Csütörtök. Például megint 16 utca (AMC, 20.00), ami ugyan nem távolság földrajzi értelemben, ám mégis végtelen hosszúságúnak tűnő tortúra Bruce Willisnek. A film ugyanis annak az amúgy rövidke utazásnak a története, amit a Willistől megszokott eszköztelenséggel alakított zsarunak kell megtennie egy komoly bűntény nagypofájú koronatanújával (Mos Def). Aztán persze, semmi nem olyan egyszerű, mint tűnik elsőre – Willis pedig zabos, mert kialvatlan, másnapos és amúgy is a töke tele van az egésszel. Amúgy a film nézhető, masszív középszer.
A Showtime – Végtelen és képtelenben (Viasat3, 21.00) viszont Robert De Nirót és Eddie Murphyt hozták össze egy filmbe a producerek. Ez egy szórakoztató krimi-vígjáték, leheletnyi médiakritikával. De Niro nyomozó amúgy a szokásos pofáit vágja és vérprofi, Murphy nyomozó pedig szintén tőle megszokott mennyiségben pofázik és bénázik, miközben egy oktondi tévéstáb műsort készít veszélyes munkájukról. Az elkövetkezendő egy hétben még háromszor lehet látni majd ezt a filmet, ugyanitt, ugyanebben az időben.
A Gorkij Park (Film Mánia, 21.00) című, Michael Apted által rendezett, echte oldschool hollywoodi thrillernek legfőbb érdekessége, hogy még a glasznoszty és peresztrojka előtti (bár már Brezsnyev halála utáni) Szovjetunióban játszódik. A szereplőket (nagyrészt) amerikai színészek alakítják (William Hurt, Brian Dennehy, Joanna Pacula, Lee Marvin, stb.), de közülük Hurt és Pacula orosz figurát játszik, és az egész sztori orosz (sőt, szovjet!) szempontból mesélődik el. A végén pedig olyan igazi vörös farkat láthatunk, hogy a fal adja a másikat! De hogy a szabadság ára hat darab (!) cobolyprém legyen? Ne már… Thrillernek szerkezetileg elmegy, azonban tartalmilag olyan logikai baklövésekkel operál az amúgy XY bestsellere alapján készült film, hogy tényleg a fejét fogja minden gondolkodni képes állampolgár. Főleg, ha meg is élte azt a kort… Ennyi működő Zsigulit viszont ma már sehol sem látni.
A kissé idétlen, de azért még bájos, teljesen nézhető és szerethető Muriel esküvője (Filmcafe, 21.00) című ausztrál romantikus film a csúnya és gátlásos Murielről szól, hogy hogyan lesz/nem lesz neki esküvője. Toni Collette bravúros címszereplését is muszáj megemlíteni. De hát ezt is tudjuk már jól…
1968, Prágai tavasz, Szeszélyes nyár (m5, 21.15). Összenő, mert összetartozik e három szó mögötti tartalom. Pedig Jirí Menzel -a fülletépéses jelenet ellenére is- egyik legszelídebb filmje ez az utóbbi, amit Vladislav Vancura kisregényéből képzett mozivászonra. Látszólag, kimondva szinte semmilyen forradalmi nincs a történetben. Három középkorú, joviálisan sörissza Csehov-rajongó (közülük Vlastimil Brodský és Rudolf Hrusínský a képen) elmélkedik a múló idő melankóliáján, valamint a világ szépségeinek végtelenségén az isten háta mögötti Krokovy Vary „fürdőváros” strandjának méla, mozdulatlan unalmában. Egyetlen esemény zökkenti ki őket a katatón mantrából, ha elered az eső, avagy éppen eláll. Amikor kötéltáncos, vásári mutatványosok cirkuszkocsija érkezik a faluba, érthetően minden felpezsdül. (Bővebben)
A Senki fia (AMC, 22.00) viszont megint egy krimi, mondjuk, krimi-dráma, melyben egy zűrös környéken nevelkedett fiatal zsaru (Channing Tatum) kerül szorult helyzetbe, miután egy rámenős riporternő (Juliette Binoche) boncolgatni kezdi múltját. Főnökei (Al Pacino és Ray Liotta) természetesen védeni próbálják a fiatal rendőrt… Túl jó szereposztás ez egy gyenge filmhez, úgyhogy érdemes talán próbálkozni ezzel is.
Az Életrevalók (Duna, 22.25) viszont: KÖTELEZŐ! (Bővebben)
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: