámor, a gátlástalan terror veszélyeire, visszásságaira. A történet 1948-ban játszódik, amikor lobogó inges népi kollégisták szállják meg a számukra ódon, túlhaladott értékeket képviselő papi líceumot. A film – ha jól emlékszem- Veszprém történelmi belvárosában játszódik.

Na. A bátrabbak (és tapasztalatlanabbak) esetleg megpróbálkozhatnak Ridley Scott Prometheus (Mozi+, 21.00) című filmjével, melyben a korábbi, Nyolcadik utas a Halál című, hírhedt műfaji alapvetését kívánja, mintegy, megmagyarázni – szerintem feleslegesen: bővebben.

Eközben azonban Sylvester Stallone és Christian Slater is kifejezetten ütőképes párost alkot a következő, bár teljesen más műfajú “alkotásban”. Az előbbi fószer egy kiöregedőben lévő, ám még mindig penge bérgyilkos, míg a másik egy fiatal, ambiciózus zsaru. Ennek ellenére, a Fejlövés (Film+, 21.00) című Walter Hill-filmben, nem kis meglepetésre, egy oldalon küzdenek a gonosz ellen.

Tom Cruise ma este is Született július 4-én (AXN, 22.00). Tomi itt oly annyira fullba’ nyomja a kretént, hogy nem is gyütt az az Oscar bácsi… No, azért nem rossz itt sem, csak éppen a kulcsjelenetekben sok. Oliver Stone azonban igen pontosan megragadta azt az érzelmi, lelki és gondolati pálfordulást, ami a történetben ábrázolt vietnami (és más háborús) veteránokra jellemző. A poszt-traumatikus stressz (a fizikai sérülések okozta megrázkódtatásokon túl) talán itt jelenik meg a legkomplexebben, legrészletesebben filmen.

A Magic Mike (TV2, 22.20) a filmezéssel azóta már felhagyott (?) Steven Soderbergh egyik utolsó munkája, megint egy “pasis” darab, bár lehet, hogy inkább a csajokhoz szól. A címszereplő (Channing Tatum) egy igazi all-round-man, nappal tetőfedő vállalkozó, autókereskedő és bútortervező, éjszaka viszont a helyi bár (melynek pénzéhes tulajdonosát Matthew McConaughey alakítja) egyik fő attrakciójaként ad elő férfisztriptízt a kéjesen sikoltozó hölgyközönség legteljesebb örömére. Még arra is van ereje, energiája, hogy ezen a téren is segítse a tehetséges fiatalokat – egyikük azonban kezd a fejére nőni… (A képen Tatum és McConaughey)

Tényleg mindent láttunk már. Én valószínűleg belenézek a Három nővérbe (m3, 22.10), ami ezúttal, ha a Magasságos Közmédia ideológusai nem gondolják meg magukat, Ádám Ottó 1979-es Madách Színházbeli rendezése lesz. Olga Bencze Ilona, Mása Almási Éva, Irina Piros Ildikó, Andrej Sztankay István, Kuligin Márkus László, Csebutkin Mensáros, stb.

Ez az a legendás előadás, amelyet a nagy sikerű decemberi premier után már január végén le kellett venni a műsorról. Ennek oka Márkus László volt. A tévé szilveszteri műsorában ugyanis Körmendy Jánossal és Haumann Péterrel elkövették azt a frenetikus Csehov-paródiát (lásd fent), minek következtében Márkus már képtelen volt úgy színpadra lépni a Madách Színház rendes előadásában Csebutkinként, hogy a nézőket ne kezdené el azonnal rázni az elfojtott, kínzó kuncogásból olykor feltartóztathatatlanul kibuggyanó röhögés – Csehov, Ádám Ottó és az előadás összes szereplőjének, beleértve a zseniális Márkus Lászlónak szándéka ellenére. (Később, a röhögés elmúltával az előadás visszakerült a színpadra, és ez a mai már egy 1981-es állapot konzervje.)

Nézhetjük A nemzet aranyát (RTL Klub, 19.55), illetve annak a második részét, A titkok könyvét, melyben Nicolas Cage még mindig Indiana Jones akar lenni. Kalandos mesefilm ez is, mint az első rész volt, de a templomos lovagok, szabadkőművesek és a többiek helyett az amerikai Észak és Dél, vagyis a nagy polgárháború mítosza a terítéken.

Rendkívül jó film A tengeralattjáró (m3, 20.55), Wolfgang Petersen háborús drámája, mely egy második világháborús német tengeralattjáró klausztrofóbiás, pattanásig feszült mindennapjait ábrázolja szenvtelen, ám mégis drámai hangon. Ma az extra hosszú, 293 perces  tévésorozat-verzió indul az első résszel, én a kissé rövidebb rendezői változatot láttam.

A pánikbeteg maffiózó (Robert de Niro) és a kezelésétől bepánikolt pszichiáter (Billy Crystal) kalandjainak második része, azaz a Még egy kis pánik (Viasat3, 21.00) is lehet egy választás mára, feltéve, ha nem unjuk túlzottan de Niro grimaszolásait és Crystal ripacskodását. (Bővebben)

Ben Thomas (azaz Will Smith) ezúttal azt találta ki magának, hogy saját beteg lelkét hét, számára teljesen idegen ember életének pozitív irányba terelésével fogja meggyógyítani. Szerencsés szerencsétlenségére, beleszeret az egyikbe a hét kiválasztott közül. A Hét élet (Filmcafe, 21.00) egy izgalmas, (NAGYON!) érzelmes, ám mégis provokatív hangú romantikus dráma a szokásos nagy kérdésekről, életről, halálról, szerelemről és barátságról. (Bővebben)

Ha ezt a Kukoricasziget (m5, 21.05) című filmet valamilyen időparadoxon okán láthatnák az olasz neorealisták, láthatná Szőts István, vagy mondjuk Sindó Kaneto, a Kopár sziget rendezője, akkor sírva fakadnának a gyönyörűségtől. Majdnem én is sírva fakadtam a gyönyörűségtől, talán csak a sajtóvetítéseken szokásos blazírt fapofa magamra erőltetése miatt nem sikerült elalélnom a grúz George Ovashvili szépen díjazott alkotásán. A film ugyanis azt a nyelvet használja magabiztosan, amit én mindig, minden filmben keresek: egy egyszerű történetet, de akár elvont gondolatot is, szinte kizárólag képek segítségével meséljenek el nekem az adott film alkotói. Mindeközben a képeknek (operatőr: Ragályi Elemér) minden beavatkozástól, manipulációtól mentesen a valóságot, vagy legalább a valóság hiteles illúzióját kell közvetíteniük, hogy József Attila után szabadon, az igazat is lássam, meg a valódit is – a képen jelenet a filmből. (Bővebben)

A 2001 szeptember 11-i New York-i terrortámadás valódi hősei, a mentésben résztvevő rendőrök, tűzoltók és mentősök a főszereplői a World Trade Center (m2, 21.05) című elnagyolt, kiszámítható, sablonos és leegyszerűsített cselekményű filmnek, amivel e szörnyű napra emlékeztet minket a gondoskodó médiánk. Ők ennél jóval többet, szebbet érdemeltek volna – bár lehet, hogy nekik így is tetszik, hiszen hömpölyögve árad a pátosz, a csillagsávos lobogó végül magasan lobog, a keményen összeszorított ajkak felett pedig könnycsepp lágyítja a sötét tekinteteket… Oliver Stone-tól azonban kifejezetten csalódás egy ilyen film (miközben például Michael Bay-től vagy Roland Emmerichtől egyáltalán nem lenne az).

Morgan Freemannel is tölthetjük az estét, ahogyan a tőle megszokott módon és színvonalon eljátszik egy dörzsölt, vén (műkincs-tolvaj) rókát A kód (Film+2, 21.10) című, igen szórakoztató szajréfilmben, aki szívesen szívatja feltörekvő, ambiciózus riválisát (Antonio Banderas) egy igen bonyolult és veszélyes ügyben.

A Pofa be! (TV2, 21.25) egy közepesen szórakoztató krimi-vígjáték egy filozofikus hajlamú gengszterről (Jean Reno) és tökéletesen agyalágyult börtönbéli cellatársáról (Gérard Depardieu). (Bővebben)

Különféle kétes alakok többé-kevésbé tisztességes (már amennyire egy ügyvéd lehet tisztességes) ügyvédje (Michael Fassbender) nősülne (Penelope Cruz), és ennek elősegítése érdekében két haverral (Javier Bardem és Brad Pitt) úgy dönt, hogy nyúlnak a mexikói kartelltől egy kis kokót, amiből  majd jól megcsinálják öregkorukat. Az egyik haver szőke nője (Cameron Diaz) viszont lefüleli az akciót… A filmet rendezte Ridley Scott, írta Cormac McCarthy, fényképezte Dariusz Wolski. Elefántok vajúdnak tehát hosszasan A jogász (SuperTV2, 21.30) című filmben, de -ahogyan a közmondás is szól – csak vékonyka cincogás lesz a végeredmény. (Bővebben)

Diane Lane és Richard Gere alakítja azt a két vívódó, kétségekkel és csalódásokkal teli, nyugtalan lelket, akiket a sors ugyanabban a pillanatban sodor egy csendes, tengerparti szállodába. Egy felejthetetlen Éjjel a parton (RTL II, 21.50) azonban mindent megváltoztat.

A Vadászat a Vörös Októberre (Duna, 22.05) megint egy tengeralattjárós cucc. Az 1990-ben készült, feszült és klausztrofób akciófilm még a hajdani hidegháború farvizén úszott be a köztudatba. Egy szovjet atomtengeralattjáró litván parancsnoka (Sir Sean Connery) akar disszidálni járművével az USA-ba. (Utánanézni: disszidálás, a Szovjetunió tagköztársaságai, valamint a Szovjetunió létrejötte) A kétségbeesett manővert azonban az amerikai hírszerzés támadásnak minősíti, miközben az oroszok is vissza szeretnék kaparintani tengeralattjárójukat.

A Vérmesék (Film+, 22.20) is beköszönnek újra ebben a furcsa humorú, ám igen szórakoztató akciókrimi-vígjátékban, melyet Luc Besson rendezett. Egy tanúvédelmi programban résztvevő hajdani maffiózó (Robert de Niro) és családja (Michelle Pfeiffer, valamint Dianna Agron és John D’Leo) -ők a Vérmesék, tehát a Vérmes család, és nem véres mesék…- néhány napját követjük nyomon, amit folyamatos vándorlásukban éppen egy békés normandiai kisvárosban töltenek el, szembesülve a vidéki francia élet kényelmes sebességével és életszemléletével, az őket óvó FBI (Tommy Lee Jones) figyelő szemei által vizslatva minden lépésüket – miközben a maffia is teljes erővel keresi őket. (Bővebben)

Szombat lévén Álljon meg a nászmenet! (Filmcafe, 18.55) Ebben az atombiztos romantikus komédiában Julia Roberts veszi igencsak zokon, hogy régi barátja, Dermot Mulroney -akivel természetesen, soha, semmi, semmikor nem történt- bejelenti, hogy feleségül veszi Cameron Diazt, ezért felindulásában féltékenyítő hadműveletbe kezd a szerencsétlen Rupert Everettel.

Egy telefonos segélyközpont operátora a főszereplője A hívás (RTL II, 20.00) című thrillernek (Halle Berry), aki egy este kétségbeesett hívást kap egy tinédzsertől (Abigail Breslin), akit éppen elrabolnak. A hívás megszakad, a hívó félnek nyoma vész, de az operátor egy korábbi, ehhez hasonló esetéből kiindulva saját maga kezd el nyomozni…

Minden bizonnyal az utóbbi év egyik legkeményebb, legélesebb filmje az orosz Kirill Szerebrenyikov Mártírok (Cinemax2, 20.30) című alkotása. A keménység, illetve élesség természetesen nem fizikai értelemben értendő, elsősorban az általa közvetített gondolati muníció az, amely magasan az átlag fölé helyezi ezt a történetet. A német Marius von Mayenburg hasonló című színdarabját (játsszák nálunk is a Katona Kamrájában) írta át a moszkvai Gogol Intézet tekintélyes, olykor a film műfajába is kiránduló (lásd pl.: Az áldozatkaszkadőr) színházi rendezője oroszra, hogy aztán általa talán jobban megértsük azt, hogy most mi van. (Bővebben)

Jön egy jó kis Lynch-hangulat is: a Lost Highway – Útvesztőben (Cinemax, 20.50) a mester egyik nehezen értelmezhető darabja, melyben egy megcsalt szaxofonos feleségének meggyilkolása a kiindulópont, amit biztosan nem a szaxofonos követett el, viszont egy autószerelő találja magát a sitten helyette, aki természetesen semmit nem ért az egészből (a néző sem, de ez nem baj). A dolgok a továbbiakban csak tovább bonyolódnak, mígnem a totális káosz hozza el a végére a felmentő megtisztulást.

Robert De Niro egy pánikbeteg maffiavezért alakít, akit egy kétbalkezes zsidó pszichológusnak (Billy Crystal) kell meggyógyítania. A diagnózis: Csak egy kis pánik (Viasat3, 21.00). Láttuk már.

A Julie és Julia – Két nő, egy recept (Filmcafe, 21.00) viszont jó kis bájzli, de az összecsapott végétől eltekintve, kifejezetten szórakoztató, ide most nagyon passzoló kifejezéssel élve, habkönnyű mozi. A két nő Meryl Streep és Amy Adams. (Bővebben)

Lesz világvége is. A Világok harca (Duna, 21.10) látszólag Steven Spielberg nagy költségvetésű, családcentrikus popcorn-mozija H.G. Wells scifi-klasszikusa nyomán, de nem nehéz észrevenni a csicsapicsa felszín alatt Tom Cruise Xenu felett aratott újabb fényes győzelmének ideologikus propagandáját. ;) (2005-ös írásom a filmről)

Verdi József örökbecsű operájának, a Traviatának (m5, 21.50) ma este egy német (a 2005-ös salzburgi ünnepi játékokon felvett előadás) felvételét nézhetjük, hallgathatjuk meg, melyben Anna Netrebko lesz Violetta, a luxuskur… öö, tizán, míg Rolando Villazón adja Alfredót, a balga szerelmest.

Érdekfeszítő dráma a Tűzveszély (Story4, 22.06), Philip Noyce rendezése, mely a dél-afrikai, fajüldöző apartheid-rendszer végnapjaiba kalauzolja el a nézőt. A történet főhőse Patrick, egy egyszerű munkás (Derek Luke), akit koholt politikai vádakkal börtönbe csuknak. A rendszer azonban nem elégszik meg ennyivel, és beavatkozik hősünk családjának életébe is, nagyhatalmú ezredese (Tim Robbins) által állandó zaklatásnak kitéve őket. Értelemszerűen Patrick hamar a valódi politikai ellenállás soraiban találja magát és megkezdi saját harcát az elnyomó fehérek ellen.

Nézhetjük azonban Leonardo DiCapriot (és Emily Mortimert, Michelle Williamst, Mark Ruffalót) is Martin Scorsese elmegyógyintézetes, őrült gyilkosos, mirelit zöldborsót a hátunkon gurigázós thrillerjében, a Viharszigetben (TV2, 22.30). Nem rossz film, ha még nem láttuk volna… (Bővebben)

A ma 80 éves Jack Nicholsont egyik emblematikus alakításával köszöntjük. Eszement, amit játszik Stanley Kubrick kultikus jelentőségűnek tartott Ragyogásának (Duna, 23.10) főszerepében (is). (Lásd a képen jönni.)