Tony Scott A rajongó (AMC, 20.00) című, a sztárok iránti elvakult rajongás negatív aspektusait feldolgozó, amúgy igencsak izgalmas filmjét láttuk már. Egy ilyen rajongó (Robert De Niro) ered kedvence (a baseball-sztárt alakító Wesley Snipes) nyomába, akadályt, embert, Istent, biztonsági őrt, portást és takarítónőt nem ismerve.
Ha Robert De Nirót akarjuk ma este nézni, akkor válasszuk inkább az Ébredések (Paramount Channel, 21.00) című 23 éves mozit, melyben ő lesz a menthetetlenül katatón beteg, akit a renitens pszichiátert játszó Robin Williams gyógyít meg. Vagy mégsem. Papírzsebkendő legyen a kezünk ügyében, elegendő mennyiségben…
Az Órák, azaz Hours (Filmcafe, 21.00) nem azonos Stephen Daldry melankolikus (és igen csajos) Az órák (The Hours) című filmjével, és szintén nem rossz film. A történet egy akciódráma, melyben a tragikus sorsú Paul Walker alakítja azt az apát, akinek várandós felesége a Katrina hurrikán tombolása alatt életét veszti. Azonban az időközben bravúrosan megmentett csecsemő élete is veszélyben forog, amikor a hurrikán miatt a kórház áramszolgáltatása is felmondja a szolgálatot, ráadásul még árvíz is fenyeget.
Mivel fizikailag nem mi éljük át, érdekes, tanulságos lehet a Cserbenhagyás (Story4, 21.00) című filmdráma is, melyben Terry George rendező egy tragikus végű, de teljesen banális cserbenhagyásos balesetet dolgoz fel a létező összes szemszögből, kitűnő színészek (Joaquin Phoenix, Mark Ruffalo, stb.) segítségével.
A Barátság extrákkal (Cool, 21.00) című, romantikus komédia műfajú “alkotásban” viszont (ezúttal ismét) Mila Kunis és Justin Timberlake próbálják ki, vajon létezik-e egy barátságban csak szex, és más semmi. Legutóbb február végén láttuk.
A Csatahajó (TV2, 21.00) fúziós látványmozi, nagyjából a Pearl Harbour, a Transformers és a Függetlenség napja egyenlő arányú elegye. Aki egy Hasbro által gyártott filmtől a lehengerlő látványnál és a szögegyszerű, szinte kétmondatos sztorinál többet vár, az hülye. Senki nem megy ínyenckedni a Mekibe (vagy akár a Főzelékfalóba vagy a Három testvérbe). Az, ami. Se több, se kevesebb.
Bandi bácsi, úgy tűnik, nem nagyon tud már mást előhúzni gatyájából, mint az immár 36 éves Rambót (SuperTV2, 21.00), a fegyver-fétisiszták, a helyi érdekű Igazságos Jánosok, valamint a túlélésről szóló dzsungeltúrák rajongóinak örök kedvencét, mely egyben azért egy igen komoly popkulturális ikonná, valamint műfaji alapvetéssé is vált mára. Sylvester Stallone, a hallgatag vietnami veterán, aki hazatérve a háború poklából, nem vágy semmi másra, csak arra, hogy békén hagyják. Hazafelé (?) tartó útja során egy kisváros halljakend seriffje (Brian Dennehy) azonban másként gondolja ezt és kiszúrja magának a város határán stoppoló, hosszú hajó hippit, nem sejtve, hogy ezzel micsoda córeszt akaszt saját, illetve szeretett városa nyakába… Bár sokan legyintenek már e remek kis filmre, azért vegyük észre, hogy milyen szépen megjelenik benne a másság elfogadásának igen bonyolult problematikája, tök mindegy, hogy az a más jelen esetben nem holmi arab menekült, hanem konkrétan egy igazi, amerikai háborús hős – s akik őt nem képesek elfogadni azok éppen egy amerikai kisváros hazafias polgárai. Szóval, tanulságos darab ez – már, ha veszi az adást a célközönség.
A tizedes meg a többiek (m5, 21.05) viszont pontosan az a magyar film, amelyik éles versenyben van A tanúval a legtöbbet idézett magyar filmek örök versenyében. “Jelentem az oroszok már a spájzban vannak!” “A tizedes úr gondolkodik.” “Mi még megadni sem tudjuk magunkat…” “Üres zsebbel a békét is nehéz elkezdeni!” – és a többi aranyköpés mára szervesen beépült a köznyelvbe, és úgy tűnik a jelenlegi közállapotokból, hogy igen sokáig még használni is fogjuk őket. A remek filmben a magyar színjátszás halhatatlan alakjait, Sinkovitsot, Majort, Márkust, Darvast meg a többieket láthatjuk újra…
Remek film a Hideg nyomon (Fox, 22.00) is, ha eddig netán nem láttuk volna. Ben Affleck komoly problémákat felvető sztorija masszív lábakon áll a valóság talaján, emellett egy izgalmas műfaji kísérlet is a film noir egyfajta aktualizálására, méghozzá erősen realista szemléletű, kritikai attitűddel. Messze vagyunk az álomgyártól, amit itt látunk, az Amerika nagyobbik, meglehetősen fekélyes fele. Gyermekrablás, drog, korrupció, maffia, simlis rendőrök a téma, melybe Ben keményen és egyenesen bele is száll. Ötletes profizmussal görgeti a cselekményt, mely egészen a végéig tartogat meglepő fordulatokat, miközben mindvégig erős gondolati tartalommal is párosul: komolyabb elemzést, esszét is megérne a Casey Affleck (az öcsi) által alakított, elsőre meglehetősen nyeglének tűnő magánhekus által elkövetett tettek logikájának, jogosságának, erkölcsi és etikai értelemben vett helyességének vizsgálata. Casey eszköztelenül is igen jó színészi teljesítményt nyújt, csakúgy mint a már sokszor atombiztosan bizonyított Ed Harris, illetve, tulajdonképpen mindenki más is a filmben.
A héten 77 éves Al Pacinóval, valamint a természetesen nála sokkal fiatalabb Michelle Pfeifferrel (lásd a képen) süthetünk krumplit a Krumplirózsa (Duna, 22.10) című filmben, ha bírjuk az efféle hizlaló, telített zsírsavakban és gonosz szénhidrátokban gazdag -romantikus- vacsorát.
A Csalóka ifjúság (Film+2, 23.05) is érdekes lehet. Francis Ford Coppola 2007-ben készült drámája a Maestro azon filmjei közé tartozik, amiket már nem mint pénzéhes, hollywoodi cápa, hanem mint a dél-amerikai szőlőültetvényeire visszavonult, dúsgazdag filmbarát készített, mintegy kedvtelésből, magasról ejtve az ún. piaci szempontokra és bármi más, mások által elvárt kritériumra. Itt például román filmesekkel dolgozott együtt egy misztikus történetben, melyben egy idős tudós (Tim Roth) villámcsapásszerűen megfiatalodik, mindamellett különös gondolati pályára is lép. A tudat és a nyelv eredetét kezdi kutatni, és olyan következtetésre jut, ami már mások -különböző érdekű, de messze nem jó szándékú erők- érdeklődését is felkelti. Elég nehéz, figyelmet kívánó, többrétegű film – biztosan nem Coppola főműve, dehogy érdekes darab, az biztos.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: