Mit nézzünk ma a tévében?

Szombat, augusztus 12.

Jackie Chan és Will Smith fia, Jaden főszereplésével újították fel 2010-ben A karate kölyök (Cool, 20.30) című jól ismert történetet. A karate itt ugyan már kung-fu, a helyszín pedig Kína, de ez végül is mindegy. A film működik, és ami benne van, azt ki is hozza belőle: látványos verekedések, pici filozófia, a végén a rossz megbűnhődik. A kis Smith pedig ügyes srác, Jackie-ről pedig elhiszem, hogy már sifu (azaz „apa, tanító”, kantoni nyelvjárásban 師傅 vagy 師父).

 

 

 

 

Pierce Brosnan hajdan még James Bond is volt, Emma Thompson pedig remek színésznő. Mondjuk még mindig az, és ez látszik is rajta, ahogyan a kor is. Viszont jól viseli, az tény, mint ahogy Brosnan sem csinál -látszólag- nagy ügyet az öv fölül kibuggyanó hurkácskából és az egyre gyarapodó területű és egyre ritkuló őszülő halántékból. Ilyenkor már azt mondjuk, hogy addig jó, míg érzem, hogy fáj, hiszen akkor még élek… Az angol Joel Hopkins francia produkcióban készítette el Százkarátos szerelem (TV2, 20.40) című romantikus akció-komédiáját, mely már másodszor szembesíti Emma Thompson imponáló részvételén keresztül a középkorú korosztályt testi és lelki nyavalyáival. A Szerelem második látásra című filmben Dustin Hoffmann volt a partnere, most Brosnan (a képen Emma Thompson társaságában), azonban mindkét történet apropója nagyon is hasonló: a munkahely elvesztése, amely sokkalta fenyegetőbb rémség egy olyan, már karrierjét felépített, tulajdonképpen sikeres középkorú ember életében, mint egy pályakezdőében, hiszen neki már van mit elveszteni, míg annak, aki csak most kezdi, nincsen semmije azonkívül, amit magával hozott. (Bővebben)

Picit később négy, az előbbi ajánlatban láthatottakhoz képest még inkább romos tata, azaz Robert De Niro, Michael Douglas, Morgan Freeman és Kevin Kline, mintegy utolsó nekirugaszkodásként, mulattírozni megy Las Vegasba a Last Vegas (Film+, 20.55) című kabaréban, amely ugyan nem sokkal érdekfeszítőbb történet, mint egy telefonkönyv, mégis megnézte már több Magyarországnyi közönség. (Bővebben)

A Napsütötte Toszkána (Prime, 21.00) viszont nem más, mint egy -utazási ajánlatnak is beillő- romantikus komédia. Diane Lane játssza azt a sikeres, ám boldogtalan írónőt, akit barátnője egy toszkánai utazással lepi meg, pihenési és regenerálódási célzattal. Az írónőnek azonban annyira bejön Toszkána, hogy hagyja a régi életét Amerikában és megveszi azt az ódon házat, ahol pihen… (Akár erre is mondhatná Woody Allen, hogy “Ha minden ilyen ilyen flottul menne!”, mi?)

Törvényszéki héják (Galaxy, 21.00) egy régebbi darab (1986-ban mutatták be), viszont ettől még imádom (és nem azért, mert régen minden jobb volt). Debra Winger bája, valamint Elmer Bernstein régimódi, mégis izgalmas zenéje repíti ezt a szórakoztató tárgyalótermi drámából krimibe (s vissza) forduló, romantikus vígjátékot, amiben Hollywood legjobb hagyományai sorjáznak. Robert Redford igazi sztár: nemcsak csillog, de energiája is van, Ivan Reitman rendező pedig bravúrosan keveri a műfajokat, látszik, hogy minden a kisujjában van – még a kissé gagyi sztori sem zavarja.

Egy újabb legendás James Bond, ezúttal maga, Sean Connery is feltűnik ma este, azonban nem világmegmentő titkosügynökként, hanem a Briliáns csapda (RTL+, 21.00) című remek kis szajréfilm profi tolvajaként és Catherine Zeta-Jones partnereként.

Jennifer Lopez Angyali szemei (Duna, 21.05) ezúttal Jim Caviezelt (ex-Jézus Krisztus) babonázzák meg, aki képtelen ellenállni a kísértésnek és egy rendőri akcióban megmenti a szorult helyzetbe keveredett rendőrnőt. A film, bár kriminek is tűnhet, valójában egy romantikus történet két “sebzett lelkű ember” szerelméről.

Múzeumi korú és értékű darab az 1966-os, amúgy nem sokat emlegetett Fábri Zoltán-film, az Utószezon (m3, 21.25), melyben egy idős, tisztes patikus (Páger Antal) kap kihallgatásra szóló idézést a rendőrségtől. Az öregben viszont régi, háborús emlékek idéződnek fel, egy rég elkövetett bűn… Burkeszk-elemekben bővelkedő, helyenként abszurd humorú, ám Fábrihoz mindig igen közel álló moráljátékra számíthatunk, sok, régi jó magyar színész szereplésével.

A Hannibál tanár úr (Duna World, 21.35), Fábri Zoltán ma már egyértelműen egyetemes érvényű filmklasszikusa akár értelmezhető úgy is, mint egy pedagógusoknak és oktatáspolitikusoknak szóló példabeszéd. A címszerepben Nyúl Béla latintanár (Szabó Ernő megrendítő erejű alakításában), egy nemecseki mércével mérhető óriás – tanárnak, tanítónak csakis ilyen elhivatottsággal, alázattal és hittel szabad(na) katedrára állnia. Máshogy bűn.

A hetvenes évek ma már általában lesajnált, üresnek, pozőrnek és inkább csak léhaságnak tartott diszkóvilágának társadalomtörténeti, kulturális és politikai összefüggéseit kísérli meg feltárni a Volt egyszer egy Disco forradalom (m2, 22.40) című francia-angol-kanadai-amerikai dokumentumfilm, és igen érdekes, meglepő és tanulságos végkövetkeztetésekre jutva.

Éjszaka nézhetjük még például John Madden kissé döcögős, de azért még bőven érdekes MOSZAD-os kémkrimijét, Az adósságot (Prime, 23.25) is, mely nagy részben Budapesten forgott rengeteg hazai (magyar) színész statisztálásával és Helen Mirren főszereplésével. (Bővebben)

Péntek, augusztus 11.

Egy fordított Pocahontas-történet az Elrabolt szív (Duna, 20.25) tulajdonképpen. Itt két fehér lány kerül dakota indiánok fogságába, akik közül az egyik -naná, hogy- szerelmes lesz a szívdöglesztő törzsfőnökbe. Hogy is mondjam, csak. Nem az én ízlésem, de a csajok talán fogják szeretni. Érdekesség, hogy az indiánná váló fehér lányt Janine Turner játssza, akit a Miért éppen Alaszka című régi, remek sorozatban ismerhettünk meg.

 

 

 

Bár valóban kerekesszékes bérgyilkosokról látunk-hallunk egy mesét a Tiszta szívvel (HBO, 21.00) című magyar produkcióban, ahogyan azt a plakátok és a műsorújságok rövid ajánlói is közlik-közölték velünk; mesét, aminek nyilvánvalóan semmi köze nincs a valósághoz. Ezt a mesét azonban Tilla (Till Attila) egy ügyesen elképzelt, és ugyanilyen ügyesen kivitelezett ötlettel mégis bele tudja ágyazni a valóság szigorú tényszerűségébe, amivel a filmet rögtön ki is emeli a tagadhatatlanul furcsa, de mégis csak sablonos akciófilmek mezőnyéből, egy kedves, optimista valóságba (ami csak filmben van Magyarországon). Mindemellett, ez egy igazán jól fényképezett, jól zenélt és jól vágott mozi, rendkívül ízléses főcímmel, ügyes grafikus betétekkel, egy valódi, szinte hibátlan, szórakoztató közönségfilm – lenne, ha a közönség is leszakadna már azokról a dögunalmas hollywoodi sablonokról. (Bővebben)

Megnézhetjük azonban újra Blue Jasmine-t (AXN, 21.00) is. Woody Allen 2013-as filmje ezúttal Cate Blanchett-et (lásd a képen) segítette hozzá egy igencsak megérdemelt Oscar-díjhoz. (Bővebben)

Egy nem éppen friss, de éppen harminc éves kora létére még bőven izgalmas -részben tárgyalótermi- thriller A gyanúsított (Paramount Channel, 21.00), melyben egy hajléktalant (Liam Neeson) vádolnak meg egy bíró, és annak titkárnőjének megölésével. A hivatalból kirendelt védőügyvéd (Cher) azonban komolyan veszi a munkáját és megdöbbentő következtetésekre jut…

A John Grisham regényéből készült Siralomházban (Story, 21.00) viszont két akkora színészt nézhetünk, mint Faye Dunaway és Gene Hackman. Ez önmagában is elég sokszor, ám rajtuk kívül, pontosabban rajtuk keresztül, itt még egy izgalmas családi dráma is kibontakozni látszik, méghozzá -itt is- tárgyalótermi thriller-köntösben. Egy ambiciózus, fiatal ügyvéd (Chris O’Donnell) saját nagyapját (Hackman) készül megmenteni a halálbüntetéstől, de ahogy készül a perre, egyre zavarba ejtőbb dolgokra bukkan családja múltjából…

Tommy Lee Jonest láthatjuk ezalatt Paul Haggis Elah völgyében (Filmcafe, 21.00) című darabjában is, akit ezért az alakításért Oscarra is jelöltek. Egy “csillagsávos lobogóhoz és az országalapító atyák szelleméhez” végletesen hű apa  jár utána állítólag kötelességteljesítés közben eltűnt fia ügyének, de közben -míg a rejtélyek száma egyre nő- élete addigi irányát gyökeresen megkérdőjelező dolgokra derül fény. A film egyszerre izgalmas thriller és elgondolkoztató dráma.

Kefírem?! Hűtőben. Tűz van, babám, a ladagyárban! Tűz van! Tűz, bazmeg, tütütütűz! Ez, persze, már az Egészséges erotika (m5, 21.15), egy kihagyhatatlan hazai klasszikus a közelmúltból.

Kosztümös-romantikus francia kalandfilm lesz az Angélique (Duna, 22.00), mely egy gazdag férjhez kényszerített elszegényedett nemes hölgyről szól, akinek sötét titkai vannak. Passz. A gazdag férjet Gérard Lanvin alakítja, akit amúgy bírok – a többi a tipikus “szürke ló” esete.

Csütörtök, augusztus 10.

Robert Zemeckis 2000-ben készült, de tán még mindig izgalmas thrillerében, a Temetetlen múltban (AMC, 19.35) egy jólétben unatkozó háziasszony (Michelle Pfeiffer) kísértetiesen gazdag képzelőereje okoz gondokat a békés, kertvárosi létvalóban, az elfoglalt férj (Harrison Ford) őszinte sajnálatára.

 

 

 

 

Mark Ruffalo össze fog jönni Reese Witherspoonnal. Ha igaz volna… (SuperTV2, 21.00), akkor. Ha nem igaz, akkor nem tudom. Romantikus komédia lesz ez, mely a kényszerű együttélés nehézségeiről szól egy nő és egy férfi között. A problematika nagyjából ugyanaz, mint a “létezik-e barátság férfi és nő között?”, csak itt a kezdetekben még barátságról sem lehet szó. Együttélés, kényszerűen. A vége természetesen borítékolható.

Szerelem a hatodikon (Duna, 20.55) című kedves francia filmben viszont egy dúsgazdag bróker értelmezi át sajátosan a társadalmi mobilitást, egy váratlanul beköszönő szerelem miatt… A szolid, tiszta vonalú, nemesen egyszerű romantikus történet (inkább dráma, mint komédia) vendégmunkásokról gazdasági bevándorlókról és gazdag helybéliekről szól. (Bővebben)

Aztán van ilyen, hogy Távol Afrikától (Story4, 21.00). Meryl Streep és Robert Redford, rendezte Sidney Pollack, ért 5 Oscart meg egy csomó egyebet – ha valaki még nem látta volna elégszer… 🙂

Azt mondja a ma ki tudja, hanyadszorra levetítendő Tükör által homályosan (m5, 21.29) című filmjéről Ingmar Bergman: “Az Isten alászáll, és befészkeli magát egy emberbe. Először csak olyan, mint valami hang, mint valamilyen súlyos dolognak a tudása, mint valami parancs. Fenyegető vagy kérlelő, visszataszító, de izgató is. Aztán egyre jobban megismerteti magát, és az ember próbára teheti az isten erejét, megtanulhatja szeretni, feláldozni magát érte, és eljuthat a teljes odaadásig és a teljes ürességig. Amikor eléri ezt az ürességet, az Isten birtokba veszi emberét, és vele végezteti el a munkáját. Aztán magára hagyja üresen, kiégve, megfosztva az evilági élet további lehetőségeitől. Az történik Karinnal. A határvonal, melyet át kell lépnie, a tapéta különös mintázata.” Szóval, így.

Az Apja lányában (FOX, 21.55) Ben Affleck a cím apa része, egy munkájának élő, abban sikeres, ám a családi életben nem igazán otthonos pasas, aki az anya tragikus halála után egyedül marad egyre cseperedő lányával, és az ezzel járó, beláthatatlan méretű problémahalmazzal. Hazaköltözik vidéken élő apjához (még egy problémagóc), és lassan beletemeti magát a kilátástalanságba, amikor a helyi videotékában találkozik egy lánnyal (Liv Tyler). Rendezte Kevin Smith, fényképezte Zsigmond Vilmos – ez a párosítás azért önmagában is elég izgi.

Az orosz hiedelemvilág jellemző figurái az amolyan “szent bolondok”, akiket sokszor természetfeletti hatalommal, tudással ruház fel az egyszerű, iskolázatlan nép. Vlagyimir Tyendrjakov egy ilyen figuráról mesél történetében, melyet Bacsó Péter filmesített meg 1991-ben. A Sztálin menyasszonya (Duna, 22.50) tragikus sorsában azonban a rettenetes sztálini diktatúra valódi arca mutatkozik meg. Básti Juli (a képen) elementáris erejű alakítást nyújt a címszerepben.

A nyolcvanas-kilencvenes években még meghökkentően pikánsnak tűnő alkotásokkal (mint pl. Flashdance, 9 és fél hét, Végzetes vonzerő…) nevet szerző Adrian Lyne a francia új hullámmal szorosan összefüggésbe hozható Claude Chabrol forgatókönyvéből (és A hűtlen feleség című 1969-es filmjéből) készítette el 2002-ben A hűtlen (SuperTV2, 23.00) című thrillerjét, Diane Lane-nel és Richard Gere-rel a főszerepekben. A film (némi) meglepetésre a hűtlenkedés témakörében játszódik és a puccosságához mérten fogjuk jónak, illetve rossznak látni.

Szerda, augusztus 9.

Kardozós-romantikus megoldás lehet ma estére például a mozikban ótvarosan nagyot bukott Trisztán és Izolda (Filmcafe, 21.00). Amúgy a Wagner operájából is ismert ógermán monda -a buktától függetlenül- tisztességes feldolgozása ez a film, szolid porfellegekkel, köddel és visszafogott csinnadrattával. Egy korrekt romantikus kalandfilm, ennyi, se több, se kevesebb… (Bővebben)

 

 

 

Ha olyan típusúak vagyunk, akik szeretnek vízitúrázni, vadkempingezni, érdekes kísérlet lehet Szurdi Miklós 2001-es -szerintem- thrillerje, a Vademberek (Film Mánia, 21.00), melyben négy hajdani gimnazista haver (Kamarás Iván, Szabó Győző, Szakács Tibor és Lippai László) ver sátrat érettségi után évekkel kedvenc dunai szigetükön, hogy felelevenítsék a “régi, szép időket”. A táborozás jól indul, ahogyan az efféle filmekben jól szokott indulni – mígnem beúszik a képbe egy szerb uszály, rajta a marcona Predraggal (Cserhalmi György)…

Ugyanekkor Az útvesztő (SuperTV2, 21.00) a tán még divatos tini-utópiák (Éhezők viadala, stb.) vonulatába sorolható. Egy zárt, rezervátumszerű világban egy nagy csapat srác tölti mindennapjait (lásd: pl. A Legyek ura, Kétévi vakáció) a szó szoros értelemben vett túléléssel: menekülésre nincs remény, ugyanis világukat egy labirintus veszi körül, melyen képtelenség túljutni. Aki eddig megpróbálta, mind odaveszett. Egy nap azonban, titokzatos módon, üzenet kezd el terjedni közöttük. Talán van értelme a lázadásnak, talán mégis áthatolható az útvesztő…

Szerelmes Shakespeare (Story4, 21.00) címéből tulajdonképpen kiolvasható az egész film: egy kosztümös, romantikus komédia a szerelmes, de ekkor még csak közepesen híres drámaíróról. Nincs benne semmilyen ördöglakat, nincs titok, nincs rejtély… Ellenben van benne rendes adag romantika, valamint rengeteg sztár (címszerepben Joseph Fiennes) egy rengeteg Oscar- és egyéb díjjal jutalmazott -jó erős közepes- filmben.

John Tucker (Jesse Metcalf) a szépfiú a gimiben. Jó tanuló, jó sportoló, gazdag család, mindennel ellátva, a csajok egy fülbe súgott szóra omlanak el előtte, ám John ugyanolyan könnyedséggel lép túl rajtuk, mint ahogy megkapta őket. Persze ezt a csajok nem tudják, azt hiszik, John az övék. Pedig nem. Taktikája, hogy mindig a rivális lánycsoportokból választ újabb áldozatot, s mivel ezek nem állnak szóba egymással, esély sincs arra, hogy lebukjon. Így egyszerre akár több csajt is tarthat “tűzben” szimultán. Legyenek azok akár a gimi legmenőbb csajai is. Ám a tagadhatatlanul jóképű John Tuckerre a csinos és ráadásul okos, ám magát csúnyának és hátrányos helyzetűnek gondoló Kate (Brittany Snow) is párás tekintetet vet. Lenézett ” béna új csaj” státusza ellenére sikerül rávennie a gimnázium három rivális gráciáját, Carrie-t, Heathert és Beth-t, akik John áldozataiként nem is tudtak egymásról, hogy fogjanak össze és leckéztessék meg az ifjú szívtipró. A jelszó: Dögölj meg, John Tucker (TV2, 21.55). A lányok bosszúja jól indul, de egyszer csak nem várt (pontosabban a vígjáték műfaji szabályai szerint éppen hogy elvárt) fordulatot vesz. A szív útjai kiszámíthatatlanok. (Bővebben)

1980-ban a Kramer kontra Kramer (Duna, 22.35) kapta a Legjobb filmnek (Stanley R. Jaffe producer, mert ugye, ezt mindig az adott producer kapja), a Legjobb rendezőnek (Robert Benton), a Legjobb adaptált forgatókönyvnek (szintén Robert Benton), a Legjobb férfialakításnak (Dustin Hoffman) és a Legjobb női mellékszereplőnek (Meryl Streep) járó Oscar-díjakat. Konkrétan arról van szó tehát, hogy ez a film simán lekaszálta a cécó “tetejét”. Na, de mikor volt már 1980… vethetnénk közbe, teljes joggal. Régen. Viszont, de főleg, hogy gyakorlatilag végigrágtuk magunkat azóta az összes Oscar-felhozatalon, semmi sem szembetűnőbb, hogy milyen ropogósan friss, üde és lendületes még mindig ez a film… Nemrégen láttam, és le voltam nyűgözve. Amúgy – az ifjabbak kedvéért – egy válás története a film, melyben a gyereket a komoly karrier előtt álló apának ítéli a bíróság. A döntés gyökeresen felforgatja az apa életét… Mosoly, könnyek, még könnyek, még mosoly – aztán a kiábrándító végkifejlet. (A képen Dustin és Meryl)

Előttem teljesen ismeretlen a Száraz, fehér évszak (Film Mánia, 22.55) című 1989-es, a még bőven fajüldöző Dél-Afrikában játszódó dráma, melyben Donald Sutherland alakít egy tanárt, aki szemtanúja volt annak, hogy egy ismerős fekete fiút a fehér rendőrök brutálisan megvernek egy tüntetésen és fehér létére szembe fordul a kormányával. Sutherland mellett a filmben mások mellett, például Marlon Brandót (!), Susan Sarandont és Jürgen Prochnow-t is láthatjuk.

Kedd, augusztus 8.

Ma este majdnem mindent sötétben látunk, de egyáltalán nem lesz tragikus… Brian De Palma filmjét, a Fekete Dáliát (AMC, 19.40) több fesztiválon fődíjra, míg a film operatőrét, Zsigmond Vilmost Oscar-díjra jelölték. A történet egy 1946-ban elkövetett bűnügy fiktív felgombolyítása, két, címeres rendőrré előlépett bokszoló (Aaron Eckhart és Josh Hartnett) által. Sok minden történik a filmben, brutális csonkolásos gyilkosság, bankrablás, leszámolás, korrupció, rivalizálás, szerelem, féltékenység és bosszú. A rettentően szövevényes eset elmesélésére Brian De Palma kézenfekvő, korban is stimmelő, ráadásul, a szívének is kedves stílust választott: a film noirt. (Bővebben)

 

 

 

Később, a tőle megszokott, nagyszabású, szélesen hömpölygő romantikus stílben Sir Richard Attenborough meséli el a 18 éves Ernest Hemingway (Chris O’Donnell) első világháborús kalandjait, melyek aztán alaposan meghatározták későbbi írói és emberi mentalitását, hitvallását. A Szerelemben, háborúban (Story4, 21.00) cselekménye picit hajaz az angol betegére, hiszen az ifjú Ernie egy kórházban, egy odaadó nővér (Sandra Bullock) gyengéd kezei között lábadozik éppen gránáttámadás okozta sebesüléséből…

Ugyanekkor a Palmetto (Viasat3, 21.00) a német Volker Schlöndorff újfent a noirban utazó, pöpec, pikkpakk krimije -hollywoodi bérmunkája-, amiben a remek Woody Harrelson egy lúzer újságíró, aki egy csokorra való csinos nő gyűrűjében, valahogyan mindig a rossz utat választja.

Alternatíva lehet például J.J. Abrams (és Matt Reeves) régen látott zseniális szörny-reality showja, a Cloverfield (Paramount Channel, 21.00). (Bővebben)

Talán az Elkéstél, Terry! című Raymond Chandler-regény kezdődik úgy, hogy kopogtatnak az ajtón, amely rövidesen kinyílik és … most vagy Philip Marlowe, a főhős magándetektív vágja orron azt, aki ajtót nyit, vagy őt vágják éppen orron, nem emlékszem már; na, viszont ez a film tök ilyen. Nem is tudom, mikor röhögtem magam könnyesre egy krimin, de most így történt. Shane Black tökéletes Chandler/Marlowe hommage-t alkotott ezzel a remekbe szabott, színes film noir-komédiával, a Rendes fickókkal (RTL Klub, 21.30). A film finomságait természetesen nem érzi az, aki nem tudja, kicsoda Marlowe, mi a film noir, hiszen mindvégig ebben a relációban zajlik minden: tessék olvasni, művelődni és egy világ nyílik ki előttetek, barmok, akik lepontozzátok ezt a remekművet (port.hu: 6.6, imdb: 7.4). Pluszpont, hogy mintha duplán látó szemüvegen át néznénk az ismert sztoriban az ismert figurát: Marlowe és a chandleriánus, klasszikus krimitörténet két karakterből áll össze, egyfajta mozaikként: Ryan Gosling és Russell Crowe istenien működnek együtt (lásd a képen). Bármeddig elnézném őket, s kalandjaikat – sajna, erre a tufa közönség miatt nem valószínű, hogy módom nyílik…

Hétfő, augusztus 7.

Egy rendőrcsalád két örökösét alakítja a rendszerint kitűnő Joaquin Phoenix és Mark Wahlberg Az éjszaka urai (AMC, 19.55) című filmben, ami se nem több, se nem kevesebb egy jó közepes akció-kriminél. Az egyik fiú marad a családi hagyományoknál, ő a becsületes, kiscserkész mentalitású “jó zsaru”, míg a másik a fekete bárány: ő a gonosz, sötét oldalon keresi meg kenyerét. Az orosz maffiát -itt a történetbeli gonoszt- jellemző közhelyek azonban néha már fájnak…

 

 

 

Picit később azonban jönnek Az utca királyai (SuperTV2, 21.00) is (megint), akik korrupt Los Angeles-i zsaruk, például Keanu Reeves, Forest Whitaker és Hugh Laurie alakításában. Jó dumák, ötletes akciók egy igen tökös filmben.

Az igazi nagy dumát azonban Clint Eastwood (a képen), egy öreg, valóban konzervatív, valóban republikánus, valóban hazafi süti el ma este egy pikkpakk (nagydoktori) kiselőadásban, melynek témája is aktuális: a tömeges migráció által jelentkező társadalmi méretű idegengyűlölet az egészségesnek hitt honderű korrelációjában. A Gran Torino (Mozi+, 21.00) egy igazán remek film. (Bővebben)

A szintén -bár másképpen- igen remek Dom Hemingway (AXN, 21.00) című mozi címszereplője (Jude Law) egy kibírhatatlanul nagyképű, gátlástalan, felelőtlen, életveszélyes fazon. A film tétje mindössze annyi, hogy valahogyan mégis megmutassa benne az emberit, hogy szerethetővé tegye. A cselekmény nagy része féktelen bulikkal és a “komámasszony, hol a lóvém”-klisé pörgetésével zajlik, de ahogyan haladunk egyre beljebb Dom elméjének széthullásába, úgy bújik elő annak szerethető lénye is. (Bővebben)

Mike Nichols rendezte Közelebb (Prime, 21.00) című szerelmi négyszög egy tipikus bulvárdarab (játszották nálunk is színpadon), a szó jó, egyszersmind rossz értelmében; egyben óriási ziccer a látványos jutalomjátékra olyan színészeknek, mint Julia Roberts, Natalie Portman, Clive Owen, illetve (már megint) Jude Law, akik élnek is az adódó lehetőséggel. (Bővebben)

Tom Cruise-zal fémjelzett Collateral – A halál záloga (TV2, 21.55) ezekhez képest egy viszonylag korrekt futkosós-lihegős akció-thriller, a jó szakemberként számon tartott Michael Mann rendezésében. A film érdekessége, hogy Tomi a negatív figura a filmben, ami egyáltalán nem megszokott pályafutásában, főleg nem vadul szőke hajjal… Szerencsére partnere –Jamie Foxx – megmaradt eredeti hajszínében.

Vasárnap, augusztus 6.

James Cameron obligát Titanic (TV2, 18.55) című sok-sok Oscar-díjas meséje ma az első ajánlat a forróságban megfőtt uborkaszezon-salátában, Céline Dion mézédesen szárnyaló dallamaival, a magyar vonósnégyessel, akik még akkor is játszottak, amikor a címszereplőnek megreccsent a gerince, valamint Kate Winslet és Leonardo diCaprio kitárt karú szárnyalásával a hajóorrban – amit azóta minden szerelmespár eljátszik, ha nyaralás közben egy hajóra téved és azon a hajón ki lehet menni a hajóorrba…

 

 

 

 

Roland Emmerich nem sokkal később kezdődő 2012-jében (RTL Klub, 19.55) viszont a középkori maja naptár által megjósolt világvége következik be, John Cusack főszereplésével. Nem jött be. (Bővebben)

Varázslatos film azonban A mágus (AMC, 19.55). A nem kevés hazai (értsd: Osztrák-Magyar Monarchia-beli) vonatkozásokat is felvillantó történetben Edward Norton alakít egy delejes képességű illuzionistát, aki valahogyan (mondjuk, meglehetősen romantikusan) bezavar egy főrangú pár kapcsolatába. A film nem történelmi, nem életrajzi film, de a figurákban könnyen ráismerhetünk a Szabó István által is megfilmesített Hanussenre, de akár Harry Houdini alakjára, valamint Vetsera Mária és Rudolf koronaherceg románcára is. (Bővebben)

Ben Stiller ma este a Walter Mitty titkos életében (Prime, 21.00) köszön be az ablakon. Ben a történetben egy, a való világ kihívásai elől a fantáziavilágba menekülő fiatalembert alakít, aki egy nap kénytelen feladni titkos életét, és a valóságban is teljesíteni azokat a hősies küldetéseket, melyeket eddig már mind megtett – gondolatban. Szerintem okos film, szórakoztató, ám mégsem tartalmatlan.

III. Richárd (Film Mánia, 21.00) Shakespeare klasszikus, méltán sokszor játszott és sokszor átgondolt királydrámájának egyik leghatásosabb adaptációja. A filmet rendező Richard Loncraine és az adaptáció írásában is közreműködő, valamint a címszerepben zseniálisat alkotó Ian McKellen a hatalomra törő gonosz, púpos királyfi történetét a múlt század harmincas éveibe helyezi át, mely ebben az olvasatban döbbenetesen klappol Hitler hatalomra kerülésének eseményeire. Szerencsére, illetve a sok millió áldozat szerencsétlenségére, a főszereplők sorsa is hasonló…

A héten egyszer már vetített Danny Collins (Filmcafe, 21.00) ma este sem valós személy, ám Al Pacino gond nélkül elhiteti velünk, hogy egy általunk éppen nem ismert, ám igenis valódi, hús-vér világsztárról van szó… Sőt, még azt is képes elhitetni, hogy a maga alig több mint másfél méteres termetével, hasig kigombolt ingével, a nyakában lógó – természetesen a napi kokainadagját rejtő- gigantikus kereszttel és ráncokkal szabdalt arca felett ülő olajos tekintetével, így hetven körül is döglenek utána a csajok. Ali bácsi kiba**ott nagy színész, bár ezzel nem mondok nagy újságot. (Bővebben)

Tessa (Dakota Fanning – a képen), a Most jó (m2, 21.10) című angol dráma a leukémiának egyik különösen agresszív fajtájában szenvedő, 16 éves főhőse egyfajta bakancslista alapján próbálja megszervezni hátralévő, szinte a két kezén megszámlálható mennyiségű napjait. Naná, hogy csókolózni, sőt, szexelni szeretne, kipróbálni a varázsgombát, berúgni, lopni a plázában – ilyen és efféle dolgok járnak az ő fejében is, mint minden normális tinédzsernek. (Bővebben)

A Duna tévé tegnap újra elkezdett maffiatörténeti sorozatában ezúttal Robert de Niro játssza Marlon Brandót, Al Pacino apukáját, annak fiatal korában. A Keresztapa 2. (Duna, 21.15) nem véletlenül kapott meg hatot a legfontosabb Oscar-díjak közül 1975-ben: ez lett a Legjobb film,Coppola a Legjobb rendező, de Niro a Legjobb mellékszereplő, Nino Rota a Legjobb zene, valamint ide esett le még a Legjobb forgatókönyvnek, illetve a Legjobb látványnak járó szobor is.

Csak erős művészettörténeti érdeklődéssel megvert nézőknek, illetve csak óriási idézőjelek között ajánlanám a görög El Greco (m5, 21.20) életrajzát, mely, témáját kissé meghazudtolva, nem több szentimentális görög nemzeti érzülettel átitatott, igen tömény giccsnél. (Bővebben)

Hollywood aranykora idéződik meg Billy Wilder igen cuki romantikus komédiájában, a Sabrinában (m3, 21.25), melyben Audrey Hepburn adja a gazdag család sofőrjének lányát, akinek szívéért a család két aranyifja (Humphrey Bogart és William Holden) vetélkedik.

Jön azonban a Casino (Filmcafe, 23.00) című igen remek mozi is, melyben arról lesz szó, hogyan működtet a maffia egy kaszinóvárost, ami úgy tejel legálisan milliárdokat, hogy közben tisztára is mos egyéb, közel sem legális eredetű, további milliárdokat. Martin Scorsese közel háromórás (a ma is vetített, egyébként szintén igen aktuális Keresztapához mérhető) filmeposzában Las Vegas hétköznapjaiba tekinthetünk bele, olyan remek színészek által, mint Joe Pesci és Robert De Niro, valamint Sharon Stone.

Az Egek ura (SuperTV2, 23.05) viszont maga George“Miszter Szexis Ősz Halánték” Clooney. Pöpec öltönyben sármőrködik, szabad jeggyel, első osztályon repked ide-oda az Államokban, miközben női szívek facsarodnak utána. Ryan, a Clooney által alakított figura azonban sötét alak: az a dolga, hogy kirúgja a kirúgásra ítélt munkavállalókat a munkahelyükről. Gazdasági válság idején hiányszakma a munkaügyi hóhér… A film viszont, inkább romantikus. (Bővebben)

Van azonban még éjszakára A remény rabjai (Mozi+, 23.10) is, ami még mindig minden idők legjobb filmje, legalábbis az imdb olvasóinak jelen pillanatban 1 839 242 darab (és folyamatosan növekvő számú) szavazata alapján. Frank Darabont rendezése Stephen King könyvéből, Morgan Freeman és Tim Robbins főszereplésével. (Bővebben)

Szombat, augusztus 5.

Amennyiben túléltük (eddig) a mai napot, nem fog talán fájni Az esemény (AMC, 20.20) sem, a ködös, misztikus filmjeiről ismert M. Night Shyamalan 2008-as “alkotása”, melynek alapötlete az, hogy egy titokzatos kór (űrlények, isteni csapás, stb.) következtében egy pillanat alatt megváltozik az emberek viselkedése a Földön. Vannak azonban (pl. a Mark Wahlberg alakította pszichológus és felbomlófélben lévő családja), akiknek nem.

 

 

 

Nem sokkal vagyunk beljebb Ivan Reitman amúgy helyenként kifejezetten vicces sci-fijével, az Evolúcióval (TV2, 20.35) sem, mely bár komoly, de főleg komolyan veendő, ökológiai természetű tanulságokkal támad, valamint David Duchovny-val, aki most tűzoltó, nem pedig Mulder, és Julianne Moore-ral, aki még véletlenül sem Scully.

Maxicukiság lesz viszont a Két testvér (Galaxy, 21.00), akik két tigriskölyök Jean-Jacques Annaud szívhez szóló kalandfilmjében, és a thaiföldi dzsungelben születtek. Az egyik vagány, merész, a másik szende, álmatag. A vadabb cirkuszba kerül, ahol gonosz emberek megtörik, a másik viszont gazdag, de szintén nem jó emberek játékszerévé válik. Felnőve aztán újra találkoznak, hogy az emberek szórakoztatására viadalon marcangolják szét egymást – a két testvér azonban megszökik, hogy együtt visszataláljanak a dzsungelbe. Jajjistenem.

Harcosabb opciónak természetesen ma is jöhet Erin Brokovich zűrös természete (Filmcafe, 21.00), amitől az Isten mentsen meg titeket, hogy a való életben is rátok találjon, mert okot adtok erre bőven (üzenet a “gépházba”). A filmben kitűnően alakítja a tenyeres-talpas, nagypofájú tramplit Julia Roberts, aki karján ülő gyermekeivel száll szembe a gaz, gátlástalan, kizsákmányoló és hazug kapitalistákkal, és ráadásul a végén még jól tökön is rúgja őket. Álom, álom itthon, de egyelőre ez van. Én még mindig kifejezetten imádom a filmet.

Mivel urunk s királyunk is szabadságot engedélyez magának, egyfajta hatalommegszerzési- és megtartási kurzus részeként, mintegy beavatásként a nemzeti együttműködés valódi természetébe, újranézhetjük (azt is), hogyan hal bele szegény Vito bácsi (Marlon Brando) a háztáji paradicsomtermesztés gyönyöreibe A Keresztapa (Duna, 22.25) című, meglehetősen nagy hatású filmben. Úgy legyen!

Természetesen, az előbbi filmajánlatban említetthez hasonlóan Danny Collins (m2, 22.40) sem valós figura, ám (az ott is jelentékeny szerepet alakító) Al Pacino (itt is) gond nélkül elhiteti velünk, hogy egy általunk éppen nem ismert, ám igenis valódi, hús-vér világsztárról van szó… Sőt, még azt is képes elhitetni, hogy a maga alig több mint másfél méteres termetével, hasig kigombolt ingével, a nyakában lógó – természetesen a napi kokainadagját rejtő- gigantikus kereszttel és ráncokkal szabdalt arca felett ülő olajos tekintetével, így hetven körül is döglenek utána a csajok. Ali bácsi kiba**ott nagy színész, bár ezzel nem mondok nagy újságot. (Bővebben)

Lesz a Ponyvaregény (Paramount Channel, 22.50) is. Örülünk, Vincent? (Lásd a képen)

Halálkanyar (Filmcafe, 23.25) egy igen furcsa -ám a Ponyvaregényhez azért olykor igen nagyon hasonlító- hangulatú poszt-western thriller, Sean Pennel és rengeteg más remek színésszel, valamint a “még soha ilyen szexi” Jennifer Lopezzel, Oliver Stone rendezői székéből. Penn “csak úgy, muszájból” autókázik bele a világba. Egy furcsa emberek lakta furcsa városba érkezik, ahol egy nehezen visszautasítható ajánlatot kap. Nem részletezem, legyen elég annyi, hogy egy igencsak alulértékelt, egyszerre Coen-i, mint említém, Tarantino-i és természetesen Oliver Stone-i hatásokat mutató, remek kis műről, egyfajta posztmodern, vadul vágott vizuál-orgiáról, egy elrajzolt, groteszk és bizarr képregény-stílusú panoptikumról van szó – mely (eredeti cím: U Turn) nem tévesztendő össze azonban a hasonló címre magyarított, ráadásul ugyanebben az évben, 1997-ben készült másik Halálkanyarral (eredeti cím: Switchback).

Péntek, augusztus 4.

Először természetesen csobbanunk egyet, ahogyan Tom Hanks is csobban a Csobbanásban (Duna, 20.25), és remélhetőleg nem éppen az alattunk úszó aranyhalat nyomjunk kókon a vizesvébé élményei kapcsán abszolvált suszterpicsással. Tomi ráadásul nem is aranyhalat fog ki a filmbeli esetben, hanem egy igazi sellőt (Darryl Hannah), aki naná, hogy álmai nője. Régi film ez, láttuk már és olyan nagyon nyálkás, romantikus izé… Pont jó lehet például mára.

 

 

 

Az esti kilences sávban viszont ultrabrutál a kínálat, persze, láttuk már mindent, de ezek közül bármikor, szinte bármelyiket. A Halálsoron (Viasat3, 21.00) című remekmű egy komoly, nagy lélegzetű kaland, az ehhez méltó tekintélyes hosszal: 188 perc a film játékideje. Frank Darabont túlzás nélkül katartikus erejű filmet rendezett Stephen King regényéből, mely megtisztító, méregtelenítő kúra lehet ma estére, amellett, hogy közérthető, populáris transzcendencia, valamint egy mélyen emberi üdvtörténet.

Egy rámenős, dörzsölt liberális újságírónő (Meryl Streep) az új afganisztáni katonai stratégiáról faggatja a feltörekvő, sima modorú és gátlástalan republikánus szenátort (Tom Cruise). Az újságírónő szélesen lendített szívlapáttal megy neki a vakítóan fehér porcelánfogsornak, azonban úgy pattan le róla, mint nem kormánypárti újságíró bármelyik kormánypárti potentátról a gránitszikláról. Eközben egy politikatudomány-professzor (Robert Redford) arra próbálja rávezetni tehetséges diákját, aki tanulmányait abbahagyva önkéntesnek jelentkezik Afganisztánba, hogy vannak, akiknek egyetlen lehetősége a kiemelkedésre a katonai szolgálat, ám akinek kitűnő agya van, aki tehetséges, annak más utakon kell járnia. Gyávák és hősök (Filmcafe, 21.00) kavarognak Robert Redford három szálon futó politikai drámájában. (Bővebben)

Azt szoktuk mondani A tégla (Story4, 21.00) című moziról, hogy ez a film Martin Scorsese egyik leggyengébb filmje, mégis ezért kapta meg az általa már régóta áhított és sokak szerint neki azért bőven kijáró Oscar-díjat (és még 3 másikat). Persze, nyilvánvaló, hogy messze nem rossz film ez, csupán arról van szó, hogy remake. Nem eredeti mű, másolat, utánzat, vagy mondjuk azt finomabban, hogy adaptáció, mégpedig a nemrégiben látott és sokszor ajánlott, igen kiváló hongkongi krimi-trilógia, a Szigorúan piszkos ügyek (nagyjából az első részének) amerikanizált változata, jónéhány gigasztárral (például Leonardo DiCaprio vagy Jack Nicholson – az utóbbi a képen) és Scorsese irdatlan szakmai rutinjával elővezetve. A “téglán” valamely ellenséges szervezetbe bomlasztó, vagy éppen megfigyelő céllal beépült ügynököt értünk: itt a rendőrség épít be téglát az ír maffiába, miközben az ír maffiának is megvan az embere a rendőrségben. Erről szól a történet.

A Django elszabadul (SuperTV2, 21.00) valójában szerves és logikus folytatása egy rendhagyó, és a kortárs filmművészetben irányt mutató, meghatározó filmes életműnek. Quentin Tarantino mindig is a hatvanas-hetvenes-nyolcvanas évek B-kategóriás és más rétegfilm-termését tekintette kiindulási és hivatkozási alapnak, még akkor is, ha itt, Európában kicsit nehezen fogjuk fel, hogy az európai művészfilmek (Godard, Truffaut, Antonioni, stb.) Amerikában ugyanolyan rétegműfajnak számítanak, mint Russ Meyer sexploitation-filmjei vagy Ed Wood életműve. Eddigi filmjei is mindig valamiféle hommage-ok voltak egy, illetve alkalmanként több műfajnak, filmtípusnak, így ez a mostani, az olasz spagetti-westernek előttt tisztelgés csak egy újabb fejezet. Ilyen még nem volt. Mindazonáltal, olyan western sem készült még Hollywoodban, melynek főszereplőpárosát egy német vándorfogorvosból (Christoph Waltz) lett villámkezű fejvadász és egy revolverhőssé avanzsált szökött fekete rabszolga (Jamie Foxx) alkotná, akik halálmegvető bátorsággal szállnak szembe (még jóval a polgárháború előtt) a déli rabszolgatartókkal (pl. Leonardo DiCaprio), személyes okoktól vezérelve, de végül mégis forradalmi módon. (Bővebben)

A mai negyvenesek közül nyilván sokan eljátszadoztak a gondolattal a Kádár-korszak “vigyorgó barakkjának” alkonyán, milyen jó lenne egy este elkötni a szomszéd maszek zöldséges (gebines vendéglátós, maszek autószerelő, butikos, stb.) Mercédeszét (neadjisten, ezeröcsijét) és vagánykodni vele egyet a szomszéd városban. Ez persze, nem feltétlenül politikai rendszer-függő vágy, hiszen csóróbbak mindenhol vannak, inkább valami homályos köztes tudomány a szociológia és szexuálpszichológia határmezsgyéjéről. Matthew Broderick az akkor is gazdagnak számító USA-ban cseni el haverja faterjától a tűzpiros Ferrari slusszkulcsát, hogy aztán a haverokkal boldogan kiálthassa világgá: Meglógtam a Ferrarival! (Paramount Channel, 21.00). Ezzel persze csak azok a többé-kevésbé humoros bonyodalmak kezdődnek el, amiket már sokan láttak a nyolcvanas évek végén – és talán ma újra.

Szabó István első korszakából való az Álmodozások kora (m5, 21.15), melyben akkori emblematikus figurája, a Bálint András által megformált fiatal értelmiségi keresi járható útjait (hisz’ állása akkor még biztosan volt) a társadalomban, miközben megismeri annak kérlelhetetlen valódi természetét. Részben korosztályi a film, hiszen a mai hatvanasok ifjúkoráról, annak problémáiról szól, azonban érvényes meglátásokkal rendelkezik más, későbbi generációkra nézve is. Másrészt tisztelgés ez a film a francia új hullám, jelesül Francois Truffaut előtt. Amúgy pedig ballonkabátok, hatvanas évekbeli pesti hangulatok, presszók, cigarettafüst, Moszkvics-taxik és csodás fiatal csajok: Esztergályos Cili, Béres Ila és természetesen Halász Juci.

Később Egy becsületbeli ügyben (Duna, 22.23) is láthatjuk (újra) Jack Nicholsont, ezúttal egy nagymenő tábornok, egy igazi pökhendi, arrogáns köcsög szerepében. Szerencsére, jön Demi Moore és Tom Cruise, akik jól letörik az arcát. Az amerikai tengerészgyalogosok között játszódó izgalmas, ám komoly, mély gondolatokat is felvető bírósági drámát Aaron Sorkin (lásd pl.: Az elnök emberei című sorozat) írta – nyilván ezért is remek ez a mozi.

Meg fog viszont szakadni a szív a Ments meg, Uram! (Filmcafe, 22.40) című drámát nézve. A filmben Sean Penn egy halálra ítélt gyilkost és szexuális erőszaktevőt alakít, aki az ítélet végrehajtására várva egy apácát kér meg arra, hogy legyen a lelki gondozója. Az igaz történetet elmesélő filmet Tim Robbins rendezte, melyben akkori felesége, Susan Sarandon Helen Prejean, az apáca megformálásáért Oscar-díjat kapott. Operatőr Roger Deakins, zene Bruce Springsteen és Tom Waits.

Csütörtök, augusztus 3.

Először A hírek szerelmesei (SuperTV2, 21.00) című romantikus komédiában adja Robert Redford az öreg, rutinos híradóst, aki felkarolja a Michelle Pfeiffer alakította pincérnőcskét, akinek viszont az a leghőbb vágya, hogy híreket olvasson fel a híradóban. Jó kis papás-mamás mese lesz. (A képen Michelle és Robert.)

 

 

 

A Fék nélkül (Filmcafe, 21.00) című mozi viszont a nagyvárosok utcai gerillái, a fék nélküli fixikkel végrehajtott hajmeresztő mutatványokkal járó munkájukat végző biciklis futárok világában játszódik. Az életveszélyes sport/munka/életforma lényege, hogy a kézbesítendő küldemény minél gyorsabban érjen célba a permanens közlekedési dugóban fuldokló nagyvárosban. Nem mellesleg azonban a virtus is csábítja ezeket a hiperlaza adrenalin-junkie-kat. Joseph Gordon-Lewitt alakítja az amúgy elég egyszerű történet főszereplőjét, akinek egy alkalommal olyan csomagot kell kézbesítenie, amire olyanoknak is fáj a foguk, akik nincsenek feltüntetve címzettként. Az üldözési jelenetek azonban frenetikusak.

Egyetlen ajánlóból sem maradhat ki adott esetben A sebhelyesarcú (Viasat3, 23.20), a kitűnőbbnél is kitűnőbb Al Pacino kokós orrával, a szintén igen kitűnő Brian de Palma mértékadó rendezésében.

Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább a NLC. oldalra!