Egy Kalandtúrával (Filmcafe, 21.00) kezdhetjük a ma esti tévézést, ha nincs jobb dolgunk. Az első ajánlat egy erős közepes akcióthriller lesz, de végig gyönyörű tájakon játszódik, amit Dante Spinotti le is tudott fényképezni. Sokat dob rajta még a két remek főszereplő is: John Cusack és Morgan Freeman. Lúzer tornatanár és hülye fia véletlenül egy veszélyes bűnözőbe botlik a dzsungeltúrán – a tét így fokozottan a túlélés.
Mel Gibson egy kissé öregedő, felesége tragikus elvesztése miatt hitében megbicsakló papot alakít a Jelek (Viasat3, 21.00) című M. Night Shyamalan-filmben, aki két gyermekével, valamint kissé egyszerű gondolkodású öccsével él egy farmon, amely mellett egy nap gabonakörök jelennek meg. (Bővebben)
A belga (nyilván nem flamand) Gustave de Kervern már rendezőként és színészként is okozott izgalmas perceket (Aaltra, illetve Profi bérgyilkost keresünk – nem nem akadály). A ma este bemutatandó A házmester (m5, 21.15) című film ugyan nem az ő elméjéből pattant ki (ez Pierre Salvadori alkotása, tőle amúgy a Mosás, vágás, ámítás című szappanhabkönnyű komédiát láttam korábban), de színészként itt is képes meghatározni az egész mű hangulatát. A nagy, nedves kutyaszemeiből áradó végtelen és mély bánat, ahogy kissé korpulens, mackós termetével, kissé billegő járásával keresztülbattyog a filmen, szinte érezzük, hogy ennek a palinak nem lesz jó vége… Színészileg nem csinál semmit, a szó szakmai értelmében, csupán jelen van, azt azonban tagadhatatlan súllyal teszi. Az általa alakított karakter (a képen és a történetben partnere Catherine Deneuve) annyira nem passzol bele semmilyen ismert klisébe, annyira nem megszokott, hogy egy pillanatra sem merül fel, hogy nem valóságos történetet látunk. (Bővebben)
Apropó szerelem (Duna, 22.00). Itt is két középkorú embert látunk (Juliette Binoche és Clive Owen), akik valaha tehetséges művésznek számítottak. Mára azonban különböző okokból kényszerpályákon mozognak, ugyanabban az iskolában tanítanak. Segíthetnék is egymást, megértő társai is lehetnének a másiknak, ehelyett rivalizálásuk lassan valós háborúba fullad. Mivel azonban romantikus komédiáról lévén szó, a háború kimenetele borítékolható. (Nem láttam.)
Béláim, gondolkozzunk! Talán rájövünk, vajon miért ilyen lehetetlen időpontban kell vetíteni Garas Dezső egyetlen filmrendezését, A legényanyát (Duna, 00.00). A magyar abszurd legjobb hagyományait ápoló kultuszfilm címszerepében a nagytiszteletű Eperjes atyát láthatjuk, aki ekkor még csak simán, közismerten Szamóca volt, illetve, a film szerint Józsi, abban a faluban, ahol a hagyomány szerint minden férfit Bélának hívnak. Naná, hogy pont vele esik meg az a csúfság, ami Schwajda György szerint megesett…
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: