Az első ajánlat A következő három nap (Cool, 18.05), egy egészen fogyasztható, slankra húzott, sajátos ízű ‘családi’ thriller, bár a rendezőtől, Paul Haggistól sohasem távol álló moralizálást nem ússzuk meg itt sem: a ‘szabad-e gyilkolni rossz embereket, hogy ezzel jó embereknek segítsünk’ problematika azért igencsak fajsúlyos kérdés. A választ azonban ezúttal nem rágja a szánkba, és ez jó. Nekem kifejezetten tetszett, ahogy a rendőrség szerepelt ebben a börtönből ártatlanul elítéltet szöktetős sztoriban, még akkor is, ha egy szigorúbb dramaturg az egészet kihúzta volna a francba. Szerintem éppen ezzel lett érdekes a film… Feltűnő azonban, hogy Russell Crowe mennyire egysíkúan játszik.
Úgy néz ki, mintha valami western lenne A magányos lovas (RTL Klub, 19.55)… Ha most lennék 10-12 éves, nyilván imádnám ezt a filmet, még akkor is, ha fogalmam sem lenne a Volt egyszer egy Vadnyugatról. A Karib tenger kalózait viszont már vágom, mert apáék megengedték, hogy megnézzem, aztán Pistikééknél még többször, oda és meg vissza is (ezért öltöztem Jack Sparrownak a farsangon…) – és ennyi meg pont elég ehhez a filmhez. Tök olyan lesz, csak kóbojos-indiánosba’.
Wolfgang Petersen remek thrillerében, a Célkeresztben (AMC, 20.00) Clint Eastwood alakítja azt a titkosszolgálati ügynököt, aki felelősnek tartja magát J.F. Kennedy dallasi meggyilkolásáért. A történet persze évtizedekkel később játszódik, Horrigan ügynök megkeseredett, morózus férfi még mindig az elnök szolgálatában. Mindennapi rutinmunkája során rájön, hogy az elnök életét egy agyafúrt, profi bérgyilkos (John Malkovich) veszélyezteti, kezdetben azonban nem nagyon hisznek neki…
Tölthetjük az estét a Szenvedélyek viharában (RTL II, 20.00) is. A nagyszabású, hömpölygő cselekményű (amit persze, mondhatunk dagályosnak is, de attól nem lesz jobb nekünk…), kosztümös családregényben a múlt századforduló idejére ruccanunk át, Edward Zwick (pl. Az utolsó szamuráj, A bátrak igazsága) rendezése által. Anthony Hopkins megelégelve a hatalom szolgálatát messze, a vad vidékre költözik három fiával (Aidan Quinn, Henry Thomas és Brad Pitt), de a háborúk, szerelmek, tragédiák és effélék így is elérik őket.
Sokan találgatták annak idején, mi lesz Guy Ritchie-vel, hiszen azok a tarantinós dialógusokkal felturbózott klasszikus európai csibészfilmek, melyekkel befutott, mára elfáradtak, önismétlőkké váltak. Volt neje ugyan belerángatta egy laza görög hajókázásba, de hát az sem sikerült valami fényesen: a nap sütött, aztán nagyjából ennyi is. Madonna inas-eres karjain kívül másra nem emlékszünk. Hová tud innen, és egy egészen biztosan bukó válás után továbblépni a tehetséges filmes? Nos, úgy tűnik, angolos eleganciával egyet félre, kissé félrebiccentett fejjel, aztán határozottan előre: a Sherlock Holmes (Film+, 20.50) sok tekintetben eddigi legjobb filmje. (Bővebben)
1995-öt írunk. Egy Budapestről Bécsbe tartó vonaton megismerkedik egymással Céline (Julie Delpy), a francia egyetemistalány és Jesse (Ethan Hawke), az amerikai srác. Végigdumálják az utat, sebtiben egymásba szeretnek, ám mindketten tudják, boldogságuk véget is ér, Mielőtt felkel a nap (Story5, 21.00). Így kezdődik Richard Linklater évtizedeken átívelő, elbűvölően romantikus története. (A képen Delpy és Hawke)
A Keleti nyugalom – Marigold Hotel (Prime, 21.00) című brit nemzetiségű komédiában néhány angol nyugdíjas (Celia Imrie, Ronald Pickup, Penelope Wilton, Judi Dench, Maggie Smith és Bill Nighy) ül fel a reklámoknak, hogy otthagyva jól megérdemelt, kényelmes, ám ködös, nyirkos angliai nyugalmukat, utolsó éveikre a forró, zajos és poros indiai Jaipurba költöznek. A csábító ajánlat azonban a valóságban egy düledező, koszos, lepukkant szálloda… Ne legyenek kétségeink afelől, hogy egy igen szórakoztató kis darab lesz – ahogyan a múlt héten is az volt.
A Pierce Brosnanos James Bondokból egy darab A világ nem elég (SuperTV2, 21.00). Olyan, amilyen, nincs zsákbamacska.
Ha még mindig kíváncsiak vagyunk, vajon miért hordanak mostanában a nem éppen hatalompárti tüntetéseken olyan vicces, fehér, pörgebajszos álarcot bizonyos anarchista elemek, akkor nézzük meg ma este a V, mint vérbosszú (Viasat3, 21.00) című filmet, mely a Mátrixot is jegyző Wachowski-testvérek műhelyéből került ki. “(…) egyszerre kalandfilm, politikai thriller és antiutópia, amely a zsarnokságról, az elnyomásról, a média agymosásáról szól és azt vizsgálja, mi történik, ha egy diktatúrában az egyén a saját kezébe veszi a törvényt. “Ne kérdezz, ne kritizálj, ne is gondolkodj: a Párt mindent jobban tud” – üvölti a gonosz kancellár.” Nocsak.
A Lány a hídont (m2, 21.05), Patrice Leconte fekete-fehér, dekadensen romantikus drámáját viszont csak egy paraszthajszál választja el attól, hogy a zseniális filmek kategóriájának közepén csücsüljön. Csak egy picit modorosabb a kelleténél, csak néhány helyen bizonytalanodik el az operatőr, és csak egy picit idegesítőbb Vanessa Paradis, mint amennyi a báj-kecs-kellem alapvetéséhez elegendő. Daniel Auteuil kihúzott szemével viszont pazar késdobáló. Könnyed, laza, bohém művészet ez a film.
Szegény Puskás Öcsi nem tehet arról, hogy mire használja a boldogtalan utókor nevét, tagadhatatlan tehetségét és világhírét. Az őrnagy elvtárs múltjában ráadásul akadnak is bizonyos foltok, de hát nem is azért tiszteljük őt, mert olyan hetykén lóbálta a Kalasnyikovját az 56-os barikádokon… Hogy valójában milyen ember volt minden idők egyik legjobb futballistája, megtudhatjuk Almási Tamás remek portréfilmjéből, a Puskás Hungary-ból (Duna World, 21.30), már amennyiben eddig még nem utáltuk meg végérvényesen a magyar focit, mint olyat. (Bővebben)
Steven Spielberg már inkább a késő estében kezdődő München (Duna, 22.15) című drámája nemcsak azért érdekes, mert benne a mester ezúttal nem mesél, hanem valós történelmi eseményt, a müncheni olimpián az izraeli sportküldöttség ellen elkövetett véres merénylet körülményeit elevenít fel. A film nagy részben Magyarországon forgott, így sok magyar színész és ismert magyarországi helyszín is feltűnik benne, néha alig, máskor éppen eléggé felismerhetően. (Bővebben)
Ugyanekkor Steven Spielberg nagyszabású, szélesen áradó rabszolgasors-meséjében, az Amistadban (m5, 22.00) Morgan Freeman kel harcra saját és népe igazáéért (a címben szereplő név azé a hajóé, amelyen embertelen körülmények között Afrikából szállították Amerikába gyapotot szedni a fekete rabszolgákat) a gonosz, fehér Sir Anthony Hopkins, és még sokan mások ellenében. Ha nem irtózunk a ma már akár klasszikusnak is tekinthető spielbergi pátosztól, és hagyjuk magunkat a filmmel hömpölyögni, akkor katartikus élményben lehet részünk.(Az öntökönszúrás minősített esete ez, amit a királyi média két csatornája művel ma…)
Konkrétan az USA idegenrendészeti politikáját vizsgálja, méghozzá igen sok szempontból A szabadság határai (Film+2, 22.15) című mozi, Harrison Ford, Ray Liotta, Ashley Judd és mások szereplésével. De nem kell túlzottan absztrahálnunk ahhoz, hogy simán belelássuk ebbe a szintén igen mélyreható történetbe a déli határszéleinken épült, borotvaéles pengékkel súlyosbított, új Vasfüggöny problematikáját is. Pontosan erről van szó ugyanis, itt is, ott is. (Bővebben)
