A Quantum csendje (TV2, 18.55) Daniel Craig második James Bond-filmje. Craig szerintem a legjobb Bond. Lefoszlott róla minden mesebeli Bond-műmájerség, helyette viszont jött valami szögletes, durván faragott, bumfordi és rusztikus vérrögvaló. Emellett Craignek baromi jó mozgása is van, sőt, még az ő sajátos, manchesteri öntőmunkásra hajazó arckifejezésével is simán hozza az elegáns, szofisztikált Bondot. A humora pedig, bár csikorog, de mindig üt.
Elég vaskos Tennessee Williams-jegyeket felvonultató (írója Joyce Maynard) “fülledt, vidéki” dráma a Nyárutó (Paramount Channel, 19.45) című film, műfaját tekintve, mondjuk úgy: melodráma. A szerelembe örökké szerelmes, de kissé már hervadó szépségű anya (Kate Winslet) egyedül nevelgeti fiát (Gattlin Griffith), amikor beállít hozzájuk a marcona, nyilvánvaló férfiasságú, ám szökésben lévő fegyenc (Josh Brolin), avagy a Stockholm-szindróma násza a Lima-szindrómával az avaron… Néha annyira mélabús a történet (rendezte Jason Reitman), oly mézsűrűn hömpölyög, a vége pedig olyan szemtelenül szentimentális, hogy képtelen vagyok nem szeretni…
A meggyilkolt J.F. Kennedy elnök szintén igen ismert hitveséről, Jackie Kennedyről szól a Jackie (HBO, 20.00) című film (az HBO ma esti premierje), mely ezzel együtt legalább annyira szól Natalie Portmanről (a képen) is, akinek alakítása megkerülhetetlen a címszerepben. Kaphatott is volna érte Oscar-díjat idén (csak jelölés maradt), ez azonban semmit nem von le alakítása értékéből: bővebben.
Saját közvetlen felmenőivel megesett történetet mesél el a román származású, ám 1990 óta Németországban élő Anca Miruna Lazarescu első nagyjátékfilmjében, és éppen ez a személyes hang teszi kétségbevonhatatlanul hitelessé a benne elmesélt érzéseket, emberi viszonyokat, indulatokat, félelmeket, sőt rettegéseket, melyeket a mai tizen-, huszon-, harmincas generációk már nem igazán érthetnek meg, mert nem élték át. Mi, picit idősebbek viszont -vélhetően- sokszor, de legalábbis többször, mint az kellemes. A nosztalgiafaktor és a(z ideológiai megkülönböztetés nélküli) diktatúrák séróból való elutasítása így bennünk egyszerre jelentkezik az Utazás apánkkal (Cinemax, 20.00) című német-román-magyar-svéd filmet (a Cinemax ma esti premierjét) nézve, melyet viszont a ma antidemokratikus és diktatúrapárti (hogy ne mondjam, oroszbarát) lózungokat hangoztató fiatalabbaknak igencsak muszáj lenne megnézni, ha már nekünk nem hisznek – higgyenek a szemüknek, mert minden így volt, ahogyan ebben a filmben elmesélődik. (Bővebben)
Más kérdés, hogy Mi kell a nőnek? (RTL II, 20.00) Mindenesetre, Mel Gibson ma este ismét megmutatja. (Bővebben)
Az Ilyenek voltunk (m3, 20.40) című filmben a konzervatív, könnyelmű és gazdag szépfiút (Robert Redford) megragadja a folyton agitáló, baloldali csoporttársnőjének, Katie-nek (Barbra Streisand) temperamentuma az egyetemen. Egymásba szeretnek, összeköltöznek, de eltérő természetük és társadalmi státuszuk szétválasztja őket, noha mélyen, legbelül örökké egymáséi maradnak.
A Szerelmes Shakespeare (Story5, 21.00) egy kosztümös, romantikus komédia a szerelmes, de a történet idején még csak közepesen híres drámaíróról. Nincs benne semmilyen ördöglakat, nincs titok, nincs rejtély… Ellenben van benne rendes adag romantika, valamint rengeteg sztár (címszerepben Joseph Fiennes) egy rengeteg Oscar- és egyéb díjjal jutalmazott -viszont csak közepes- filmben.
A megálló (m2, 21.10) című életrajzi dráma egy fiatal fekete férfi valóságos – és annak idején egész Amerikát megrázó- történetét meséli el, egy szilveszter éjszakáét, amikor Oscar Grant (Michael B. Jordan), a hajdani drogdíler nagy tervekkel indul el eltemetni addigi bűnös életét.
Viszont minden idők legszebb és legjobb művészéletrajza az angol Derek Jarman a nagy olasz manierista Caravaggio (m5, 21.10) életéről készített filmje. Kötelező penzum. (Bővebben)
Ha viszont semmiképpen nem akarunk jól aludni, akkor a Rekviem egy álomért (Paramount Channel, 22.00), Darren Aronofsky pályájának eddigi legnagyobb vihart kavaró alkotása a mai legjobb választás. A film nem fukarkodik az érzelmeinkre, érzékeinkre sokkoló erővel ható elemekkel, melyekkel egy kemény drogos leépülésének nem éppen felemelő pillanatait mutatja meg. Aki látta ezt a filmet, egészen kizárt, hogy bármilyen szart döfjön a karjába az elkövetkezendőkben – a filmnek azonban ezen kívül vannak természetesen művészi erényei is.
A Kalifornia – A halál nem utazik egyedül (Mozi+, 23.05) című történetben pályakezdő oknyomozó újságírók (Michelle Forbes és David Duchovny) utaznak autóval LA-be, hogy sorozatgyilkosokról írandó könyvükhöz gyűjtsenek anyagot – a hosszú útra azonban utastársakat keresnek. Találnak is, mint az a film címéből kiderül, méghozzá távlati céljaiknak tökéletesen megfelelőt (Juliette Lewis és Brad Pitt). Csak éppen nem abban az értelemben, ahogy azt szeretnék. Dominic Sena teljesen korrekt road-thrillerje ez a film.
Az Éjjeli féreg (Duna, 23.55) viszont az utóbbi évek egyik legjobb, legfrissebb thrillere, melyben Jake Gyllenhaal ámokfutását élvezhetjük. Az izgalmas történet egy olyan híradó-operatőrről szól, aki tényleg mindent megtesz annak érdekében, hogy minden reggel használható anyagot tegyen le szerkesztője asztalára… (Bővebben)
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: