Mit nézzünk ma a tévében?

Az aktuális időjárási trendek szerint lerohad rólunk a gatya is, és/vagy bőrig ázunk. A tévé előtt tán nem. Egyből két három testőr is boldogíthat, példának okáért. Paul W.S. Anderson (akit nem illik összekeverni Paul Thomas Andersonnal) 2011-es darabja A három testőrről (Film+, 18.55) fantasy és steampunk elemekkel van újra keverve. Amúgy semmi extra, pikk-pakk működik a mozi, 110 perc (+ a reklámok), de legfeljebb negyvennek tűnik. (Bővebben) Veretesebb, ha tetszik, tradicionálisabb verzió ugyanebből az 1993-as, szintén A három testőr (Duna, 20.20) címet viselő mozi, melyben Kiefer Sutherland Athos, Oliver Platt Porthos, Charlie Sheen Aramis és Chris O’Donnell D’Artagnan. A végén csak egy maradhat. Vagyis dehogy az egy másik történet… Itt egy mindenkiért, mindenki egyért.

A III. Richárd (Film Mánia, 21.00) Shakespeare klasszikus, méltán sokszor játszott és sokszor átgondolt királydrámájának egyik leghatásosabb adaptációja. A filmet rendező Richard Loncraine és az adaptáció írásában is közreműködő, valamint a címszerepben zseniálisat alkotó Ian McKellen a hatalomra törő gonosz, púpos királyfi történetét a múlt század harmincas éveibe helyezi át, mely ebben az olvasatban döbbenetesen klappol Hitler hatalomra kerülésének eseményeire. Szerencsére, illetve a sok millió áldozat szerencsétlenségére, a főszereplők sorsa is hasonló…

A Távol a mennyországtól (Filmcafe, 21.00) eközben egy rendkívül erős színészi alakításokkal és valóban éles morális kérdésfeltevéssel dúsított melodráma, melyben egy jól szituált, tipikusan középosztálybeli, a kifelé minden körülmények között boldogságot, kielégültséget és problémáktól mentességet mutató nő (Julianne Moore) egy nap rádöbben, hogy sikeres férje (Dennis Quaid) meleg, ezért első felindulásában összeszűri a levet a család fekete kertészével (Dennis Haysbert). Todd Haynes filmje nem véletlenül ért el komoly fesztiválsikereket szerte a világon 2002-2003-ban, ugyanis érvényes, reális és fájó igazságokat mond ki – ha még nem hallottuk/láttuk volna.

Feltűnik Robert de Niro is ma este A szajré (Paramount Channel, 21.00) című szajré-filmben, ahol Bobby bácsit két másik színészgeneráció két jeles tagja kíséri: Marlon Brando és Edward Norton. (Bővebben)

Az Anyád napja (Viasat3, 21.00) című romantikus komédiában ezalatt Jennifer Lopez küzd meg Jane Fondával, vagyis a végre a Nagy Ő-t megtaláló, ifjú és szerelmes ara a sárkányjellemű anyóssal. Ismerve azonban a felek temperamentumát, ez egy kőkemény menet lesz…

Úgy tűnik, már megsült a naptár is, hiszen nem éppen ma aktuális a Valentin-nap (Cool, 21.00) című, összegző jellegű dolgozat, amelyben alaposan felboncolódik a “címszereplő” pro és kontra, Hollywood éppen ráérő színe-java (Jessica Biel, Anne Hathaway, Julia Roberts, Jessica Alba, Jennifer Garner, Bradley Cooper, Ashton Kutcher és még sokan mások) szeme láttára, illetve aktív részvételével.

A késő Kádár-korszak budapesti alternatív kultúrájának, vagyis a nem támogatott, de még (általában) be nem tiltott, csupán megtűrt underground rock egyik legfontosabb arcképcsarnoka az Eszkimó asszony fázik (m5, 21.20), Xantus János filmje. Néhány generációnak alapvető kultuszfilmje ez, amivel viszont nem nagyon tudnak mit kezdeni a tőlünk sokkal fiatalabbak, illetve sokkal öregebbek. Legfeljebb a felszínt sejtik, ha egyáltalán érdemesnek tartják megtekintésre. (Bővebben)

Tom Hanks oldszkúl kutyás-zsaru vígjátéka, az Egyik kopó, másik eb (RTL Klub, 21.30) biztonsági opció lehet ma estére, bár a kutyások nyilván ki nem hagynák, mert az olyan “édi”, amikor a benga nagy Hooch pofájából szanaszét freccsen a ragadós nyál… A film ennek ellenére is működik, vicces és szórakoztató.

Miképpen az Amerikai pite (TV2, 22.00) első része is.

A Halálkanyar (Filmcafe, 23.00) egy igen furcsa hangulatú poszt-western thriller, Sean Pennel és rengeteg más remek színésszel, valamint a “még soha ilyen szexi” Jennifer Lopezzel (ma este másodszor – a képen) – Oliver Stone rendezői székéből. Penn “csak úgy, muszájból” autókázik bele a világba. Egy furcsa emberek lakta furcsa városba érkezik, ahol egy nehezen visszautasítható ajánlatot kap. Nem részletezem, legyen elég annyi, hogy egy igencsak alulértékelt, egyszerre Coen-i, Tarantino-i és természetesen Oliver Stone-i hatásokat mutató, remek kis műről, egyfajta posztmodern, vadul vágott vizuál-orgiáról, egy elrajzolt, groteszk és bizarr képregény-stílusú panoptikumról van szó – mely (eredeti cím: U Turn) nem tévesztendő össze azonban a hasonló címre magyarított, ráadásul ugyanebben az évben, 1997-ben készült másik Halálkanyarral (eredeti cím: Switchback).

Ez a ma esti Truman (HBO, 20.00) nem a Harry S. nevű amerikai elnök, hanem egy kutya. Fajtáját tekintve nem tudom, milyen kutya, nagy, barna, lomha, de mégis erőteljes jószág. Szelídnek tűnik, bár az ilyen marcona kinézetű ebek legtöbbször békések, hiszen tudatában vannak halálos erejükkel. A film főszereplője azonban nem ez a kutya, hanem a gazdája (Ricardo Darín). Az argentin film emblematikus figurája -Darín- ezúttal egy magányos, madridi színészt alakít, akinek egyetlen társa ez a Truman névre hallgató eb. Hozzájuk érkezik váratlanul látogatóba Kanadából a férfi gyerekkori jóbarátja, Tomás (Javier Cámara – a képen Darínnal és a címszereplővel). Cesc Gay férfiasan érzelmes, megható története egyfajta bakancslista-film, hiszen hamar kiderül Tomás látogatásának oka. (Bővebben)

Ezalatt az Elvált nők klubja (Duna, 20.55) amolyan véd- és dacszövetségként jött létre (még az elmúlt században) a férfinem ellen, de főleg az elvált férjek ellen. Persze, afelől szemernyi kétségünk sem lehet, hogy Bette Midler, Goldie Hawn, Diane Keaton, vagy Maggie Smith előtt nincs az a férfi, aki megállna a talpán.🙂 Természetesen ez egy romantikus komédia, mely azonban négy stabil lábon áll.

A mai Wajda-film egy veretes, kosztümös történelmi dráma lesz. A világhírű, Nobel-díjas Wladyslaw Reymont regényéből készült Az ígéret földje (m5, 21.14) a múlt századelőn játszódik Lódzban. Három fiatal, a nemesi származású lengyel fiatalember Karol Borowiecki (Daniel Olbrychski), a német Maks Baum (Andrzej Seweryn) és a zsidó Moryc Welt (Wojciech Pszoniak) elhatározzák, hogy önálló vállalkozásba fognak, textilgyárat alapítanak, azonban nem sejtik, hogy a konkurencián túl meg kell még küzdeniük a lengyel nemesi tradíciókkal, az évszázadok alatt begyepesedett, feudális maradványokkal, erkölccsel és a mindenható vallással.

Csak egy mozi (Duna, 22.45) Sándor Pál önreflexiókkal teli, ’85-ös mozija, melyben egy filmrendező (Jean-Pierre Léaud), forgatásról hazafelé utazva, önszántából lekési a vonatot, hogy megismerkedjen egy gyönyörű, fiatal lánnyal – közben azonban fejére omlik egész elcseszett élete. Truffaut emblematikus színészén, Léaud-n kívül a főbb szerepeket Major Tamás, Gisela May, Denissa Kučerová és Garas Dezső alakítja.

A megszokottnál is soványabb, alakkímélőbb uborkaszezon-saláta a mai menü. Viszont legalább egész estére szóló, bő két és fél órás mozi a Viggo ‘Aragorn’ Mortensen (lásd a képen) címszereplésével készült Alatriste kapitány (Film Mánia, 21.00) története, ami egy nagyszabású, látványos történelmi kalandfilm a spanyol történelem nemzeti hőséről. (Bővebben)

Az argentin Fabián Bielinsky neve miatt muszáj megemlíteni elsősorban a Rossz pénz (Viasat3, 22.00) című szélhámos-filmet. Az említett úr, sajnos, már régen nincs közöttünk, azonban mindössze két nagyjátékfilmre terjedő életműve mégis fontos fejezete a thriller, a dráma és krimi kombinációjából létrejövő, közös műfaji halmaznak. Ez a ma esti film az ő bemutatkozó, mindössze egy kisjátékfilm-fesztivál első díjának nyereményéből leforgatott Kilenc királynő (Nueve Reinas) című mozija alapján készült, de immár Hollywoodban, George Clooney, Steven Soderbergh és Gregory Jacobs gondozásában. Ricardo Darín (merthogy Darínt elsősorban Bielinskynek köszönhetjük) helyett itt John C. Reilly adja azt a dörzsölt, vén szélhámost, aki egy hamisított bélyegsorozat elpasszolásával szeretne koronát tenni pályafutására. Kis költségvetésű krimi ez is, mely elsősorban a kiválóan megírt forgatókönyvre és a szellemes, pergő dialógusokra épít. A cselekmény tekeredik, csavarodik, mindenki mindenki farkasa, mindenki átver mindenkit. Nincs különösebb “mély” üzenete a filmnek, viszont legalább friss és szórakoztató.

A jazz-kedvelőknek mondom, hogy ma este leadják Kurt Rosenwinkel idei, MüPa-beli koncertjét (m5, 21.15).

A mai első ajánlatként bemutatandó Danny Collins (AMC, 20.00) nem valós személy, ám Al Pacino gond nélkül elhiteti velünk, hogy egy általunk éppen nem ismert, ám igenis valódi, hús-vér világsztárról van szó… Sőt, még azt is képes elhitetni, hogy a maga alig több mint másfél méteres termetével, hasig kigombolt ingével, a nyakában lógó – természetesen a napi kokainadagját rejtő- gigantikus kereszttel és ráncokkal szabdalt arca felett ülő olajos tekintetével, így hetven körül is döglenek utána a csajok. Ali bácsi kiba**ott nagy színész, bár ezzel nem mondok nagy újságot. (Bővebben)

Bár valóban kerekesszékes bérgyilkosokról (a képen Thuróczy Szabolcs) látunk-hallunk egy mesét a Tiszta szívvel(Cinemax, 20.00) című magyar produkcióban, ahogyan azt a plakátok és a műsorújságok rövid ajánlói is közlik-közölték velünk; mesét, aminek nyilvánvalóan semmi köze nincs a valósághoz. Ezt a mesét azonban Tilla (Till Attila) egy ügyesen elképzelt, és ugyanilyen ügyesen kivitelezett ötlettel mégis bele tudja ágyazni a valóság szigorú tényszerűségébe, amivel a filmet rögtön ki is emeli a tagadhatatlanul furcsa, de mégis csak sablonos akciófilmek mezőnyéből, egy kedves, optimista valóságba (ami csak filmben van Magyarországon). Mindemellett, ez egy igazán jól fényképezett, jól zenélt és jól vágott mozi, rendkívül ízléses főcímmel, ügyes grafikus betétekkel, egy valódi, szinte hibátlan, szórakoztató közönségfilm – lenne, ha a közönség is leszakadna már azokról a dögunalmas hollywoodi sablonokról. (Bővebben)

A Bazi nagy görög lagzi (SuperTV2, 21.00) a húszabálók, valamint az esküvő-, és lagzifétisiszták kultuszfilmje, ráadásul egyrészt minden idők egyik legnagyobb nyereséget termelő filmje, már a bekerülési költségek relációjában, másrészt viszont már mindenki látta… Egy saját hagyományaikat tisztelő, vallásukat megtartó, húst hússal zabáló, zajos, temperamentumos családban nevelkedett kövér, csúnya, szemüveges görög lány egy nap gondol egyet és változtat életmódján, külsején, és hamarosan össze is szed egy rendes, jól nevelt, fehér, keresztény és amerikai fiút, aki még vegetáriánus is. Ennyi a film konfliktusa, minden ebből fakad – lásd a film címét.

Az igen pergő ritmusú, meglehetősen friss humorú Érzéki csalódásban (Story4, 21.00) viszont a Liv Tyler (aki az Aerosmith harcsaszájú Jagger-klón énekesének a lánya, mellesleg tündehercegnő, Aragorn csaja) által alakított szexbomba őrjíti meg az elébe kerülő pasikat, legyenek azok fáradt bárpincérek (Matt Dillon), szatírok, kopott zugügyvédek, túlsúlyos detektívek (John Goodman), de akár maga, Michael Douglas is.

Egyszerű lenne lecsapni a legyet annyival, hogy ellopott idő megnézni ezt a mai Lopott idő (RTL Klub, 21.30) című scifi-thrillert, de mint sokszor, a helyzet most sem ennyire szimpla. Az idő pénz, mint tudjuk, the time is money. A korábban is igen karakteres filmekkel előálló Andrew Niccol író-rendező e gondolat köré fűzte fel e történetet, melyben az az alapszituáció, hogy bizonyos genetikai hókuszpókuszoknak köszönhetően, a közeli jövőben az emberiség nem öregszik tovább 25 éves koránál, s az ezentúl megélendő perceket, órákat, éveket, optimális esetben akár évmilliókat, a mi általunk ismert pénzhez hasonlóan, egyfajta sajátos technikával adják-veszik. Akinek elfogyott az ideje, annak kampec. Akinek kevés van, az mindenhová rohan, aki pedig időmilliomos, az ráér mindenre. (Bővebben)

Később jön Az Álmosvölgy legendája (SuperTV2, 23.00) is, Tim Burton és Johnny Depp éjfekete, kísértetes és varázslatos rémmeséje a Fejnélküli Lovas legendájáról.

Ugyanekkor a Zuhanórepülés (Film+2, 23.10) a festőművészként, operatőrként, könyvkiadóként és rajzfilmproducerként is ismert Novák Erik egészen korrekt akciófilmje, mely szerintem simán felveszi a versenyt a nemzetközi B-kategóriás mezőnnyel. Ez sokak szemében egyáltalán nem érdem, szerintem pedig jelentős eredmény: végre egy tökös műfaji film, ami úgy néz ki, ahogy egy ilyennek ki kell néznie, minden pillanata vállalható és alig akad benne “ciki” momentum. Jók benne a színészek, hitelesek a szövegek. Az biztos, hogy nem egy paradigmaváltó agymenés, de ki vár ilyet egy olyan filmtől, melyben kurvák, maffiózók és a kokain játssza a főszerepet?

Nem árt tisztában lennünk azzal, hogy olykor a hölgyeknek kell saját kezükbe kell venni az igazság szolgáltatását. A Most már elég! (RTL II, 20.00) című thriller, olykor ordító logikai bakikkal elővezetett cselekménye ellenére, mégis igen sokat tesz a házastársi erőszak ma is aktuális témájának felszínre segítésében; a Jennifer Lopez által alakított hős -anya és feleség- pedig még egy radikális utat is mutat a problémák egyfajta megnyugtató “rendezésére”.

Ernelláék hosszabb külföldi tartózkodás után megérkeznek Farkasékhoz, akik rokonsági viszony alapján kénytelenek őket befogadni. Hajdu Szabolcs több fesztiválon is díjnyertes, nulla költségvetésű drámája, az Ernelláék Farkaséknál (Cinemax2, 20.30) megérkezett a televíziókra is.

Mivel azonban a nap egyetlen primőrjét csak a Cinemax-előfizetők élvezhetik, másoknak marad a sercli. A király beszéde (RTL+, 21.00) című 2010-ben készült film ugyan egy virtigli Oscar-szivacs, viszont rengetegszer láthattuk már. Colin Firth azonban tényleg remek a filmben, megérdemelte a szobrot; de ugyanolyan jó Geoffrey Rush is, vagy például Timothy Spall, Churchill röpke, de jelentős szerepében. Amúgy film is elég nehezen kikezdhető, olyan, mint egy kerekded, sima gömb. Nincs rajta fogás, de simán el is lehet gurítani. (Bővebben)

Van a férfiaknak (bár talán a nőknek is) egy bizonyos tulajdonsága, hogy mindenáron azon vannak, hogy bebizonyítsanak valamit, amihez amúgy se tehetségük, se alkalmasságuk nincsen. Ennek “egészséges szintje” az életösztön. Egyesekben azonban olykor túlteng ez a vágy… Példának okáért, katonakoromban volt egy katonatársam, aki majdnem meghalt az alapkiképzés 30 kilométeres menetgyakorlatán, méghozzá azért, mert eltitkolta öröklött szívbetegségét. Azt hitte ugyanis, és nyilván nem minden alap nélkül, hogy szülőfalujában kiközösítették volna a férfiak, ha kiderül, hogy még katonának se jó… Így viszont csak az mentette meg az életét, hogy volt köztünk egy orvosi egyetemet végzett tisztes. Nos, ennyire nem fatális az Annapolis – Ahol a hősök születnek (Paramount Channel, 21.00) című dráma, de azért ugyanerről a mentalitásról beszél. Itt egy átlagos amerikai srác a főszereplő (James Franco), akinek minden álma, hogy tengerészgyalogos lehessen, és mundérban szolgálhassa a csillagsávos lobogót. Be is jut az Akadémiára, ahol azonban az ott támasztott követelményeket csak nagyon nehezen tudja teljesíteni. Hogy mégis meg tudjon felelni az általa, és otthoni környezete által támasztott kihívásoknak, hogy kivívja bajtársai tiszteletét, bokszmeccsre hívja ki a vadbarom kiképző őrmesterét…

A Tom Cruise-zal fémjelzett Collateral – A halál záloga (Prime, 21.00) viszont egy viszonylag korrekt futkosós-lihegős akció-thriller, a jó szakemberként számon tartott Michael Mann rendezésében. A film érdekessége, hogy Tomi a negatív figura a filmben, ami egyáltalán nem megszokott pályafutásában, főleg nem vadul szőke hajjal… Szerencsére partnere –Jamie Foxx – megmaradt eredeti hajszínében.

Itt a nyár, sokan készülnek a Balatonra, sokan biciklitúrára. Felkészülésnek egy alapfilm: a Szerelmes biciklisták (m3, 21.00) Bacsó Péter 1965-ös filmje. Ahogy a képen látható, ekkoriban még nem volt túl nagy forgalom az utakon… (Bővebben)

Később a Copland (Duna, 22.55) című, amúgy szintén rengetegszer vetített, de ettől még mindig igen kemény zsarufilmben egy “igazságosjános” helyi seriff (Sylvester Stallone) veszi fel a harcot a simlis nagyvárosi zsarukkal (Harvey Keitel, Ray Liotta, illetve Robert de Niro).

Kissé rendhagyó film a Túl a fenyvesen (Film+2, 22.50), a Blue Valentine-nel névjegyét arra a bizonyos asztalra koppanósan letevő Derek Cianfrance második műve. Szerkezetében, “narratív struktúrájában” mindenképpen, de hangvételében, igényében is, azonban úgy, hogy témája pontosan belepasszol az amerikai (sőt, akár a zsidó-keresztény) kultúrkör egyik legnagyobb toposzába, az apa-fiú kapcsolat szerteágazó szimbólumrendszerébe. Természetesen, az amerikai független filmes szcénában sem meglepetés, ha egy alkotó netán mélyebbre kíván ásni bizonyos kérdésekben a világmegmentő, gumigatyás szuperhősök dedós szintű moralitásánál, az azonban messze nem szokványos, hogy egy alkotó már második filmjében egy komplett, nagyívű tézisfilmmel álljon elő, ami nem kisebb kérdést, mint a tetteink iránti felelősség vállalásának összetett problematikáját járja körül, nagyjából a teljesség igényével. Avagy, meddig gurulhat az alma a fájától? Komoly a szereposztás is: Ryan Gosling, Bradley Cooper, Eva Mendes, Ray Liotta, stb. (Bővebben)

Az Erőszakik (Prime, 23.30) viszont amolyan európai, független válasz Tarantinóra. A nem mellesleg kortárs drámaíró-sztárként is ismert Martin McDonagh belga-angol filmjében nevek, mint Ralph Fiennes, Colin Farrell, vagy mondjuk Bruges városa tűnnek fel fontos jelenésekben, ám az abszolút főszerep Brendan Gleesoné, akinél kevés cinikusabb figurát láthattunk filmvásznakon. Egy igen morbid, abszurd humorú, mocskos szájú, őrült gengszterfilm lesz ez.

Na, Álljon meg a nászmenet! (Filmcafe, 21.00) Ugyanis ebben az atombiztos romantikus komédiában Julia Roberts veszi igencsak zokon, hogy régi barátja, Dermot Mulroney -akivel természetesen, soha, semmi, semmikor nem történt- bejelenti, hogy feleségül veszi Cameron Diazt, ezért felindulásában féltékenyítő hadműveletbe kezd a szerencsétlen Rupert Everettel.

Ugyanekkor azonban a ma már bőven felnőttkorú Zaklatás (AXN, 21.00) is kezdetét veszi. Ez egy meglehetősen szexista, mondhatnám farokközpontú szemléletű thriller, melyben -az ennek ellenére is kitűnő- Michael Douglast, mint nagyravágyó beosztottat zaklatja szexuálisan a még frissen faragott testű Demi Moore, mint főnök. “Műfajilag” azonban nyilván ma is jól működik a mozi, hiszen értő kezek, szemek és agyak (Barry Levinson, Michael Crichton, Ennio Morricone – mind kitűnő férfi) készítették.

Aztán van ilyen mára, hogy Sakáltanya (Cool, 21.00), amiről írtam egy rövid versikét, az ismert dallamra:                                                                                                                                     A Sakáltanya nem apácazárda,
A Sakáltanya nem fényes lokál,
A vendéget a lányok itt nem tisztelik,
Mégis tömve van e dögös kóceráj. Közepes film amúgy, a bájos Piper Perabóval a főszerepben (és a képen): (Bővebben)

Ezalatt azonban a John Grisham regényéből készült Siralomházban (Story, 21.00) nézhetünk két akkora színészt, mint Faye Dunaway és Gene Hackman. Ez önmagában is elég sokszor, ám rajtuk kívül, pontosabban rajtuk keresztül, itt még egy izgalmas családi dráma is kibontakozni látszik, méghozzá tárgyalótermi thriller-köntösben. Egy ambiciózus, fiatal ügyvéd (Chris O’Donnell) saját nagyapját (Hackman) készül megmenteni a halálbüntetéstől, de ahogy készül a perre, egyre zavarba ejtőbb dolgokra bukkan családja múltjából…

Zolnay Pál Fotográfia (m5, 21.05) című filmje egy igen fontos és érdekes művészetelméleti paradoxont fogalmaz meg. A filmbeli fotós egy barátjával (Zala Márk és Iglódi István) a vidéket járja az igazság és a valóság megtalálása érdekében, és régi, elfeledett foglakozásokat űző, idős mestereket, kemény munkában megőszült és megtört parasztokat fényképez, akik viszont mereven elutasítják a róluk készült szuggesztív, pontos és hiteles fotográfiákat, és helyettük inkább kiszínezett, idealizált, kiretusált, hamis portrékat látnának inkább.

A Kutyabajnok (RTL Klub, 21.20) című családi mozi tipikus hollywoodi produkció: egy öntörvényű szabályrendszer alapján működő zárt közösségbe pottyan egy teljesen nem odavaló, ám valamennyire azért vicces és érdekes hős. Jelen esetben a zárt közösség egy alaszkai kisváros vegyes lakossága, és aki ideérkezik egy titokzatos örökség hagyományozás folytán, az egy floridai, fekete (!) fogorvos (Cuba Gooding Jr.). Ted természetesen utálja az egészet, hideg van, fekete lévén kilóg az indián-fehér csapatból, legszívesebben hazautazna a biztos megélhetést nyújtó Miami-i praxisába, a meleg tutiba, de a dolgok másként alakulnak. Az örökhagyó, Ted állítólagos édesanyja egy falka vadul csaholó szánhúzókutyát hagyományoz a meghökkent fiúra, aki eddig a szomszéd pudliját sem állhatta, nemhogy nyolc, vicsorgó fogú fenevadat. Ráadásul Démon, a vezérkutya személyes vetélytársát látja benne. (Bővebben)

A régi környék (FOX, 21.55) viszont egy igen különleges, mélabús kis film, melynek hangulatáról talán elég lenne annyi is, hogy kísérőzenéje részben Nick Drake dalaiból áll… (Oké, ki volt Nick Drake?) A Zach Braff által írt, rendezett és főszerepelt megkapóan szép és egyszerű film középszerű színészként dolgozó főszereplője az állandó depresszióban szenvedő Andrew, aki hosszú idő után, édesanyja halálhírére tér vissza a szürke és unalmas kisvárosba, “a régi környékre”, amit annak idején pszichiáter apja tudálékos dominanciája, valamint a kilátástalan unalom miatt hagyott ott. Az idők azonban változnak…

Később jön A hamisító (Duna, 22.35), egy 2014-ben készült képhamisítós krimi, ami olykor meglehetősen megható családi drámaként is működik, mely családban mindenki zseniális képhamisító. A leosztás: Christopher Plummer (nagyapa), Tye Sheridan (fiú) és John Travolta (apa).

Éjszakára A Sakál napja (SuperTV2, 23.00) jöhet szóba, mint minden idők egyik legjobb bérgyilkosos-merénylős filmje, Fred Zinnemanntól, 140 ólomsúlyú, de rendkívül izgalmas percben. (Bővebben)

A ma esti uborkaszezon-saláta első összetevője Muriel esküvője (AMC, 20.00) lesz. A kissé idétlen, de azért még bájos, teljesen nézhető és szerethető ausztrál romantikus film a csúnya és gátlásos Murielről, hogy hogyan lesz/nem lesz neki esküvője. Toni Collette bravúros címszereplését is muszáj megemlíteni.

Kissé később, Amerikában Az ördög Pradát visel (SuperTV2, 21.00), és nem Pravdát, ahogyan rendszeresen olvasom… (Bár, ezzel a mostani elnökkel ki tudja? Könnyen lehet, hogy még az is elő fog fordulni hamarosan…) Meryl Streep -de hát ezt már tudjuk jól, hiszen rengetegszer láttuk már- itt egy nagy hatalmú divatmagazin még nagyobb hatalmú főszerkesztője, Stanley Tucci bölcs és meleg divatguru, az egészen elképesztő szemeket és fogsort villantó Anne Hathaway pedig egy szürke, de szorgalmas kezdő, aki nem érti, mit keres ebben az egészben.

Ismeretlen adalékanyag a mai menüben a Gyilkos szerelem (Filmcafe, 21.00), melynek magyar címe nem lehetne már ennél közhelyesebb – nem mintha az eredeti Lonely Hearts, azaz Magányos szívek különb lenne, de a kettő összevetése már akár izgalmasnak is tekinthető. Hát még a szereplőgárda, melynek élén Salma Hayek domborít, olyan férfitársaságban, mint a körünkből sajnos túl korán eltávozott James Gandolfini, a még bőven élő Jared Leto vagy John Travolta. Megtörtént eseményeket mesél el a film: “Martha Beck és Ray Fernandez (Hayek és Leto) az 1940-es évek végén Amerikában garázdálkodtak – a magányos szívek gyilkosainak tartották magukat. Az ő életüket és halálukat dolgozza fel ez a film. Ray apróhirdetéseket ad fel, latin szeretőnek álcázva magát, s az így elcsábított gazdag, magányos nőket kirabolja, majd meggyilkolja. Marthába pedig első látásra beleszeret, így közösen folytatják tovább. Martha Ray testvérének adja ki magát, így a férfi még több nőt hálóz be, és öl meg brutális kegyetlenséggel. Két nyomozó (Gandolfini és Travolta) azonban a páros után ered, de sokáig nem találnak bizonyítékot, mert a bűnözők nem hagynak holttesteket maguk után.” (A képen Gandolfini, Leto, Travolta és Hayek.)

A mai Vasember (m5, 21.20) tulajdonképpen a Márványember kettő, azaz Andrzej Wajda gigantikus és mélyen szántó lengyel történelmi tablójának második része, melyben a felszínen a márványember, azaz Birkut, a tragikus sorsú sztahanovista munkás fiának, Maczieknek történetét ismerhetjük meg – mely tulajdonképpen egybeesik a Szolidaritás születésével és a hetvenes évek viharos lengyel történéseivel. Be is dobozolta a kommunista cenzúra szépen a filmet – ami azonban nem akadályozta meg abban,. hogy Cannesban elnyerje az Arany Pálmát.

Csurka István hetvenes években született írásán alapszik az Amerikai cigaretta (m3, 22.25) című megható filmszatíra, melyben egy fiatal író (Tordy Géza) merül le a tutiba(egy kilenckerületi krimóba) bánatában, hogy míg a szakma hájjal kenegeti, barátai, rokonai semmibe veszik. A címszereplő cigarettával ott kínálja meg a két törzsvendéget, az utcaseprőként dolgozó, alkoholista házaspárt (Gobbi Hilda és Makláry Zoltán), akiknek üveges tekintetében végre “értő fülekre” talál.

Clint Eastwood Nincs bocsánat (Mozi+, 23.55) című, 4 db. Oscart (!) érő westernje kulcsfilm a western műfajában, illetve annak a mai, nu-westernnek becézett alfajában. (Peckinpah, Leone, és mások mellett, természetesen). Kitűnő, sőt, kötelező darab, amiben Morgan Freeman, Gene Hackman, Richard Harris és maga, Clint bácsi szerepelnek a főbb szerepekben. A cselekmény tulajdonképpen egy szokványos bosszú történet, az újdonság ereje itt elsősorban az alapos lelki-, valamint környezetábrázolásban jelentkezik.