Hétfő, december 11.

Kicsit Jirí Menzel örökbecsű Szeszélyes nyár című történetére hajaz az ír Bohémek (Film Mánia, 18.50) című film szüzséje. Itt is adott egy kisváros kicsit belterjes társadalma, jellegzetes helyi arcokkal, például itt bigott lelkésszel, részeges rendőrrel, és adott a szépasszony, aki érzékiségével rabul ejti a város összes férfiszívét. Persze, ennek itt eredménye is van, egy bizonytalan kilétű apától származó gyermek személyében… Ettől függetlenül, minden facér férfi feleségül szeretné a gyönyörű nőt, aki azonban szerelmet a városba érkező vándorcirkusz színésze iránt érez. Remek színészek, mint Robin Wright, Aidan Quinn, vagy Albert Finney játsszák ezt az ötvenes évek vidéki Írországába elkalauzoló, romantikus történetet.

Sylvester Stallone ezzel a ma este is levetítendő Rocky Balboa (Film+, 21.00) című mozival tért vissza az első rész még szerethető, becsületes, őszinte, jobbegyenes-szerű hangjához. Ez az, amit tud és ez az, ami jól is áll neki. A sztori, a mondanivaló bonyolultsága egy százas szög technológiájához hasonlatos, de egy bokszmeccsben nem kell feltétlenül shakespeare-i drámát keresni – azt legfeljebb csak találni lehet…🙂

Ezzel szemben, A rítus (Prime, 21.00), sajnos, nagyon rossz film, annak ellenére, hogy igen szép a kivitele és a szereposztása is: a főszerepben például Sir Anthony Hopkinst láthatjuk… Amúgy, ez egy ilyen ördögűzős történet: bővebben.

Az Egy gésa emlékiratai (Filmcafe, 21.00) című film talán már a könyökünkön jön ki. Tudjuk már jól, hogy a történet egy igazi gésa, Mimeko Ivaszaki emlékein alapul, egy bizonyos Arthur Golden tolla által íródott meg annak idején, erőteljesen a korabeli viktoriánus közízlésnek megfelelően. A történetnek így tulajdonképpen annyi köze van a japán gésák valódi életéhez, mint Puccini Pillangókisasszonyának a kabukihoz, amivel nem azt akarom mondani, hogy a Pillangókisasszony gyenge fércmű, legfeljebb csak azt, hogy az igazság bizony még mindig odaát van. Állítólag Mimeko annyira felháborodott Golden könyvén, hogy ő maga is kiadta saját készítésű emlékiratait… Sajnos, a film nem ebből készült. Rob Marshall természetesen Golden verzióját használta fel a filmhez, mely bár autentikus helyszíneken játszódik, majdnem autentikus színészekkel (azon persze fenn lehetne akadni, hogy miért kínai színésznő –Ziyi Zhang– játssza a japán gésát…), szellemében alapvetően nyugati. Alig érezni például azt a finom, mégis igen markáns különbséget, ami egy gésa és egy kurtizán között van… De ne essünk kétségbe, ez egy szintén pazar kiállítású, jó hosszú és jó romantikus hollywoodi film, mely nem véletlenül kapta meg 2006-ban a legfontosabb látványosságokért járó Oscar-díjakat.

A Nincs alku (Mozi+, 21.00) című, igen feszült túsztárgyalós dráma sem először kerül műsorba. A Samuel L. Jackson által alakított zsarut gyilkossággal és sikkasztással vádolják, természetesen igaztalanul, aki emiatt érzett jogos felháborodásában túszul ejti közvetlen kollégáit. A helyzet feloldására a szomszéd körzetből hívnak egy hivatásos túsztárgyalót (Kevin Spacey – a képen Samuel L. Jacksonnal), aki fel is veszi a dolgok fonalát, azonban ugyanarra a következtetésre jut, mint a túszejtő: valakik csak rá akarják kenni a dolgot. Húzós darab.

Az Euro túra (TV2, 21.20) padlógázzal tolt csavargós, bulizós kretén gimis humor, s ezzel nagyjából mindent el is mondtam róla.

Alternatíva lehet Antal Nimród sokszor vetített, sokat emlegetett Kontroll (Duna, 21.25) című, igen bizarr romantikus thrillere, mely egy csapat szeretetre méltó és egy csapat nagyon utálatos BKV-ellenőrről, egy misztikus kapucnis gyilkosról, egy macilányról és még sok más, furcsa, groteszk figuráról szól, akiket amúgy már mindannyian igen jól ismerünk.

Itt van megint az Oldboy (AMC, 22.00) is, a dél-koreai Park Chan-wook kultikus alkotása, mely az ún. Bosszú-trilógia középső darabja (A bosszú ura az első, és A bosszú asszonya a harmadik rész – tényleg nem értem, ezeket miért nem vetítik soha?), mely azonban önállóan is értelmezhető, szuverén, olykor kifejezetten bizarr, morbid humorú alkotás a bosszú lelki és fizikai természetrajzáról. Végletekig kifinomult, szinte esztétizáló erőszak-szimfónia, fröcsköl a vér, szakad a hús és törik a csont egy izgalmas, nyugati szemmel és aggyal is követhető történetben.

Késő este jön sokadjára A pankrátor (Film Mánia, 22.55) is. Darren Aronofsky méltán díjazott drámája egy lecsúszott pankrátor (Mickey Rourke) talpon maradásért folytatott küzdelmét mutatja be kíméletlen szenvtelenséggel, ám megejtően szép, tiszta, férfiasan őszinte romantikával. Alapvetően pasimozi ez, de a csajok is szerethetik. (Bővebben)