Mit nézzünk ma a tévében?

Csütörtök, április 27.

Mike Nichols rendezte Közelebb (Filmcafe, 21.00) című szerelmi négyszög egy tipikus bulvárdarab (játszották nálunk is színpadon), a szó jó, egyszersmind rossz értelmében; egyben óriási ziccer a látványos jutalomjátékra olyan színészeknek, mint Julia Roberts, Natalie Portman, Jude Law vagy Clive Owen, akik élnek is az adódó lehetőséggel. (Bővebben)

 

 

 

Ennél egy fokkal “elszálltabb” a mai egyik romantikus alternatíva. A szerelem üstököse (Film Mánia, 21.00) “egy kozmikus szerelem párhuzamos univerzumokon átívelő történetét meséli el. Dell (Justin Long) és Stephanie (Emmy Rossum) különös kapcsolatában a tér is az idő relatív, egymás iránti érzéseik azonban erősebbek a fizika bármely törvényénél.” Passzolom amúgy, nem láttam.

James Cameron obligát Titanic (SuperTV2, 21.00) című sok-sok Oscar-díjas meséje viszont ma a legromantikusabb történet, Céline Dion mézédesen szárnyaló dallamaival, a magyar vonósnégyessel, akik még akkor is játszottak, amikor a címszereplőnek megreccsent a gerince, valamint Kate Winslet és Leonardo diCaprio kitárt karú szárnyalásával a hajóorrban – amit azóta minden szerelmespár eljátszik, ha nyaralás közben egy hajóra téved és azon a hajón ki lehet menni a hajóorrba… Mindjárt nyár.

A kitűnő lengyel filmrendező, Krysztof Kieslowski tartalmas életpályáján tíz filmet szentelt a bibliai Tízparancsolatnak, természetesen az azokban foglalt intelmek mai, modern korunkra kivetített értelmezésére. A Rövidfilm a szerelemről (m5, 21.00) a Ne paráználkodj! parancsával foglalkozik, a nagy moralistától megszokott fatális hangvételben: itt egy magányos postásfiú les meg napi rendszerességgel egy nála idősebb nőt, akinek egy alkalommal meg is vallja iránta érzett vágyait. A nő azonban játszani kezd a fiúval, ami tragikus irányba tereli a történéseket… A múlt heti Rövidfilm…-hez hasonlóan, ez is egy igen sűrű, igen erős film lesz.

A Kingsman: A titkos szolgálat (Mozi+, 21.00) című kémfilm/kémfilmparódia egy igen friss (humorú), lendületes, olykor kifejezetten, és pimasz módon szórakoztató alkotás, Matthew Vaughn munkája. Nyilván, “ez a műsor sem jöhetett volna létre” a James Bond-legendárium nélkül, amire nagyban támaszkodik, más részeiben pedig reflektál a mű, úgy, hogy közben a néző mindvégig zavarban is van amiatt, hogy nem tudja, amit lát az paródia-e vagy “igazi” (Colin Firth a címszerepben). Néha szemérmetlenül gagyi megoldásokat látunk, melyek azonban igen profi hommage-ai a korai Bond-filmek primitív trükkjeinek, vagy akár azok didaktikus cselekményszervezésének. A frenetikus head-exploding finálé (Edward Elgar Pomp and Circumstance indulójának dicsőséges dallamaira) viszont egy teljesen új dimenziót nyit a szuperhősös/szuperkémes klisék horizontján. A főhős fiatalember történetének keserű, savanyú sörszagú, mocskosszájú angol társadalmi drámáit és Guy Ritchie hasonló körben játszósó krimikomédiáit egyszerre idéző környezetábrázolása is üdítő erővel hat, a Mátrix, illetve a modern, távol-keleti kungfufilmek akciókoreográfiáira hajazó verekedési jelenetekkel együtt. Jókat röhögtem, na. (Jön, jön, jön a 2.)

Muszáj megemlíteni a Kánikulai délutánt (HBO2, 21.10), ami tulajdonképpen egy műfaji klasszikus: amolyan túszejtős-bankrablós kamaradráma, bunkó, korlátolt zsarukkal és némi robinhoodizmussal megspékelve. Sidney Lumet 1975-ös még mindig kitűnő filmje a még fiatal, de már remek Al Pacino (a képen) főszereplésével készült és megtörtént eseményeket dolgoz fel. (Ali bácsi kedden volt 77 éves.)

A Kémnők (Filmcafe, 23.00) című francia dráma furcsasága talán az, hogy ezúttal hölgyek rombolják háborús időkben az ellenség hátországát. Ettől függetlenül viszont egy teljesen “normális” háborús drámát láthatunk, főszerepben a bőven negyvenen túl is bombaformát futó Sophie Marceau-val.

Jancsó Miklós 1968-ban bemutatott Fényes szelek (Duna, 23.45) című parabolájában inti az akkortájt forrongó fiatalságot a forradalomban rejlő hatalmi mámor, a gátlástalan terror veszélyeire, visszásságaira. A történet 1948-ban játszódik, amikor lobogó inges népi kollégisták szállják meg a számukra ódon, túlhaladott értékeket képviselő papi líceumot. A film – ha jól emlékszem- Veszprém történelmi belvárosában játszódik.

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

A Google és Facebook belépéssel automatikusan elfogadod felhasználási feltételeinket.

VAGY


| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább a NLC. oldalra!